Ez alatt a négy év alatt elszigeteltsége hermetikussá záródik: publikációs lehetőségei nincsenek, egzisztenciális gondjai nőnek, és még előadásait is szüneteltetni kénytelen.
1930. január 25.: A Genius kiadóval szemben folytatott pereskedédének főtárgyalása: a bíróság a kiadó javára foglal állást. A per lefolyása alatt a BMT testületileg szimpátia-tüntetést szervez Szabó Dezső mellett. A döntés ellen fellebbezett.
1930. január 30.: Költözni kényszerül. Új címe: II. Orgona u 8. II. em.
1930. március 22.: A MUNKA JOGÁÉRT, cikk az Előőrsben.
1930. március 24.: A FÁJDALOM HALÁLA, cikk A Reggelben.
1930. április 7.: NOÉ UTOLSÓ BÁRKÁJA, cikk A Reggelben.
1930. április 8.: A SZOBOR ADY, Esti Kurír. Ebben az írásában reagál arra, hogy a Kerepesi temetőben felavatták a Csorba Géza alkotta Ady-síremléket.
1930. április 14.: ARS POETICA, cikk A Reggelben.
1930 májusára közben "leleplezi magát": már csak tréfál a "Coriolánuszi pofon" gondolatán és mindazokon, akik egy percig is el tudták hinni. Rámutat: ez a Gheorghe Mille-ügy is, akárcsak az őt megelőző Fellner-ügy csupán a magyar társadalom önismeretét, igazi arcának feltárását volt hivatva szolgálni, éspedig sajnálatosan túl jó sikerrel.
Ebben az időben kap hivatalos választ előző évi nyugdíjazási kérvényére is: kérelmét elutasítják ugyan, de jelentősebb havi "kegydíjat" kiutaltak részére. Ezt viszont ő utasítja el. Napjait szinte kizárólag a Philadelphia kávéházban tölti, ahol bemutatják neki az ifjú Tamási Áront. Barátilag fogadja; két évvel ezelőtti sajtóvitájára nem látszik emlékezni.
1930 nyaráról nincsen adatunk, lehet, hogy végig a fővárosban maradt.
Közben megromlik viszonya a BMT-vel: noha titkára lévén még 1928-ban eladta nekik a MEGERED AZ ESŐ kiadási jogát, most mégsem hajlandó számukra a kéziratot leadni. Illetve, amit átadott, az befejezetlen. Az egyre nyúló vitát a BMT vezetői
1930 novemberében bíróság elé viszik. Újabb per elé nézhet.
Az esztendő előrehaladtával egyre sötétebb napok, hónapok és évek közelednek felé.
1931. január 26.: "Szabó Dezső elégette minden írását, nem ír többet egy sort sem, egyedül Al Caponéban bízik és csak szomszédja farkaskutyáját szereti..." -- így ír róla A Reggel, s egyben hű képét is adja kilátástalan helyzetének.
1931. március 1.: Mostani lakását is feladni kényszerül és rövid időre újból a vérmezői Bellevue Szállóban, valamint az Esplanad Szállóban (III. Zsigmond u.) lakik.
Mivel kávéházi törzshelyén az őt felkereső újságíróknak rendszeresen nyilatkozik, bizonyos rálátást kaphatunk hangulatát illetően. Jellemző az a levél is, melyet Varga Zsigmondhoz küldött Párizsba: arra kéri, keressen neki "első segédi" állást Párizs valamely könyvkereskedésében vagy bármely vállalatánál akkora fizetéssel, hogy abból meg tudjon élni.
1931. március 24.: Sikerül lakást találnia a II. Csalán u. 29. alatt. Itteni "csatárkadűlői" lakása a nyomor és a nélkülözés nyilvánvaló jegyeit hordozza. Végre rászánja magát és "befejezi" a MEGERED AZ ESŐ kéziratát, amikor
1931. május 5-én megírja annak Előszavát, így elhárul az akadály a megjelenés elől.
1931. július: A NÉMETSÉG ÚTJA címmel nagy tanulmányt közöl a Magyar Élet (szerkeszti: Kádár Lehel) 1. és egyben utolsó számában. Ugyancsak itt jelenik meg először négy évvel ezelőtt írt színdarabja, AZ ELÍTÉLTEK is.
1931. szeptember 1.: Elkezdi írni a KARÁCSONY KOLOZSVÁRT.
1931. szeptember 6.: "Teljesen megvert, fáradt ember vagyok, aki beismeri, hogy minden vonalon csatát vesztett." -- nyilatkozik az Újságban.
1931. szeptember 17.: Megírja a MEGERED AZ ESŐ Utóbusulás-át.
1931. október 23.: Befejezi a KARÁCSONY KOLOZSVÁRT. Hosszú évek óta ez az első kisregénye, melyet kompletten befejezett.
1931 őszén nagy huzavona után végre megjelenik a MEGERED AZ ESŐ a BMT kiadásában.
1931. november 11.: TOLDI MIKLÓS SZOMORÚSÁGA (elbeszélés). Úgy tűnik, a magány és a mellőzöttség csak növeli dacát és munkakedvét, mert az év második felében nagyon termékenyen dolgozik. Alighogy befejezte előző kisregényét
1931 végére elkészül a FELTÁMADÁS MAKUCSKÁN kéziratával is.
1931. december: Ő maga nyújt békejobbot a vele szemben még mindig félszeg Tamási Áronnak. Kolozsvárra vágyik. Egyre nagyobb intenzitással fordul saját múltja felé: érezhetően kikívánkozik már belőle legnagyobb műveinek egyike, az ÉLETEIM, de még nem kezd hozzá.
1932 elején nagy vitába keveredik szállásadójával, melynek eredményeként
1932. február 1-én a Magyar Hétfőben nyílt levélben tiltakozik a népjóléti miniszternél azok miatt az életfeltételek miatt, melyek között alkotni kénytelen, és
1932. február 6-án lakást változtat. Új címe: II. Trombitás u. 12. II. em.
1932. március 25-én: "Egy láda optimizmust tartok raktáron és úgy dolgozom, mint egy gőzgép." -- nyilatkozza a Társadalmunknak.
Egyáltalán úgy tűnik, hogy egy tudatos ellenállást fejt ki sorsának kietlenné válása ellen: szinte hencegő, csakazértis-stílusban, túlhangsúlyozott erővel és egészséggel felvértezettnek mutatja be magát: mivel saját sorsát mindig is azonosnak tartotta az egyetemes magyarság sorsával, nem engedheti meg sem az elbukás, sem a reménytelenség luxusát. Mivel hite szerint benne a magyarság győz az ő győzelmeivel és veszít az ő bukásaival, nem győzi hangoztatni töretlen életkedvét:
1932. április 24.: RESURREXIT... címmel nyilatkozik a Magyar Hírlapnak.
Az esztendő folyamán szinte csak segélyekből él: a Vöröskereszttől is kap támogatást, de olvasói, vidéki hívei is küldenek neki élelemcsomagokat. A Philadelphia kávéház tulajdonosa is korlátlan hitelben részesíti, kosztoltatja: a Szabó Dezső jelenléte okozta reklám sokszorosan kifizetődik neki. Hogy némileg javítsanak anyagi elesettségén a Magyar Nemzeti Múzeum Barátainak Egyesülete formálisan megveszi tőle az ÉNEK A RÉVBEN című befejezetlen regény csonka kéziratát és az OSZK-ban letétbe helyezi. Munkakedve továbbra is töretlen, mert
1932 őszén megírja A KÖTÉL LEGENDÁJÁ-t.
1932. november 13.: "Egy hónap óta bezárt lakásban éhezik Szabó Dezső" -- tudósít az Újság.
1932 végén megjelenik a FELTÁMADÁS MAKUCSKÁN (Saturnus könyvek).
Valószínűleg megélhetési gondjain szeretne enyhíteni Papp Jenő a Magyar Úriasszonyok Lapja szerkesztője, amikor -- szembeszállva a Szabó Dezső körül mesterségesen kialakított országos szilenciummal -- felajánlja neki, hogy rendszeresen írjon a lapba. Összesen 18 írása fog megjelenni itt, és lényegében ez az első, bár nagyon gyenge jele is annak, hogy olvad a jég körülötte. 1933-ban nem is publikál máshol.
1933. január 10.: TENGER ÉS TEMETŐ (elb.), Magyar Úriasszonyok Lapja.
1933. március 1.: AZ ELFELEJTETT ARC (elb.), Magyar Úriasszonyok Lapja.
1933. április 20.: A JÓ ISTEN MALACA (elb.), Magyar Úriasszonyok Lapja.
1933. május 1.: Költözik. Új címe: XI. Törcsvár u. 24. (A villa I. emeletét bérli. Pontosan két évig fog itt élni.)
1933. május 17.: Kúriai végítélettel elveszíti a Genius kiadóval szemben indított perét: úgy tűnik, örökre le kell mondania saját, vagyonokat fialó életművének minden anyagi hasznáról. Az immár 4 éve tartó per ítélete rendkívül lesújtja és felbőszíti egyben: a verdiktben az uralkodó zsidó pénztőke és a teremtő magyar szellem örök viszonyának szimbolikus értelmét látja. De nem adja fel az ítélet után sem.
1933. július 1.: KÉT ÁRVA (elb.), Magyar Úriasszonyok Lapja.
1933. augusztus 10.: A JÓ BITANG (elb.), Magyar Úriasszonyok Lapja.
1933. szeptember 1.: ÉLETEMBŐL (elb.), Magyar Úriasszonyok Lapja.
1933. szeptember 16.: Interjút ad a Társadalmunknak, ebből megtudjuk, hogy annyi pénze sincsen, hogy kávéházba menjen és azon a szalonnán és feketekávén él, amit tisztelői juttatnak el hozzá.
1933 őszére elkészül A MOSOLYGOK című novelláskötet. Ennek címe és tartalma egyaránt dacos szembenállás a rideg valóság realizmusával szemben.
1933. november 1.: SZÍTÁSÉK ÉLETNAPJA (elb.), Magyar Úriasszonyok Lapja.
1933. november 10.: MAGYARSÁG. PROGRAM AZ ELKÖVETKEZŐ ÉVTIZEDEKRE 4 év óta először előadást tart a Zeneakadémián.
Úgy tűnik, lassú változás kezd beállni körülötte. Egyre inkább visszatalál a közéletbe, saját helyébe és szerepébe: látni a fényt az alagút végén.
1933. december 1.: FERENC TIVADAR HALÁLA (elb.), Magyar Úriasszonyok Lapja.
1933. december 20.: AZ ÉN KARÁCSONYESTÉIM (elb.), Magyar Úriasszonyok Lapja.

1934. január 10.: MIRÁKULUM A BARACKOS ÚTON, Magyar Úriasszonyok Lapja.
1934. február 1.: SUGARAK, Magyar Úriasszonyok Lapja.
1934. február 1., 3., 7.: Irodalmi témákról előadásokat tart a Zeneakadémián.
1934. március 9., 16., 23.: Előadássorozatot tart az egyetemi ifjúság részére az ún. "Turulvár"-ban. Meghívója és a rendezvény megszervezője ifj. Fitos Vilmos.
1934. április 10.: MICHELANGELO FARKASRÉTEN, Magyar Úriasszonyok Lapja.
1934. április 12., 19.: Folytatja "Turulvár"-beli előadássorozatát, amely telt ház előtt, óriási érdeklődés mellett zajlik a mai Közgazdasági Egyetem egyik alagsori előadójában.
Valószínűleg ezidőtájt keresi fel őt Gál István is, hogy induló lapjához, az Apollóhoz cikket kérjen a Mestertől.
1934. június 1.: A HORVÁT NÉNI SÍRÁSA, Magyar Úriasszonyok Lapja.
1934. július 20.: AZ UTOLSÓ ISTENTISZTELET, Magyar Úriasszonyok Lapja.
1934 nyaráról nincsenek információink. Nem valószínű, hogy vidéken töltötte volna a vakációt: egyre nagyobb aktivitással kezd dolgozni és pénzügyileg sem áll olyan fényesen, hogy utazhasson.
1934. szeptember 1.: KATÓ HALNI MEGY, Magyar Úriasszonyok Lapja.
1934 őszén megjelenik A KÖTÉL LEGENDÁJA (I. kiadás). Ezekben a hetekben keresi fel őt egy fiatal híve, Samu János, aki felajánlja anyagi segítségét egy folyóirat indításához. Így születik meg a Ludas Mátyás Füzetek gondolata.
1934. szeptember 20.: ÁRONT ÜNNEPLIK, Magyar Úriasszonyok Lapja.
 

1934. augusztus 29.: Samu János pénzügyi támogatásával megindítja a Füzeteket: az elkövetkező 8 év folyamán a Ludas Mátyás Füzetek lesz szinte egyetlen és kizárólagos megnyilatkozási fóruma. Legrégibb és legdédelgetettebb vágya vált valóra: saját folyóirat, mindenkitől és mindentől függetlenül szerkesztve.  Az 1. Füzet A KÖTÉL LEGENDÁJA lesz (2. kiadás).

1934. október 1.: AZ IDŐ, Magyar Úriasszonyok Lapja.
1934. október: Megjelenik a 2. Füzet: MOSOLYGOK (5 novella).
1934. november 1.: A MÉGIS, MÉGIS című novella közlésével befejezi kapcsolatát a Magyar Úriasszonyok Lapjával. A hónap folyamán jelenik meg a 3. Füzet. Hogy maga is segítse a Füzetek anyagi alapjait, elvállal egy debreceni meghívást:
1934. november 3., 6., 7.: a debreceni Aranybika Szállóban előadássorozatot tart, amely végül botrányba fullad: Szabó Dezső a nyilvánosság előtt megalázza a megye és a város vezetőit, továbbá rátámad Bajcsy-Zsilinszkyre is egy régi sérelme felhánytorgatása által. (Barátsága és tisztelete jeléül Oláh Gábort felkeresi lakásán.)
Debreceni előadása hosszú pereskedéseket von majd maga után.
1934. november 18.: Kézdivásárhelyen elhunyt bátyja, Szabó Jenő, aki AZ ELSODORT FALU Farcády Jenőjének ihletője volt. Elhanyagolt sírja ma jeltelen. Talán nem tévedünk nagyot, ha feltételezzük, hogy bátyja halála volt az az utolsó lökés, amely régen tervezett önéletrajzi regényének elkezdésére inspirálta.
1934. december: Megjelenik a 4--5. Füzet.

Az esztendő folyamán megjelenő Füzetek: 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 13. Egész évben folyamatosan dolgozik az ÉLETEIM-en.
1935. február: A 6. Füzetben elkezdi közölni az ÉLETEIM első oldalait. Önéletrajzi regényét a továbbiakban rendszeresen, folytatásokban közzéteszi, ha elkészül egy-egy fejezettel.
1935. február 19.: AZ IRODALOM, MINT TÁRSADALMI FUNKCIÓ, előadása a Cobden Szövetségben.
1935. május 1.: A Füzetek kiadása minden anyagi potenciálját leköti, ezért kénytelen feladni farkasréti lakását és egy hónapra az Esplanade Szállóba (III. Zsigmond u.) költözik. A kis hotel lakója, amikor
1935 májusában LAIKUS LELKIGYAKORLATOK címmel 3 részes előadást tart a Zeneakadémián: az egyén, család, közösség és társadalom viszonyát boncolja.
1935. június 1.: Költözik. Új címe: XI. Lágymányosi út 20., II. em. 1. Hogy anyagilag mennyire igénybe veszi a Füzetek fenntartása, szépen bizonyítja, hogy itt sem maradhat sokáig és
1935 októberét megint csak az Esplanade Szállóban húzza ki. Ez az áldatlan állapot egészen
1935. október 26-ig tart, amikor végre kiutalják neki élete első (!) főbérleti tanácsi lakását az I. Városmajor u. 19/B. I. em. 8. alatt.
 

56 éves ekkor -- 9 éve van még hátra -- és lényegében ettől kezdve mondható el életéről hogy égető lakásgondjai megszűntek. A miniszteri segéllyel kapott egyszobás erkélyes lakást boldogan veszi birtokába és elnevezi "Chateau Didier"-nek ("Dezsővár").

1935 novemberében a Philadelphia Kávéházban felkeresi őt Erdélyi József, hogy új, induló lapjának adjon írást. Így válik az IRODALOM ÉS TÖRTÉNELEM a Fegyver 1. számának vezércikkévé.
1935 végén jelenik meg Samu János SZABÓ DEZSŐ című kismonográfiája. (A könyvecske stílusának és retorikájának tanulmányozása után Budai Balogh Sándor úgy értékelte, hogy maga Szabó Dezső írta a könyvet és Samu János csak a nevét adta hozzá. Samu tagadta, hogy ez így lett volna.)

Az esztendő folyamán megjelenő Füzetek: 14., 15., 16., 17., 18., 19--20., 21., 22., 23--24. Egész évben folyamatosan dolgozik az ÉLETEIM-en.
1936. január 21.: Nyilatkozik a Heti Híreknek és határozottan kiáll a megtámadott Bartók Béla mellett.
1936 első feléről szinte semmi lényeges adat nincsen: minden idejét, erejét és pénzét a Füzetek finanszírozására fordítja. Ugyanakkor szükségességét érzi annak is, hogy ne csak írásban, de szóban is rendszeresen kifejthesse véleményét, ezért felveszi a kapcsolatot a Marczibányi téren lévő Lövészkert-étterem tulajdonosával és megállapodnak abban, hogy Szabó Dezső havonta egy alkalommal vacsorával egybekötött előadásokat fog tartani a hatalmas alapterületű helyiségben. Ennek megfelelően
1936. szeptember 2-án AZ OLIMPIÁSZ BÍRÁLATA címmel sor kerül az első előadásra, amely a berlini olimpia ürügyén az egész német hegemonizmust támadja. Az elkövetkező 5 évben összesen 59 előadást tart itt. Ezek az előadások a magyar ellenállás és antifasiszta mozgalom legfőbb szellemi bázisai voltak. Hogy Magyarország soha nem vált fasiszta nemzetté, az Szabó Dezső erőfeszítéseinek egyik legfőbb érdeme.
1936. október 1.: Előadása a Marczibányi téren.
1936. október 2., 6., 8.: Előadássorozat a Zeneakadémián
1936. október 6-án meghal Gömbös Gyula miniszterelnök. Szabó Dezső a napot "nemzeti örömünnep"-pé nyilvánítja.
1936. november 2.: Előadása a Marczibányi téren.
1936. november 3.: Meghalt a régi barát és régi vitapartner, Kosztolányi Dezső.

Az esztendő folyamán megjelenő Füzetek: 25., 26., 27., 28., 29., 30., 31--32., 33., 34--35. Egész évben folyamatosan dolgozik az ÉLETEIM-en.
1937. január 2.: Előadása a Marczibányi téren.
1937. február 2.: Előadása a Marczibányi téren.
1937. március 2.: Előadása a Marczibányi téren.
1937. április 2.: Előadása a Marczibányi téren.
1937 áprilisában jelenik meg a 27. Füzet (A MAGYAR TRÓN PROBLÉMÁJA ÉS AUSZTRIA), amely miatt bírósági eljárás indul ellene.
1937. április 6.: Meghalt Juhász Gyula, akihez három évtizedes barátság fűzte. A hírről Debrecenbe utaztában értesül. A 28. Füzetben emlékezik meg alakjáról.
1937. május 2.: A MAGYAR CSALÁD PROBLÉMÁI, előadása a Marczibányi téren.
1937. június 2.: Előadása a Marczibányi téren.
1937. július 2.: Előadása a Marczibányi téren.
1937. augusztus 2.: Előadása a Marczibányi téren.
1937. szeptember 2.: Előadása a Marczibányi téren.
1937. október 2.: Előadása a Marczibányi téren.
1937. október 8.: Egy hónapi fegyházra ítélik a 27. Füzet miatt. Fellebezést nyújt be. Az ítéletet hónapokig tartó huzavona után végül "felfüggesztik".
1937. október: Megjelenik a 31--32. Füzet: EDE MEGEVÉ EBÉDEM! Az óriási érdeklődést kiváltó hatalmas esszé hónapokig beszédtéma volt. Szekfű Gyula történelemszemléletét szedi ízekre Szabó Dezső, bebizonyítva, hogy Szekfű minden erőfeszítése a német étvágy kielégítésének ideológiai megalapozását szolgálja.
1937. november 2.: Előadása a Marczibányi téren.
1937. november 13.: "Tavaszi ünnep a Zeneakadémián". Itt találkozik először személyesen is Bartók Bélával.
1937. december 2.: Előadása a Marczibányi téren.
1937. decemberében eleget tesz a Kiskunhalasi Református Kollégium meghívásának és előadást tart ott.

Az esztendő folyamán megjelenő Füzetek: 36., 37., 38., 39., 40--41., 42., 43., 44--45. Egész évben folyamatosan dolgozik az ÉLETEIM-en.
1938. január 2.: Előadása a Marczibányi téren.
1938. február 2.: MIT TEHETNEK A KÜLÖNBÖZŐ PÁRTOKBA, EGYESÜLETEKBE ÁLLOTT MAGYAR EMBEREK?, előadása a Marczibányi téren. Az előadást 15 percnyi beszéd után a jelenlévő rendőrség betiltotta.
 

1938 tavaszán maga is csodálkozva észleli tanításainak, személyének hirtelen történő, rendkívüli népszerűsödését. A 20-as évek elejére emlékeztető módon figyel rá az ország, különösen pedig az egyetemi ifjúság.

1938. március 2., 3., 7.: LAIKUS LELKIGYAKORLATOK, előadása a Zeneakadémián.
1938. március 8.: Előadása a Marczibányi téren.
1938. március 22.: Híveinek legbensőbb köre megalakítja a 13 fős "Ludasok Társaságát", amely a Füzetek minél nagyobb mértékű terjesztését és propagálását tűzi célul maga elé.
1938. április 2.: Előadása a Marczibányi téren.
1938. május 2.: Előadása a Marczibányi téren.
1938. június 2.: Előadása a Marczibányi téren.
1938 nyarán jelennek meg a 40--41. és a 42. Füzetek híres nyilasellenes tanulmánnyal A VÉGZET ELLEN I--II. (Hungarizmus és halál).
1938. július 2.: Előadása a Marczibányi téren.
1938. július 31.: Fiatal híveinek társaságában kirándulást tesznek Vácon. Úgy tűnik, az idősödő író felhagyott saját hagyományával, hogy minden nyáron vidéken tölti a vakációt, akár itthon, akár külföldön. Immár 10 éve -- 1928-as utolsó párizsi útja óta -- alig mozdul ki Budapestről. Talán anyagi kényszerűségből, talán fáradtsága okán, lemondott a nyári vakációkról, de a kiadós, egésznapos Pest-környéki és budai séták még mindig szenvedélyes igényei közé tartoznak. Ezek egyike volt ez a váci kirándulás is.
1938. augusztus 2.: Előadása a Marczibányi téren.
1938. szeptember 2.: Előadása a Marczibányi téren.
1938. szeptember 4.: Eleget téve ottani tisztelői óhajának, hajlandó beülni "egy odaadó híve jó öreg Essex gépkocsijába" és Nagykőrösre viszik, ahol előadást tart a református gimnáziumban. Este visszahozzák.
1938. szeptember 21.: Költözik. Új címe: VIII. József krt. 31/A., III. em. 4.
Nem tudni pontosan mi vehette rá arra, hogy ott hagyja Budát, amelyet rendkívül szeretett, de az biztos, hogy főleg óriási könyvtára miatt kinőtte előző lakását. A 13 000 kötetes gyűjtemény elhelyezése még ebben a három szobás, tágas lakásban is gondokat okozott neki. Ez lesz gazdag és mozgalmas életének utolsó lakása.
1938. október 2.: Előadása a Marczibányi téren.
1938. október 5., 8., 11.: Előadássorozat a Zeneakadémián: A MAGYARSÁG TÖRTÉNELMI EGYÉNISÉGE; AZ IRODALOM ÉS A TÖRTÉNELMI ÉLET; KORUNK LELKI ARCAI ÉS A JÖVŐ KIALAKULÁSA.
1938. november 2.: Előadása a Marczibányi téren.
1938 novemberétől állandó munkatársa lesz az ifj. Fitos Vilmos szerkesztette Magyar Életnek. Összesen 8 írása jelenik meg a lapban.
 

1938-ban a "Magyar Élet"-ben megjelent írásai: november: A SZELLEMI ALKOTÁS FELTÉTELE december: A HAZÁRA TALÁLT PRÓFÉTA

1938. december 2.: Előadása a Marczibányi téren.

Az esztendő folyamán megjelenő Füzetek: 46., 47--48., 49--50--51., 52--53., 54., 55--56. Egész évben folyamatosan dolgozik az ÉLETEIM-en.
1939. január 2.: Előadása a Marczibányi téren.
1939. február 2.: Előadása a Marczibányi téren.
1939. március 2.: Előadása a Marczibányi téren.
1939. március 11., 12.: Előadások Kiskunhalason: A MAGYARSÁG MEGÚJHODÁSÁNAK ELEMI FELTÉTELEI; AZ EGYES EMBER SZEREPE A MAGYARSÁG SZOLGÁLATÁBAN.
1939. április 2.: Előadása a Marczibányi téren.
1939. április 21.: A középiskolai tanításról tart előadást a Honszeretet Egyesületben.
1939. április 29--30.: Szegeden a Tisza Szállóban két előadást tart sorskérdéseinkről. Az ottani diákság kezdeményezésére, Kiss Sándor szervezésének eredményeként jöhetett létre az előadás.
1939. május 2.: Előadása a Marczibányi téren.
 

1939-ben a "Magyar Élet"-ben megjelent írásai: január: QUERELAE MAGYARORUM február: LEVELEK KOLOZSVÁRRA március: MÁRCIUS SZELÉBEN május: MIT LÁTTAM AZ ANDRÁSSY ÚTI NYILASHÁZBAN? -- (könyvrecenzió). június: A folyóirat az író 60. születésnapjára "Szabó Dezső-szám"-ot ad ki. július: A KISEBBSÉGI KÉRDÉS augusztus: AZ ŐRTORONYRÓL I. szeptember: AZ ŐRTORONYRÓL II. része miatt az ügyészség a számot elkobozza.

1939 nyarát teljesen áthatja a 60 éves író ünneplése: nem létezik folyóirat, amely ne emlékezne meg róla. Számos vidéki városban távollétében ünneplik őt (pl. Debrecenben Oláh Gábor szervezésében). De az ünneplések főeseményére a fővárosban kerül sor.
1939. május 23.: A Városi Színházban (ma: Erkel Színház) példanélküli szervezés és részvétel mellett tartják meg születésnapi ünnepségét. Hazánkban ezt megelőzően ilyen ünneplésben még nem részesítettek írót: minden vármegye (az elszakított részeket is beleértve) elküldte népi ruhába öltözött képviselőit. Az est rendező bizottságának tagja volt a magyar szellemi élet minden prominens képviselője (Bartók, Kodály, szobrászok, festők, színészek, írók), a bizottság két elnöke pedig Móricz és Kodolányi. A zsúfolt ház előtt tartott előadást a rádió is rögzítette. Ennek a példanélküli ünneplésnek a létrehozásában komoly szerepe volt dr. Kardos Ernőnek is. Szabó Dezső beszédében mindenkinek megköszönte a jelenlétét, a magas kormánynak pedig azt a tapintatot, hogy jelenlétével nem szennyezi be az ünnepség tisztaságát.
1939. június 2.: Előadása a Marczibányi téren.
1939. június 24--28.: A 40 éves érettségi találkozóra Kolozsvárra utazik. Itt tartózkodása alatt a Ref. Kollégiumban rendezik be részére régi diák-szobáját. A "jubiláns író" ünneplése itt is folytatódik. Sajtókonferenciát tart, szidja a nyilasokat. Találkozik Erzsébet nővérével.
1939. június 25-én előadást tart a Kollégiumban. Ez utolsó erdélyi tartózkodása.
1939. július 2.: Előadása a Marczibányi téren.
1939. augusztus 2.: Előadása a Marczibányi téren.
1939. augusztus 7.: Dr. Püski Sándorral szerződést köt AZ EGÉSZ LÁTÓHATÁR kiadására.
 

1939. szeptember 1.: Kitör a II. Világháború.

Nyilván emiatt is szigorodik a cenzúra: betiltják cikke miatt a Magyar Élet szeptemberi számát. Szabó Dezső Fitos Vilmos felelős szerkesztővel együtt a vádlottak padjára kerül, de méltányos ítélet születik, a vádat elejtik. A folyóirattal viszonya lassan elhidegül.
1939. szeptember 2.: Előadása a Marczibányi téren.
1939. október 2.: Előadása a Marczibányi téren.
1939. október 29.: Nyilatkozik a Magyar Nemzetnek a "szellemi honvédelemről".
1939. november 2.: Előadása a Marczibányi téren.
1939. december 2.: Előadása a Marczibányi téren.
1939 decemberének végén a boltokba kerül a 3 kötetes AZ EGÉSZ LÁTÓHATÁR (Püski).

Az esztendő folyamán megjelenő Füzetek: 57., 58., 59., 60., 61--62. Egész évben folyamatosan dolgozik az ÉLETEIM-en.
1940. január 2.: Előadása a Marczibányi téren.
1940. február 2.: Előadása a Marczibányi téren.
1940. március 2.: AZ APA, AZ ANYA, A GYERMEK, előadása a Marczibányi téren.
1940. március 3.: Az AINÓHOZ című versének közlésével elkezdődik kapcsolata a Magyar Nemzettel, de ez csak a nyár folyamán válik rendszeressé, Pethő Sándor főszerkesztő felajánlása által. Magyar Nemzet-beli cikkei erősen apolitikusak.
 

1940-ben a "Magyar Nemzet"-ben megjelent írásaiból: július 28.: MINDEN ÚT ODA VISZ augusztus 4.: VÁLASZ EGY MAGYAR FIATALEMBERNEK augusztus 11.: AZ ÉN TRIANONOM augusztus 18.: IDILL (e cikkben reagál arra, hogy Budapest polgármestere, egy régebbi peres ügyére hivatkozva "izgatás" miatt törölte őt a választói névsorból. szeptember 3.: SEMMI (Tóth Árpádra emlékezik) október 1.: A KOLOZSVÁRI REFORMÁTUS KOLÉGYOMHOZ; MIÉRT NEM ÍROK TÖBBET A MAGYAR NEMZETBE?  Ezzel a cikksorozat megszakad.

1940. április 2.: Előadása a Marczibányi téren.
1940. május 2.: BUDAPEST JÖVŐJÉRŐL, előadása a Marczibányi téren.
1940. június 2.: AZ ÍRÓ ÉS AZ ÉLET, előadása a Marczibányi téren.
1940. július 2.: Előadása a Marczibányi téren.
1940. augusztus 2.: A KOLLEKTÍV LELKI FOLYAMATOK, előadása a Marczibányi téren.
 

1940. augusztus 30.: Erdély visszatérése.

1940. szeptember 2.: AZ IFJÚSÁG ÉS A MAGYAR KULTÚRA, előadása a Marczibányi téren.
1940. október 2.: Hatalmas összegért (15000 pengő) eladja AZ ELSODORT FALU megfilmesítési jogát az Atelier Filmgyárnak. (A film végül a háború miatt nem készülhetett el, de a forgatókönyvet már elkészítette Radványi Géza és a szerepek kiosztása is megtörtént: Farcády Juditot Karády Katalin alakította volna.) Este előadást tart a Marczibányi téren.
1940. október 8.: Életének egyik legdiadalmasabb napja: 17 évvel szerencsétlen Genius-szerződésének megkötése és 11 év szakadatlan pereskedés után végre visszakapja saját műveinek szerzői jogait.
A dolog érdekessége, hogy nem bírói úton történt mindez: a zsidótörvények miatt a jogokat ekkortájt bitorló Lantos-cég a Révai Rt. részévé vált, amelynek tulajdonosát ifj. Bókay Jánost Szabó Dezső felszólította, hogy az immár kialakult új szellem erkölcsisége nevében adja vissza neki a zsidó tőke által tőle elrabolt jogait. Bókay János, ismerve az ügy évtizedes előzményeit, nemes gesztussal önként lemondott e jogokról, így azok újból a szerzőt illették meg. Ez egyben azt is jelentette Szabó Dezső számára, hogy vége a nyomornak. Visszakapott jogait 1 évre azonnal átruházta Karácsony Sándor kiadójának, az Exodus-nak.
1940. november 2.: Előadása a Marczibányi téren.
1940. december 2.: Előadása a Marczibányi téren.
1940. december 6.: MIT KAPTAM ÉN ERDÉLYTŐL?, előadása a Zeneakadémián az elhunyt Márton Ferenc festőművész családja javára.

Az esztendő folyamán megjelenő Füzetek: 63., 64., 65., 66., 67., 68., 69--70., 71., 72., 73--74. Egész évben folyamatosan dolgozik az ÉLETEIM-en.
1941. január 2.: Előadása a Marczibányi téren.
1941. február 2.: Előadása a Marczibányi téren.
1941. március 2.: Előadása a Marczibányi téren.
1941. április 2.: Előadása a Marczibányi téren.
1941. április 3.: Teleki Pál öngyilkossága. A miniszterelnökről a 66. Füzetben emlékezik meg.
1941. május 2.: Előadása a Marczibányi téren.
1941. június 2.: A FILM MŰVÉSZI ÉS MAGYAR PROBLÉMÁI, előadása a Marczibányi téren.
1941 nyarán az általános háborús rendeletek értelmében az előadások szünetelni kénytelenek.
 

1941-ben a nyilasok még mindig reménykedtek, hogy Szabó Dezsőt a maguk oldalára állíthatják. Szálasi Ferenc személyesen keresi fel lakásán, hogy megnyerje ügyének. A csengetésre az író nyitott ajtót és Szálasi már az előszobában lelkendezni kezdett:  -- Mester, ismerem a tanításait...! Mi csecsemők vagyunk Önhöz képest...!  Szabó Dezső gyorsan válaszolt: -- Csecsemőkre nem bíznám az országot.  És pár mondat után szabályosan kituszkolta az előszobából a lépcsőházba a hebegő Szálasit, akit különben minden írásában "a magyar történelem legsötétebb, tébolyult kalandorának" tartott. Nem csodálkozhatunk rajta, hogy ilyen előzmények után a nyilasok az ostrom alatt, az utcáról belőttek Szabó Dezső szobájának ablakán!

1941. október 2.: EREDETÜNK, MÚLTUNK LÉLEKTANI KÖVETKEZMÉNYEI, előadása a Marczibányi téren. Ez egyben az utolsó itteni előadás: a háborús rendelkezések értelmében többé nem veheti igénybe ezt a helyiséget, ezért előadásai számára új termet kell keresnie. Ez nagyon kedvezően sikerül is: a Mészárosok és Hentesek Ipartestülete (VIII. Rákóczi tér 2.) felajánlja előadótermét Szabó Dezsőnek, aki a nevezett helyiségtől alig száz méterre lakik, így számára kifejezetten előnyös a változás. A továbbiakban az előadásait itt folytatja.
1941. november 7.: MIKÉNT ÉLJEM MEG ÉLETEMET? Előadása a Rákóczi téren.
1941. december 5.: ÚJBÓL REPED A MAGYAR IRODALOM (POLGÁRI ÉS NÉPI IRODALOM). Előadás a Rákóczi téren.

Az esztendő folyamán megjelenő Füzetek: 75., 76., 77., 78., 79., 80. Egész évben folyamatosan dolgozik az ÉLETEIM-en.
1942. január 2.: VIGASZTALÓ SZENT ARANY JÁNOS, előadása a Rákóczi téren.
1942. február 6.: A NEMZETI SZOLIDARITÁS LÉLEKTANA, előadása a Rákóczi téren.
1942. március 6.: A XX. SZÁZAD HÁBORÚ ELŐTTI IRODALMI MOZGALMAINAK MÉRLEGE, előadása a Rákóczi téren.
1942. április 3.: A XVIII. SZÁZAD MÁSODIK FELÉNEK SZELLEMI MOZGALMAI, előadása a Rákóczi téren.
1942. május 8.: VAN-E MÉG A SZÍNHÁZNAK JÖVŐJE? Előadása a Rákóczi téren.
1942. június 5.: MIRE VALÓK AZ ÍRÓK A VILÁGON? Előadása a Rákóczi téren.
1942. július 3.: A TEHETSÉG KIVÁLASZTÁS TERMÉSZETES ÚTJAI, előadása a Rákóczi téren.
 

1942 júliusa nagyon szomorú és megrázó dátum marad az életében: a háborús papírhiány miatt bevezették az ún. "ponyva-rendeletet": az összes kisnyomtatványok (beleértve a folyóiratokat is) az eddiginél sokkal szigorúbb cenzúrázási procedúra után kerülhettek -- ha kerülhettek -- nyomdába. Az intézkedés célja valójában az volt, hogy a töménytelen mennyiségű olcsó ponyvakiadványokat korlátozza. Szabó Dezső Füzetei is a rendelet hatálya alá estek, bár csak formálisan, hiszen az engedélyezést megadó hivatalnok is nagy méltatója volt a Mesternek és biztosította róla, hogy minden körülmények között engedélyezi a Füzetek megjelenését, de Szabó Dezső mégis azok megszüntetése mellett döntött. Tette ezt azért, mert még formálisan sem tartotta elképzelhetőnek, hogy hónapról hónapra előzetes jóváhagyásra nyújtsa be írásait.  Mindezek következményeként a júliusban megjelenő 80. Füzet egyben az utolsó is lett.  Szabó Dezső hátralévő élete folyamán soha nem tudta kiheverni a Füzetek elvesztését. Valószínűleg ez is belejátszott egészségi állapotának és kedélyének romlásába.

1942. július 31-i dátummal, ARATÁS UTÁN címmel cikket küld a Magyar Nemzetnek, de közlését a cenzúra nem engedélyezi. Ebben kijelenti, hogy a nyilas lapok kivételével bármely lapnál hajlandó publikálni.
1942. augusztus 7.: AZ ÉLET ÉRTELME. Előadása a Rákóczi téren.
1942 szeptemberében otthon ül, gyengélkedik, még szokásos havi előadása is elmarad.
57
1942. szeptember 4.: Meghal a régi barát, Móricz Zsigmond.
1942. október 2.: Megtartja előadását a Rákóczi téren.
1942. október 12.: A Virradatban a nyilasok mentegetőznek az őket állandóan megbélyegző Szabó Dezső támadásai miatt: szerintük a Mester saját maga akadályozza meg írásainak megjelenését. (Valószínűleg még mindig nem mondtak le arról, hogy a rendkívül népszerű írót magukhoz édesgethetik, ezért ajánlkoznak föl neki sajtójukkal.)
1942. november 6.: AZ ÍRÓI ÉS MŰVÉSZI ALKOTÁS FELTÉTELEI, előadása a Rákóczi téren.
1942 novemberének elején Antal István miniszter írótalálkozót rendez Lillafüreden, ahová Szabó Dezsőt is meghívják: nem megy el. Rajta kívül -- lehet mondani -- minden magyar író és költő ott volt.
1942. december 4.: Előadása a Rákóczi téren.
1942. december 25.: Reá jellemző, szinte már öngyilkos bátorsággal folytatásokban elkezdi közölni a MEGFOJTOTT KAKAS című nyilasellenes kisregényét a Film, Színház, Irodalomban, amelynek rajongó híve, Egyed Zoltán a főszerkesztője.

Egész évben folyamatosan dolgozik a ÉLETEIM-en.
1943. január 8.: VICTOR HUGO, előadása a Rákóczi téren.
1943. január 10.: SZABÓ DEZSŐ címen a Újság is tiltakozik a Füzetek betiltása ellen. Hogy mennyire beszédtéma volt, és hogy mennyire érintette az egész magyar értelmiséget a Füzeteknek, mint Szabó Dezső szócsövének a megszűnte, szépen bizonyítják a különféle ezt feszegető cikkek.
1943. január 15.: Interjút ad a Hídnak.
 

1943. január 21-én László Dezső kolozsvári képviselő interpellál a Parlamentben: a Füzetek újraengedélyezését követeli. Ezzel foglalkozik a Gombos Gyula szerkesztette Magyar Út is.

1943. február 5.: Előadása a Rákóczi téren.
1943. március 5.: AZ ÉN MŰVÉSZETEM, előadása a Rákóczi téren. (Ez egyetlen előadása, amelynek teljes szövege fennmaradt.)
E napon fejezi be a Film, Színház, Irodalom A MEGFOJTOTT KAKAS közlését. A regényke miatt a nyilas sajtó veszett támadással fordul ellene:
1943. március 29.: VASÁRNAPI KÉPESLAP, Virradat.
1943. május 17.: VÉGRE, Virradat. Ebben hajdani titkára és pártfogoltja -- Erdélyi József útszéli, minősíthetetlen hangon támad rá.
 

Az 1943-as évet alapvetően a Film, Színház, Irodalommal való kapcsolata jellemzi. Egyed Zoltántól teljesen szabad kezet kap és jelentősen magas honoráriumot. Nem egészen másfél évig számít a lap belső munkatársának, amely idő alatt a kisregényen kívül pontosan 65 kisebb-nagyobb írása, verse jelenik meg itt "Levelek Kolozsvárra" sorozatcímen.

1943. április 2.: Előadása a Rákóczi téren.
1943. május 7.: Előadása a Rákóczi téren.
1943. június 4.: Előadása a Rákóczi téren.
1943. június 2.: MI AZ AKADÁLYA, HOGY A NŐ ANYA LEGYEN? Előadása a Rákóczi téren.
1943. augusztus 6.: Megtartja utolsó (21.) előadását a Rákóczi téren. Nyilvános előadásainak további rendezéseit az egyre szigorodó háborús előírások tették lehetetlenné. Az itt és a Marczibányi téren megtartott, összesen 80 előadása túl nem értékelhető szerepet játszott abban, hogy a magyar középosztály, az egyetemi ifjúság nem szédült bele a szélsőjobboldal frazeológiájába és hazánk sohasem vált fasiszta állammá még a háború utolsó éveiben sem.
1943. október 18.: A Pantheon kiadó megvette tőle önéletírásainak (ÉLETEIM) első fejezetét, amelyet A BÖLCSŐTŐL BUDAPESTIG címmel ki fog adni. Megírja hozzá az Előszót.
1943. december 14.: Elnyeri az "Irodalompártoló Társaság" 10 000 pengős nagydíját. (Ez az "anti-Baumgarten-díj".) Publikációinak tükrében úgy tűnhet, hogy az elismerés nem érdekli. Nem reagál rá: szinte teljesen magábafordul, minden erejével a múltra összpontosít és írja, írja az ÉLETEIM-et. Saját kora, saját környezete elborzasztja, egyre pesszimistább a magyarság jövőjét illetően, szinte menekül a valóság elől. Lakásából ki sem mozdul -- a nyilasok életveszélyes fenyegetésekkel látták el -- az ablakból nézi a felbolydult várost és azon meditál, hogy vajon "a német étvágy vagy az orosz talány" lesz a végzetünk.
1943 utolsó napjaiban megjelenik a LEVELEK KOLOZSVÁRRA kötet. Ebben 36 kis írása mellett ott olvasható a MEGFOJTOTT KAKAS is!

Egész évben folyamatosan dolgozik a ÉLETEIM-en.
1944. január 31.: A Faust Imre vezette céggel szerződést ír alá AZ ELSODORT FALU kritikai kiadásának jogáról. A kiadáshoz Előszót ír, amelyben kifejti: ez az 1944-es kiadás a végleges és autentikus változat. Horribilis összeget (150 000 pengőt) kap a regényért, de mintha ez se nagyon érdekelné: inkább az elv fontos számára, mint az összeg: íme ő maga arathatja le saját munkájának gyümölcsét és nem az uzsorás kiadók.
 

1944. március 19.: A németek megszállják Budapestet. Az író viszonya annyira feszültté vált a nyilasokkal, hogy azok ill. bizonyos volksbundista körök életveszélyesen megfenyegették. Ezért dr. Michaelisnek, a német követség politikai tanácsadójának javaslatára, Winckelmann SS-tábornok elrendelte a József krt. 31/a kapujának fegyveres őrzését, hogy a magyar nyilasok ne tudják elhurcolni Szabó Dezsőt. De az író határozott tiltakozása miatt, néhány nap után az őrséget visszarendelték.

1944. április 12.: Megírja A BÖLCSŐTŐL BUDAPESTIG Utóhangját.
1944. április végével betiltják a Film, Színház, Irodalmat is. Levélben értesíti őt a szomorú hírről a szerkesztőség nevében dr. Deák Zoltán "volt újságíró", aki ezzel a mondattal zárja a levelet: "Engedje meg, hogy a némaság idején is mesterünknek tekintsük, s e sírva leírt pár sor útján csókolhassuk meg a kezét."
1944. augusztus 12.: Megállapodást ír alá a Magyar Ünnep-pel, hogy rendszeresen publikálni fog benne. "Csendes szavak" sorozatcím alatt 14 írása jelenik meg a lapban. Bámulatos és ijesztő, hogy mennyire nem tud hallgatni, mennyire létfeltétele az írás: a front közeledik, Budapest ostrom alatt van, bombázás folyik, de ő szigorú heti rendszerességgel elküldi cikkeit a talán egyetlen megjelenő újságnak, a Magyar Ünnepnek. Ám ezek a cikkek, mintha nem is egy világháború poklában születtek volna, az Istenről, a színházról, az élet apró dolgairól ír -- úgy tűnhet, teljesen kirekesztette tudatából a környező valóságot.
 

1944-ben a "Magyar Ünnep"-ben megjelent 14 írása: augusztus 18.: A KRITIKUS augusztus 25.: A RUHASZÁRÍTÓKÖTÉL szeptember 1.: CUKOR CILIKE PROBLÉMÁJA szeptember 8.: IMA szeptember 15.: HOVA TARTOZOM? szeptember 22.: ÉLET szeptember 29.: AZ ISTENI NEVELÉS október 6.: AZ ÚT (vers) október 13.: SZÍNHÁZI DOLGOKRÓL október 20.: EGY BOLDOG EMBER október 27.: ISTEN ÉS AZ IDŐ november 3.: HAGYMÁS PÉTER ÉS A LÉGNYOMÁS november 10.: AZ ÉLET ÉRTELME november 17.: BÚCSÚ ÉS TESTAMENTUM (ez a cikk egyben hivatalos végrendelete).

1944. december 25-én késő éjjel hatalmas robbanás rázta meg a házat. A lakókkal egyetemben ő is levonul a pincébe. Soha többé nem tért vissza lakásába, tollat soha többé nem vett kezébe. Elmaradhatatlan fekete kofferjén kívül, amelyben tekintélyesre rúgó vagyonát tartotta, két kedvenc karosszékét vitte magával: -- "Az egyikben én ülök, a másikba pedig a vendégem, aki velem a pincében beszélgetni akar."

1945. január 1.: Fodrászért küld az ostromlott Budapesten és 100 pengőt ígér neki, ha eljön és rendbe teszi a haját.
1945. január 6.: Kisebb szívrohama volt, rosszullétek kerülgetik. Igazából már sosem épül fel. Gyengülő szervezete nem bírja a megpróbáltatásokat.
1945. január 13.: Délután 4 óra körül nagyon rosszul van és fullad. Ezért néhány lakó felsegíti a bérház udvarára, hogy sétálhasson. Csak néhány lépést tud tenni az udvaron, majd megfordul. Visszakísérik a pincébe, nagyon szédül, fullad. Olyan erőtlen, hogy már ülni sem bír, kiesik karosszékéből. Valahonnan előkerül dr. Csöregh Ferenc orvos és megállapítja a halál beálltát. Ekkor 4 óra 40 perc van.
Egy konyhaszekrényből koporsót ácsolnak neki. A harcok olyan erővel folynak, hogy szóba sem jöhet a temetés.