1918. december 24-én érkezik meg a forradalmi Budapestre. Karácsony és újév között az Erzsébet Szállóban lakik, majd,
1919. január 16-án Hatvany báró egyik budai házában, a Tárnok utcában kapott elhelyezést és kosztot. Új munkahelyén tkp. nincsen szükség rá, nem túl sok órát ad le. Ideje nagy részét Az elsodort falu kiadatásával tölti: Kner Imre visszalépése után először Bangha Béla páternek, utána Osvát Ernőnek ajánlja fel a kiadási jogot, amelyet végül is dr. Farkas László a Táltos kiadó tulajdonosa vállal.
1919 elején írja meg GRÓF TISZA ISTVÁN című tanulmányát, de ez csak novemberben fog megjelenni.
1919. január 27.: Meghal Ady Endre.
1919. február 6-án megjelenik egy cikk a Vörös Lobogóban ("Szabó Dezsőért"), amelyben követelik a minisztertől, hogy ő kapja meg a bölcsészkaron a francia tanszék vezetését. (Nem ő kapta.)
1919. február: A MOZI ESZTÉTIKÁJA, Thália.
1919. március 1.: A KÉT FORRADALMI KÖLTŐ, Nyugat (Ady emlékszám).
1919. március 7.: Franyó Zoltán felkérésére, kiadás előtt álló új regényéről "a megölhetetlen könyvről" nyilatkozik a Vörös Lobogónak.
1919. március 14.: Szerződést köt az Athenaeummal, ennek lesz eredménye az Egyenes úton kötet.
Ezekben a napokban egy másik szerződést is köt a Kultúrával: a Tanulmányok és jegyzetekre szerződik.
1919. március 15.: "Egy nagyobb irodalmi munka elvégzésére" szabadságot kér iskolájától. Ekkor talán még ő sem tudja, de tanári tevékenységét soha többé nem fogja újrakezdeni. 15 évi tanárkodás után befejezettnek tekinti tanárságát.
1919. március 16.: SCHOLTZ MIHÁLYNÉ ÍTÉLETE, Nyugat.
Teljes gőzzel dolgozik Az elsodort falu megjelentetésén: e napokban még a nyomdába is bejár segíteni!

1919. március 21.: Kezdetét veszi a vörös terror.
1919. március 28.: Megírja híres cikkét, amely
1919. április 1-én AZ EGÉSZ EMBERÉRT címmel megjelenik a Nyugatban.
E napon összevész Hatvany báróval és elköltözik tőle. Új lakása: I., Attila u. 10. (vagy 14.?) III. em.: Pap Árpád ebédlője. Ugyancsak ebben a hónapban jelenik meg A FORRADALMAS ADY című kis önálló füzete (Táltos, 32. oldal).
1919. április végétől: Teljes és nyílt szakítása a forradalommal!
1919. április 17.: LEVELEK KOLOZSVÁRRA (1.), Vörös Lobogó.
1919. május 1.: LEVELEK KOLOZSVÁRRA (2.), Vörös Lobogó.
1919. május 1.: TANÁROK, Érdekes Újság.
1919. május 16.: LEVELEK KOLOZSVÁRRA (3.), Vörös Lobogó.
1919. május: A JÓ SZERELEM LEGENDÁJA, Nyugat
 

1919. május 23.: Megjelenik AZ ELSODORT FALU (Táltos).

1919. június 18.: LEVELEK KOLOZSVÁRRA (4.), Vörös Lobogó.
1919. június 19.: AZ ELFELEJTETT ARC, Érdekes Újság.
1919 júniusában az írói direktóriumban szenvedélyesen megtámadja Lukács Györgyöt, Balázs Bélát és az egész forradalmi judeokráciát, a nép- és nemzetellenes zsidóuralmat, amely a forradalommal hatalomra került. Ennek következménye, hogy Lukács katonai behívót küldet számára, s mivel ennek nem óhajt eleget tenni, az élete nincsen biztonságban. Ezért
1919. június 29-én Sümegre menekül, melynek határában egy présházban húzódik meg.
1919 júliusában végig Sümegen bujkál. Ekkor és itt "érzi meg" a Csodálatos élet témáját, melyet egy év múlva fog papírra vetni. Egy fiatal sümegi barátja, Jankó Lajos segítségével előkészületeket tesz arra, hogy Jugoszláviába szökjön, de erre szerencsére már nem kell, hogy sor kerüljön.
1919. július 6.: A FORDÍTOTT KUKKER, Képes Újság.
1919. augusztus 1.: Megbukik a vörös terror. Ennek híre Sümegen éri. Azonnal indul fel Pestre.

1919 augusztusának első napjai már Budapesten találják. Rendkívül aktív közéletet él, szinte a szellemi élet legfőbb irányítójává, legbefolyásosabb tekintélyévé válik. Ezekben a hetekben:
-- mivel őszintén hiszi, hogy a "két elsikkasztott forradalom után" most végre megvalósulhat a "magyar forradalom", a magyarság megszervezésére egy titkos szervezetet (pártot?) hoz létre Attila utcai lakásán. E szervezetről gyakorlatilag semmit nem tudunk.
-- irányítja a Propagandaügyi Minisztériumot kb. 6 héten át. (Ez a VIII., Eszterházy u. 30. alatt volt.) -- megalakítja a Magyar Írók Nemzeti Szövetségét (MINSZ), melynek ő lesz az első elnöke. Mint a MINSZ elnöke, hivatalból a Magyar Nemzeti Szövetség vezetőségének tagjává válik.
1919. augusztus 29.: Költözik. Új lakása: I., Szirtes u. 4/A. II. em. A 4 szobás, hatalmas lakásban jól elfér 10 000 kötetes könyvtára. Gellérthegyi lakása Tóth Árpád szavaival: "kéjlak".
1919. augusztus 30--31.: Egy székesfehérvári nagygyűlésen előadást tart: kritikus hangon elemzi azokat a nemzetellenes hatásokat, melyeket a zsidóság az elmúlt évtized folyamán kifejtett. Hallgatói között ott van Prohászka püspök is, akit lenyűgöz a "furioso oratore" szónoki képessége.
1919. szeptember 27.: AZ ÚJ IRODALOM KÜSZÖBÉN, Gondolat
1919. október 30.: A MAGYAR PROTESTANTIZMUS FELADATA. Előadása a Református Teológián.
Az induló Ifjak Szava az egyetemi ifjúság hetilapja, melyet kezdetben Szabó Dezső lakásán szerkesztenek, sokat foglalkozik vele, de ő csak 3 írást közöl a lapban, de azt is csak
1919. november 14. után teheti, amikor a megszálló román csapatok elhagyják Budapestet, ugyanis a román cenzúra betiltotta Szabó Dezsőt!
 

1919-ben az "Ifjak Szavá"-ban közzétett írásai: 1919. november 16.: A jövő felé 1919. november 23.: Gróf Tisza István 1919. november 30.: Előszó Az elsodort falu II. kiadásához

1919 őszétől erős támadások kezdik érni a hivatalos kormánykörök felől. Ezek mögött főleg Pekár Gyula államtitkár áll, aki rendkívül megsértődött, hogy Szabó Dezső hallani sem akart Írószövetségi tagságáról: ugyanis a tehetséget első számú feltételként szabta meg.
 

1919 őszén az egyetemisták számára 12 részes irodalmi előadást tart a Táltos kiadó rendezésében: 1919. november 25.: A klasszicizmus 1919. november 27.: A romantikus pszihé, mint történelmi tényező 1919. november 29.: A romanticizmus irodalmi eszközei 1919. december 2.: Rousseau és az első romantikusok 1919. december 4.: Victor Hugo és a XIX. század első fele 1919. december 6.: A romantikus realizmus 1919. december 9.: A romantikus naturalizmus 1919. december 11.: A romantikus szimbolizmus 1919. december 13.: Az irodalmi anarchia nemzetközi formái 1919. december 16.: A magyar irodalom romantikus formái 1919. december 18.: Ady Endre 1919. december 20.: A jövő irodalma

1919. december 10.: A KERESZTÉNYSÉGI ESZME HARCÁRÓL, előadás Székesfehérváron.
1919. december 14.: A Vígadóban előadást tart a MINSZ feladatairól.
1920. február 8.: Balassagyarmatra hívják, ahol előadást tart a Területvédő Liga gyűlésén.
1920. február 21--22.: Sopronban előadásokat tart (kaszinó, illetve Városháza.)
 

1920 elején konfliktus támad közte és a Magyar Nemzeti Szövetség (MNSZ) között: Szabó Dezső "újjászerveződő bizottságot" hozott létre a Szövetségen belül, mert nem volt megelégedve annak politikájával, nem tartotta azt eléggé nemzetinek és úgy látta, hogy az MNSZ a zsidó érdekeltségű pénztőke befolyása alá került. "Frakciózását" nem vették jónéven, még az MNSZ elnökével, báró Perényi Zsigmonddal is személyi konfliktusba került, sőt párbajoztak is! (Sz. D. volt a kihívott fél.)  Mindezek után

1920 márciusának első napjaiban Szabó Dezsőt (s vele együtt a MINSZ-t), valamint az őt egyedül támogató Magyar Tanárok és Tanítók Keresztény Nemzeti Szövetségét kizárják az MNSZ-ből.
1920. március 5.: 900 főnyi egyetemista élén a Parlament elé vonul, ahol átadja a numerus clausus sürgős törvénybeiktatását követelő kérvényt.
1920. március 9.: A MINSZ nagy "írói lakomát" rendez tiszteletére: demonstrálandó, hogy szolidárisak vele az MNSZ elleni fellépésében. Mivel ezidőben kulminál a liberális sajtó országos támadása is, írói és emberi diszkreditálása céljából,
1920. március 10-én Szabó Dezső kérésére társadalmi bíróság ül össze, hogy színe előtt az író tisztázhassa magát a rágalmak alól.
1920. március 15.: A Petőfi-szobornál nagy tömeg előtt beszédet mond.
1920. március 25 körül: Szabó Dezsőt igazolta és fedhetetlennek ítélte meg a társadalmi zsűri, s ezzel részben leleplezték a liberális, kormányzati és zsidó sajtó ármánykodásait: senki nem emelt vádat ellene!
1920. március 28.: Egy Ébredő Magyarok Egyesülete (ÉME)-küldöttséggel Debrecenbe érkezik, ahol
1920. április 1-én A ZSIDÓ KÉRDÉS MEGOLDÁSA címmel előadást tart. Ennek keretében Balthazár püspököt is kritizálja.
1920 májusának közepén a MINSZ egyik gyűlésén tartott beszédében részletesen foglalkozik Pekár Gyulával, a tehetségtelensége miatt minden tehetséget gyűlölő "irodalmi Szamuelly"-nek az ő lejáratására irányuló ténykedéseivel. Pekár azzal fenyegetőzik, hogy a társadalmi bíróság felmentő ítéletét semmisnek tartja és készül a visszacsapásra. De erre csak januárban fog sor kerülni.
1920 májusa folyamán az államtitkárral folytatott állandó perlekedés miatt idegei kimerülnek és váratlanul Miskolcra, illetve környékére "szökik" a fővárosból.
1920. május 11. -- június 7.: 12 részes előadássorozat a SZEFHE rendezésében: az egész magyar társadalmi és szellemi életet áttekinti.
1920. május 31.: KERESZTYÉN-E AZ ELSODORT FALU? Előadás a régi Képviselőházban.
1920. június: KELL A KERESZT, Új Magyar Szemle. A novella miatt "vallásgyalázás" címen feljelenti egy olvasója, de a bíróság ejti az ügyet. Ez időben az Új Magyar Szemlében rendszeresen publikálja novelláit, melyek majd az ÖLJ! kötetben fognak újból megjelenni.
1920. június 2.: VAN-E A KÁLVINIZMUSNAK JÖVŐJE MAGYARORSZÁGON? (előadás)
1920 nyarát Somogyvámoson tölti. Bodor Aladár, illetve Bohuniczky Szefi közvetítésével kerül ide és Hasprai tanító úr jóvoltából beköltözhetett a nyáron üres iskolaépületbe. Itt, a vidéki iskola tantermében írja meg a CSODÁLATOS ÉLET javarészét. A nyár vidám mulatozásokkal és a környéken való kirándulásokkal tarkítva telik. (Eredetileg a MEGERED AZ ESŐ című monumentálisra tervezett regényét kezdte itt írni, de abbahagyta. Ezt a regényt 1922 végéig folyamatosan írogatja majd, de végül torzó marad, s úgy is fog megjelenni.)
1920 nyarától már nem kétséges senki számára: nyíltan szemben áll a kurzussal.
1920. szeptember 16.: "...soha vissza nem térni Magyarországra." -- nyilatkozza a Gondolatnak, ugyanis: szeretne Svájcba emigrálni.
1920. október: EGYENES ÚTON (12 tanulmány), TANULMÁNYOK ÉS JEGYZETEK (13 tanulmány). A két kötet törzsanyaga a korábban a Nyugatban, illetve a Huszadik Században közzétett esszékből áll.
1920. október: Belefárad a MINSZ-en belüli vitákba: lemond az elnökségről, de nem fogadják el lemondását.
1920. október 29.: A fentiekről valamint arról nyilatkozik Az Estnek, hogy 12 írót kizáratott a MINSZ-ből. "Egy nagy faji, pszihikai egységet" szeretne megvalósítani az Írószövetségen belül.
1920. október 31.: A Nemzeti Újságnak interjút ad, amelyben kritikusan szól Kosztolányi Dezsőről. Ekkor viszonyuk rövid időre megromlik. (Nem költészetének nagyságát, hanem a zsidó sajtóhoz való viszonyát kifogásolta.) Ez az írás számtalan hozzászólást indukál, kivétel nélkül Kosztolányi mellett. E napon a Lónyay utcai Ref. Gimnáziumban ünnepi beszédet tart a reformációról.
1920. november 9.: NYÍLT LEVÉL BANGHA BÉLÁHOZ. Ebben vitazáróként összefoglalja álláspontját, hogy "miért tréfáltam meg Kosztolányit." Összefoglalja elképzeléseit egy kívánatos, magyar irodalmi életről.
1920. december 12.: A Lónyay utcai Református Gimnáziumban beszédet tart.
1920. december 25-től közel 4 hónapon át a Virradat munkatársa.
1920 végére -- részben a Kosztolányi személyén keresztül bemutatott "kísérlete" következtében kialakult vita miatt -- másodszor is lemond a MINSZ elnökségéről, amit a következő közgyűlés
1921 januárjának végén "sajnálattal tudomásul vesz". Helyébe Milotay Istvánt választják elnöknek. (A MINSZ lényegében megszűnik.) Alig, hogy lemondott tisztségéről, Pekár Gyula elérkezettnek látta az időt a támadásra:
1921 januárjában államtitkári befolyásával élve az államkincstárral perbe fogatta Szabó Dezsőt, hogy a forradalmak alatt felvett szerzői díjakat és előlegeket fizesse vissza. (Hasonló procedúrán átesett Babits és Móricz is.) Pekár addig megy, hogy az októberben megjelent két tanulmánykötetének példányait lefoglaltatta. Ennek a nyilvánvalóan politikai okokból ellene szervezett kampánynak lesz majd a következménye 1923-ban a Fellner-ügy, ugyanis a bírósági eljárás rendkívül elhúzódott.
1921. március 3.: AZ UTOLSÓ KÉT ÉVTIZED IRODALMA, előadás a Gólyavárban.
1921. március 5.: A KÖZÉPOSZTÁLY MEGSZERVEZÉSE, előadás a Gólyavárban. Ezidőben törzshelye a Centrál Kávéház, ahol fejedelmi módon fogadja az eléje járulókat és a Virradat szerkesztőségétől kiküldött gyorsíróknak diktálja le vezércikkeit. Ez azért kell, mert olyan fantasztikusan sokat publikál, hogy nincsen ideje papírra vetni gondolatait.
1921. március 12.: Az újpesti Városháza Dísztermében előadást tart.
1921. március 18.: Az ÉME szervezésében politikai beszédet tart a budai Vígadóban.
 

A "Virradat"-ban megjelent írásaiból:  (az 54 írás többsége vezércikk) 1920. december 25.: Karácsonyi ének december 29.: Ellenforradalom 1921. január 1.: Egységet! A halottak irodalma az élők irodalmáról január 6.: Irodalmi csevegés I. január 19.: A magyar tanár január 20.: A kritikáról január 21.: Antiszemitizmus január 22.: Juhász Gyula január 23.: Királykérdés és politika január 26.: A magyar hadsereg január 27.: Egy elfelejtett arc (Kaffka Margitról) január 28.: A debreceni csúfság január 29.: A művészek baja február 2.: A magyar paraszt február 4.: Ábrahám Ernő február 6.: A sajtó február 8.: Biedermayer-kommunizmus február 10.: "A gyilkos" (Interjúban utasítja vissza az őt ért zsidó vádakat) február 11.: Budapest visszafoglalása február 13.: A magyar munkáshoz február 20.: A magyar iskola I. február 22.: Pillanatnyi képek az idegen terror idejéből március 9.: A mozi március 10.: Szabadság és keresztény politika március 11.: Siralmas panasz március 13.: A magvetők március 16.: 1848. március 15. (Sz. D. "18 pontja") március 24.: A kísérleti nyúl március 31.: A színház április 8.: A magyar ifjúság április 10.: Tertius gaudet május 1.: A Virradat bejelenti, hogy távozott a laptól.

1921. április: A bíróság első fokon elmarasztalja a Pekár-féle perben.
1921. május 2., 4., 6.: 3 előadás (BALZAC, ZOLA, DOSZTOJEVSZKIJ) az Egyetem téren a SZEFHE javára.
1921. május 7.: Előadása Cegléden az Uránia moziban. Rendezte a SZEFHE.
1921. júniusától az egész nyarat Nagyvizsnyóban tölti. A Nép számára íródott cikkek javarészét innen küldi. Folyamatosan dolgozik a még tavaly elkezdett MEGERED AZ ESŐ kéziratán is.
 

1921-ben "A Nép"-ben közzétett 29 írásából: május 1.: Házasodjatok meg május 5.: Két faj harca május 7.: Éhy Kornél (I.--II.) május 8.: Segítség! május 12.: A Nemzeti Színház május 15.: Ünnep a Gellérthegyen május 20.: A magyar néptanító május 22.: Tanárkáék a kurzusban május 24.: (Szabó Lőrincet méltatja) május 26.: A jogrend felépítése június 5.: (Anka Jánost méltatja) június 8.: A megújhodás lehetősége június 10.: A finnek június 12.: Házassági tanácsok június 16.: Szellemi életünk újjászervezése június 26.: Melyért bocsánatot kérek (vers, melyben Kosztolányinak nyújt baráti jobbot) július 17.: Tharaud úrhoz július 24.: Éjfélkor a kávéházban július 29.: A Szenvedés július 31.: Politikai tanácsok augusztus 18.: (Asbóth Jánost méltatja) E cikkel folyamatos kapcsolata "A Nép"-pel megszakad.

1921. augusztus 7.: A Régi Képviselőházban diáknagygyűlésen vesz részt, együtt szónokolnak Gömbös Gyulával. (Életében ez az egyetlen alkalom, hogy Gömbössel közösen lép fel.)
1921. november 22-től kezdődően a régi Képviselőházban 12 részes előadást tart a XIX. századi líra fejlődéséről.
1921 legvégén megjelenik az ÖLJ! (12 novella).
1922. február 26.: TEMETÉS UTÁN, Kecskeméti Közlöny.
1922. március 5.: A kecskeméti Kisgazdapárt vezetősége hajlandó vállalni programját.
1922. március 8--13.: 3 előadása a Régi Képviselőházban.
1922. május: A bíróság másodfokon is elmarasztalja a Pekár-féle perben.
1922. május 20.: "Irodalmi teára" kap meghívást Horthy Miklós kormányzótól a királyi várba. (Rajta kívül meghívást kapott Ambrus Zoltán, a nagybeteg Gárdonyi Géza, Lampérth Géza, Ritoók Emma, Teleki Sándorné és Vargha Gyula.) Ezzel a gesztussal a kurzus vezetői az utolsó kísérletet teszik, hogy megnyerjék őt a kormányzat és a politika számára. Horthy, hogy jóindulatát bizonyítsa, személyesen jár közbe a kiadásra előkészített PANASZ című tanulmánykötet soron kívüli kinyomtatása érdekében. (Nincs tudomásunk róla, hogy ez alkalmat kivéve Horthyval valaha is beszélt volna.)
1922 nyarát Szigligeten tölti "a Rókarántó alján" és itt írja a PANASZ hosszú előszavát is.
1922. szeptember 6.: BOLDOG SZIGET címmel regénytervezetbe kezd (elveszett).
1922 októberében MI A MŰVÉSZET? -- előadássorozat a Régi Képviselőházban.
1922. november 4.: A MAGYAR KÖZÉPOSZTÁLY HIBÁIRÓL -- előadás a Lónyai utcai Református Gimnáziumban.
1922 végén végérvényesen feladja a sokkötetesre tervezett MEGERED AZ ESŐ című regény folytatását, melyet a "két forradalom regényének" szánt. A könyv örökre torzó maradt.

1923. január: Megjelenik az AURÓRA 1. száma, melynek átvette főszerkesztését.
1923. január 23.: Megjelenik a PANASZ (8 tanulmány). Ez a könyv immár demonstratív, nyílt szakítás a keresztény kurzussal.
1923. február 16., 19., 22.: 3 előadása a Régi Képviselőházban.
1923. február 23--25.: Győrben három előadást tart.
1923. február: AURÓRA 2. szám
1923. március 20.: ÉLET ÉS IRODALOM, 1. szám. Ebben jelenik meg a LEVÉL A TISZTVISELŐ KÉRDÉSRŐL című társadalombírálata, amely miatt egy tanár feljelenti. A Kúria az ősszel fog vádat emelni ellene.
1923. április 1.: Ady Endréről tart előadást a Zeneakadémián.
1923. április: Szegeden Juhász Gyula 25. éves írói jubileumát ünneplik, ahová ő tapintatból nem megy el: Kosztolányi és Babits ott vannak, így jelenlétével nem akarja feszültté tenni az ünnepet.
1923. április 22.: AZ INFÁNIS GENERÁCIÓ, Kassai Napló.
1923. április 25.: ÉLET ÉS IRODALOM, 2. szám.
1923. május 20.: A Világban megjelenik Fellner Sándor levele.
1923. május 22.: SZABÓ DEZSŐ ELMONDJA EGY TEHETSÉGTELEN TURÁNI DRÓTOS KULTÚRBOTRÁNYÁT, A Reggel. Kétségbeesett támadást indít Pekár Gyula államtitkár ellen (..."nincs a világegyetemben győztes futballista, aki úgy ki tudná rúgni az irodalomból ezt a szlovákot, amint a saját irodalmi művei kilegyintik onnan"), akinek sikerült elérnie, hogy másnap
1923. május 23-án, direkte az író névnapján, lakásán végrehajtást és lefoglalásokat eszközöljenek, még mindig az ún. "honorárium-per" következményeként.
1923. május 25.: ÉLET ÉS IRODALOM, 3. szám.
1923. május 27.: ADY ARCÁHOZ, Kassai Napló.
1923. június: ÉLET ÉS IRODALOM, 4. szám: Fellner Sándor "leleplezése". Kitör az ún. Fellnerbotrány, a "hallhatatlan pofon".
1923. június 19.: A Kúria végülis felmenti a Pekár gerjesztette "honorárium-perben". Lefoglalt műveit és ingóságait visszakapja.
1923 nyarát Monostorapátiban tölti. Fürdik az Eger-patakban.
1923. július: ÉLET ÉS IRODALOM, 5. szám. Ebben használja először híres kifejezését: "görény kurzus". Elszigetelődése úgy a jobb-, mind a baloldaltól teljessé válik: a keresztény kurzus és Szabó Dezső útja végérvényesen kettéválik.
1923. augusztus: ÉLET ÉS IRODALOM, 6. szám.
1923 szeptemberének végén az ügyészség elérkezettnek látja az időt -- nyílván a Fellner-botrány volt a fő kiváltó ok --, hogy vádat emeljen ellene "izgatás" címén a LEVÉL A TISZTVISELŐ KÉRDÉSRŐL miatt.
1923. október 18.: ÉLET ÉS IRODALOM, 7--8. szám: "remény nélkül" búcsúzik olvasóitól, a lapot beszüntetni kénytelen, mivel a személye ellen indított blokád miatt képtelen fenntartani. (Pl.: Egyetlen hirdetést sem ad fel nála a zsidó összetartás: ez is a Fellner-ügy utórezgése.)
1923 őszén Ady Endréről 6 részes előadássorozatot tart a Zeneakadémián.
 

1923. november 21.: Dr. Töreky Géza hírhedett tanácsa 2 évre és 100 000 K pénzbüntetésre ítéli a "Tisztviselő kérdés"-cikk miatt. Ez alig  5 hónappal azután történt, hogy lezárult előző bírósági meghurcoltatása. Fontos nap az életében: rádöbben arra, hogy hazájában végképp nincsen szükség rá, vérre menő hajsza folyik ellen, nincs politikai párt vagy erő, amely mellé állna és a hatalomért való marakodásban lassan az lesz a legjobb magyar, aki leginkább ellehetetleníti őt. Elhatározza, hogy kivándorol az országból. Ezen a napon kezdi el írni a SEGÍTSÉG!-et.

1923. november: Megjelenik a JAJ kötet (8 elbeszélés), Stúdium kiadás.

Egész évben folyamatosan dolgozik a SEGÍTSÉG!-en.
1924. január 12.: Megköti híres szerződését a Stádium kiadóval: 400 dollárért minden szerzői jogát eladja. Később ezt nagyon megbánja.
1924 januárjában súlyosan összevész Rík Ödönnel, aki az Élet és Irodalom főmecénása volt, mivel az országos gyűjtést rendez a bíróság által követelt összeg előteremtésére. Kosztolányi ezzel egyidőben 150 tekintélyes személyiség aláírását szerzi meg egy beadványhoz, melyet Horthyhoz juttat el: követelik a bírósági ítélet visszavonását. Nyilván mindezek közrejátszottak, hogy
1924. február 5-én dr. Töreky előző ítéletét 6 hónapra mérséklik, és az összeget is csökkentik.
1924 áprilisától tartja szerencsésnek az időt az erdélyi Genius folyóirat, hogy folytatásokban helyet adjon Szabó Jenő lelkész tíz "irodalmi levelének", amelyekben a szerző öccsét erősen diffamáló hangot üt meg.
1924. április 24.: A MEGRÁGALMAZOTT ADY ENDRE, előadása a Zeneakadémián.
1924 nyarán egy színdarab megírására köt szerződést Faludi Jenővel és tekintélyes előleget vesz fel rá. A bemutatót augusztusra ígéri. (A darabot természetesen nem írta meg...)
1924. június 8.: A Világban köszöni meg Kosztolányinak a per törléséért indított aláírásgyűjtést.
1924. június 17.: Dr. Töreky eredeti ítéletét még tovább mérsékelte a Kúria: már csak 1 hónap felfüggesztve és 50 000 K.
1924 nyarát Monostorapátiban tölti. Lakása Szuper Imrénél volt a Temető u. 371--372. sz. házában (ma: Kossuth L. u. 84.).
1924. augusztus 5.: ADY -- KÉRDÉS? -- a Világban Herczeg Ferenccel polemizál.
1924 szeptemberében elkezdődnek lakásán az árverések: könyveit, híres óragyűjteményét, bútorait, növényeit árulja: készül elhagyni az országot.
1924. október 2., 4., 9., 11., 14., 16.: Hat búcsúelőadás kivándorlása előtt a Zeneakadémián. (A világirodalom nagyjairól, valamint önmagáról beszél.)
1924. október 18.: Elhagyja lakását, a Keleti pályaudvaron szabályos tömeg búcsúztatja, amikor elindul vele az olaszországi vonat.
 

"Emigrációjának" kronológiája 1924. október 19.: Milánó (Hotel Orcello) október 20--23: Genova (Hotel Solita Multedo) október 24--31.: Nervi november 1-től Sori-ban bérel lakást a Garibaldi utcában. Állandóan kísérti a kolozsvári gyermekkor. Levelet ír édesanyjának és regényt készül róla írni. Az év végén utazást tesz: november 14.: Pisa. Főleg a temető érdekli itt is, mint szinte mindenütt, ahol megfordul. november 15--19.: Róma. Itt összefut Sík Sándorral. november 20--23.: Nápoly (Hotel Grande Bretagne, illetve Hotel Central). "Szomorúság, undor, nyomor, betegségek, átkozott város". november 24.: Messina november 25--28.: Taormina (Hotel Tiner) november 28--30.: Szirakuza (Hotel Roma, illetve Hotel Étrangers). november 30--december 3.: Catania (Hotel Bristol). december 4--9.: Firenze (Hotel Cavour). december 9-től újra Soriban van, de már december 12-től Nervi-be költözik és kibérli a Demarchi-villát. Itt a tengerparton él, novellákat ír, valamint a SEGÍTSÉG!-et.  1925. Egész évben folyamatosan dolgozik a SEGÍTSÉG!-en. 1925. január 7.: Indul Párizsba. Ez 6. párizsi útja. A Hotel Beauvoirban lakik, a metró Porte-Royal állomásánál. Párizsból néhány hétre a bretagne-i Baie des Trépassés-be látogat, parasztoktól bérel szobát és itt írja meg a SEGÍTSÉG! befejezését: Boór Bálint halálát. Újra visszatér Párizsba, ahonnét 1925. március 3-án elindul haza, Szegedre. "Emigrációja" 5 hónapig se tartott.

1925. március 4.: Este, zuhogó esőben "csendben és titokban belopódzik Szegedre", ahová egyenesen Párizsból érkezett. Mivel olyan hír terjed el, hogy itt akar letelepedni, óriási ünneplésben részesíti a város a külföldről hazatért írót. Méltatások tucatjai szólnak róla, Juhász Gyula nem csak cikkekben, de versben is köszönti őt.
Szegedi lakása: Klauzál tér 3. II. em. 17.
Öt rendkívül éles hangú, társadalmilag és politikailag kritikus cikket közöl tőle a Szeged:
 

március 8.: JUHÁSZ GYULA ÚJ KÖNYVÉHEZ március 15.: NAGYATÁDI SZABÓ ISTVÁN március 19.: (családjáról vall) március 22.: ELLENFORRADALOM I. március 29.: ELLENFORRADALOM II. Ezen két utóbbi cikknek nyilván jelentős szerepe volt abban, hogy

1925. április 4-én a belügyminiszter a Szegedet betiltja.
1925 áprilisában történik egyetlen, nem túl szerencsés találkozása József Attilával, aki felkereste őt lakásán, de Szabó Dezső ridegen kitessékelte. Vélhetőleg egyáltalán nem ismerte
sem nevét, sem költeményeit.
Szegeden szinte fejedelemként ünneplik, naponta autogramokat osztogat és szinte minden nap ad egy-egy interjút.
1925. április 1., 9., 16.: Három előadást tart a Tisza Szálló Nagytermében és a Korona Moziban. Az érdeklődés és a hatás elementáris.
1925. május 15-én hagyja ott Szegedet és feljön Budapestre. Ezzel kezdetét veszik állandó lakásproblémái is. Az év folyamán négyszer is költözni kényszerül: I. Alagút u. 1.; I. Aladár u. 24.; II. Fillér u. 50.; Hotel Bellevue. Ezzel egyidőben több nyilatkozatában kijelenti, hogy "kilép a politikai porondra", illetve pártot akar alapítani.
1925 nyarán politikai terveiről nyilatkozik számos lapnak.
1925. június 13., 17., 20.: A MAGYAR SZELLEM VÁLSÁGA, 3 előadás a Régi Képviselőházban.
1925. október 3., 7., 10.: A MAI MAGYAR IRODALOM KRITIKÁJA, 3 előadás a Zeneakadémián.
 

1925. október 17.: Befejezte a SEGÍTSÉG!-et.

1925 novemberében erdélyi körútra indul. Ennek első állomásaként
1925. november 18-án Nagyváradon jelen van Gulácsy Irén Valuta című darabjának bemutatóján. Innen utazik tovább Kolozsvárra, ahol találkozik az anyjával, testvéreivel. A New York (ma: Continental) Szállóban lakik. Nagy ovációval fogadják: számos interjút ad a helyi lapoknak, mígnem
1925. november 25-én "bizonyos lelki indiszpozíciók miatt" váratlanul elutazott Erdélyből. Gyakorlatilag Kolozsvárról egyenesen Párizsba utazik.
 

Hetedik párizsi útja: 1925. decemberében kb. 3 hétig tartózkodik Párizsban. Egyetlen útja, amelynek részleteiről szinte semmit sem tudunk. Vélhetőleg a Hotel des Étrangers-ben lakott.

1925. december 19-én már újra Pesten van és a Stádiummal kötött szerencsétlen szerződést átruházza a Genius kiadóra is.
1925 karácsonya körül megjelenik a boltokban a három kötetes SEGÍTSÉG!

1926. január-február: A FRANK-ÜGY NYOMÁN címmel 6 részes cikksorozatot közöl a Magyar Hírlapban. Ezt követően hosszú ideig nem publikál mást.
A hallgatás hónapjai következnek.
1926. február 10., 13., 17.: 3 előadást tart a Zeneakadémián művészeti és irodalmi problémákról.
1926. március 1-én a vérmezői Bellevue szállóból, ahol az utóbbi hónapokban lakott, új lakásba költözik: II. Pasaréti út 76. Itt a manzárd részt bérli.
1926 tavaszán jelenteti meg a Genius kiadó a XVI. kötetes "Szabó Dezső összes művei"-t. Reprezentatív díszkiadás.
Kinti rajongói Amerikába hívják, de nem megy. Még mindig kacérkodik a gondolattal: pártot alapít.
1926. május 28.: Belekezd a MIÉRT? című sok kötetesre tervezett regény írásába, melyet azonban sohasem fog befejezni.
1926. július 2-án Fónyra érkezik, ahol a nyarat tölti. Itt is a MIÉRT?-et írogatja, sőt naplót is vezet. Ebből tudjuk, hogy csak
1926. július 16-án kapta meg Irén húga levelét édesanyja halálhíréről. Mivel pontosan egy héttel a temetés után értesült a szomorú hírről, ezért nem vett részt a temetésen.
1926. július 26.: "Szabó Dezső aktív politikus lesz, pártot alakít és képviselővé választják" -- írja A Reggel. A hír hátterében az áll, hogy a Független Nemzeti Demokrata Párt képviselőnek akarja jelölni őt Győrben. De később Rassayék visszaléptek.
1926 augusztusában hosszú levélben kéri fel Erzsébet nővérét, hogy segítsen neki emlékei rendezésében: már ekkor az ÉLETEIM megírásának gondolata foglalkoztatja.
1926. augusztus 31.: Megjelenik A MAGYAR PROTESTANTIZMUS PROBLÉMÁI (Genius).
1926. november 1.: Költözik. Új címe: I. Fő utca 52. IV. em.
1926 végén megjelenik a TENGER ÉS TEMETŐ (6 novella, főleg az olaszországi élményekből).
1926 decemberében előadókörútra Felvidékre utazik:
Kassán a Schalkház-Szállóban 3 előadást tart:
december 18.: ADY KÖLTÉSZETE ÉS JELENTŐSÉGE
december 19.: A MOSTANI KOR IRODALMI VÁLSÁGA
december 20.: AZ ÉN UTAM; MŰVÉSZETEM LÉNYEGE, ESZKÖZEI, CÉLJAI Beregszászon a Royal szállóban 2 előadást tart:
december 23-án és december 25-én. Mivel anyagi jellegű vitái robbantak ki a rendezőséggel (Renaissance Kúltúregyesület), eredetileg meghirdetett körútját félbeszakította és
1926. december 26-án Beregszászról váratlanul visszautazik Budapestre. Eperjesen és Ungváron tervezett előadásai elmaradtak, a sajtó sokat foglalkozott az erősen botrány-jellegű eseménnyel.

Egész évben megszakításokkal írogatja a MIÉRT?-et.
1927. február 1.: Költözik. Új címe: I. Orbánhegyi út 10.
1927. március 31.: KÁLVINIZMUS ÉS MŰVÉSZET, előadása a Református Körben.
1927. április 28.: KÁLVINIZMUS ÉS JELLEM, előadása a Református Körben.
1927. május 21.: A MAGYAR IRODALOM EGYSÉGE ÉS A MAGYAR ÍRÓ HELYZETE
Bevezető előadás a Zeneakadémián Móricz Zsigmond tiszteletére rendezett ünnepi műsorban.
1927. június: NYÁRRA címmel cikke jelenik meg a szlovákiai A Mi Lapunkban. Ezzel kezdetét veszi kapcsolata a szerveződő Sarló mozgalommal.
1927. június végén levelet ír Csikesz Sándornak, a debreceni ref. teológia tanárának, régi állandóan visszakísértő sóvárgása miatt: látogatni akarja az egyetem előadásait, mert: "Református pap akarok lenni".
1927. augusztus 13-án közzéteszi, hogy elfogadja a Magyar Hírlap ajánlatát és rendszeresen írni fog a lapban. Ennek folyamán 8 "Vasárnapi levél" lát napvilágot:
 

augusztus 14.: AZ ADY SÍREMLÉKE augusztus 20.: IRODALOM ÉS POLITIKA augusztus 28.: KOPPÁNY szeptember 4.: MIT ADOTT NEKEM A MAGYAR KÁLVINIZMUS? szeptember 11.: ZSENI ÉS ŐRÜLET szeptember 18.: KULTÚRFÖLÉNY ÉS KULTÚRPOLITIKA szeptember 25.: A TRAGÉDIA TRAGÉDIÁJA október 2.: PROMANS ARDO (ezzel a cikksorozat megszakad).

1927. szeptember 1.: Költözik. Új címe: Carlton Szálló (Budagyöngye).
1927 őszén a Sarló vezetői Csehszlovákiába hívják, de kifogásokat keres és nem utazik el.
1927. október 1.: Leszerződik a Dante kiadóval egy anyjáról megírandó, MOLNÁR MÁRIA című regényre. 800 Pengő előleget vesz fel. (A regény régi, dédelgetett terve, de örökre terv marad.)
1927. október 4.: Bejelenti új sorozatát az Esti Kurírban: "Zugligeti levelek". Összesen 25 "Zugligeti levél" jelenik meg 2 és fél hónap alatt. Bejelenti, hogy itt nem fog politizálni, csak önmagáról vall, mert honunkban nem kell a próféta. Néhány "Zugligeti levél":
 

október 13.: A SZAMÁR ÉS A TALÁR október 20.: TIBORC KÖNYÖRÖG október 23.: UDVARI BÁLON november 6.: KOSSUTH november 13.: LÉLEK-HAUSSE november 17.: BALAMBÉR LELKI MOTÍVUMAI (Gulácsy Irén e cikk miatt hidegült el tőle.) november 20.: AZ ANSCHLUSS december 1.: AZ ERDÉLYI LÉLEKRŐL PIRONCSÁK ANCSURKA MOSOGATÓ SZOLGÁLÓHOZ december 4.: VÁLASZ EGY MAGYAR MUNKÁSNAK december 15.: A TANÁROKHOZ december 22.: FIAIM, CSAK NE KÁROGJATOK! december 29.: EGY-KÉT SZÓT A REGÉNYRŐL (ezzel a cikksorozat megszakad).

1927. október 23.: ADY ENDRE, előadás Pécsett a Pannónia Szállóban.
1927. október 24.: AZ ÉN UTAM, előadás Pécsett, a Pannónia Szállóban.
1927. október 31.: ÖNVIZSGÁLAT ÉS AZ EGYHÁZ MAI HELYZETE, előadás a zuglói KIE-ben.
1927. november: Szerződést köt a Pantheonnal egy Adyról írandó könyvre. Ezt ugyan sohasem fogja megírni, de vélhetőleg ennek folyamodványaként születik meg ezekben a hetekben AZ ELÍTÉLTEK című színdarabja, melynek Ady a főszereplője.
1927-ben kapcsolatba kerül a Zenei Szenlével is: interjút, később cikket ad a lapnak és nagyon nagy szeretettel, mély elismeréssel nyilatkozik Bartók és Kodály jelentőségéről, művészetéről.
1927. december 26.: KORUNK NŐPROBLÉMÁJA, előadás Miskolcon a Korona Szállóban.
1927. december 27.: ADY VILÁGA, előadás Miskolcon a Korona Szállóban.
1927. december 28.: AZ ÉN UTAM, előadás Miskolcon, a Korona Szállóban.

1928.

Egész évben megszakításokkal írogatja a MIÉRT?-et.
1928. január: A szlovákiai A Mi Lapunkban üdvözli a Felvidék magyar fiatalságát és az ottani Szent György Kör meghívására válaszolva üzeni, hogy "súlyos körülmények miatt" nem tud eleget tenni az invitálásnak.
1928. február 6.: Leadja a Dante kiadónak az ÉNEK A RÉVBEN kéziratát, a beígért MOLNÁR MÁRIA helyett, de a kiadó nem fogadja el azt, mert befejezetlen.
1928. március: A MAGYAR ZENEKULTÚRA AZ EGYSÉGES MAGYAR SZELLEMI ÉLETBEN, cikke a Zenei Szemlében. Itt a "magyar operáról" is ír.
1928 tavaszán kapcsolata alakul ki a szerveződő Bartha Miklós Társasággal.
1928. március 15-én indul az ELŐÖRS, Bajcsy-Zsilinszky lapja. Ennek Szabó Dezső főmunkatársa lesz és 9 hónap alatt összesen 55 írást közöl a lapban. Ezek közül néhány fontosabb:
 

március 15.: A MAGYAR PROBLÉMÁK EGYSÉGEI (I--VI.) április 19.: SZELLEMI ÉLETÜNK VÁLSÁGA április 21.: AZ EGYKE május 6.: L'APLOMB (Klebelsberg K.-t támadja). május 12.: NÉPKÉPVISELET ÉS DEMOKRÁCIA 39 június 10.: AZ ELLENFORRADALOM TERMÉSZETRAJZA június 17.: KORUNK NŐPROBLÉMÁJA (I--IV.) július 15.: NEONACIONALIZMUS (I--IV.) július 22.: FILOKSZERA A KÁLVINISTA SZŐLŐBEN július 29.: A BAUMGARTEN-CURÉE szeptember 2.: SÜLETLENSÉG (híres cikke Tamási Áron gyenge regénye ürügyén az ún. "transszilvanizmust" támadja meg). szeptembert 9.: A SZELLEMI HARC MORÁLJA ÉS A PAPSÁG október 7.: ERDÉLYI SZOMORÚSÁG (Párizsból). Az őt támadó Benedek Eleknek vág vissza. október 21.: EGY DÉLUTÁN A LUXEMBOURGKERTBEN (Párizsból) október 28.: HA AZ ALSÓBB TÁRSADALMI RÉTEGEK TUDATÁRA ÉBREDNEK... (A Párizsból küldött cikk olyan példátlan erővel támadja gr. Bethlen István miniszterelnököt, hogy még a Népszava is elhatárolta magát az írástól.) november 18.: A KIS NEMZETEK SORSA (Marseille-ből) november 25.: A CSONT-CUCLI ÉS A LEJTŐ (I--III.) (Marseille-ből) december 22.: AZ "IGAZSÁG" (utolsó közleménye az Előőrsben).

1928. április: A Bartha Miklós Társaság programfüzetének ("Ifjú szívekben élek") bevezetőjét Szabó Dezső írja.
1928. május 19.: A MAGYAR FIATALSÁG HIVATÁSA, előadás a Régi Képviselőházban.
1928. május 20.: MEGNYITÓ BESZÉD a Zeneakadémián, ahol "A magyar ifjúság Ady Endre ünnepe" zajlik. (Ezt megelőzően koszorúzást tartanak Ady kopjafás sírjánál.)
1928. május 23.: A MAGYAR DEMOKRÁCIA TARTALMA ÉS TÖRVÉNYEI, előadás a Régi Képviselőházban: ez az alkalom a BMT első legális rendezvénye.
1928. május 30.: Szerződést köt a Zsilinszky Gábor vezette Stádium kiadóval egy kötetre. 1200 Pengő előleget kap. (A könyv soha nem jelent meg.)
1928. június 1.: Költözik. Új címe: I. Tamás u. 14. (a villa teljes emeleti részét bérli: 5 hatalmas szoba és két holdas kert). A gyönyörű lakás kibérlését, akárcsak őszi franciaországi útját, anyagilag az Előőrsben megjelent cikkeinek -- különben rendkívül magas -- honoráriumai tették lehetővé.
1928 nyarán több cikket is ír különféle szlovenszkói magyar ifjúsági lapoknak. A Sarlóval való kapcsolata szoros, bár kissé egyoldalú: ő maga nem hajlandó eleget tenni a Sarló ismétlődő meghívásainak.
1928 szeptemberének első hetében Párizsba indul, közel 3 hónapig lesz távol, de cikkeit onnan is folyamatosan küldi az Előőrs számára.
 

Nyolcadik (utolsó) párizsi útja 1928. szeptember 9-én érkezik Párizsba. Nem szállodában lakik, hanem lakást bérel: Bd. St. Germain 68., I. em. 4. Innen intézi, akkori titkára Kottner Győző közvetítésével, hogy a BMT 2500 Pengőért megvegye tőle a MEGERED AZ ESŐ kiadási jogát. október végén elhagyja Párizst (soha nem látja többé) és dél-franciaországi körútra indul: Lyon, Avignon, Nimes. november 2-án érkezik Marseille-be, a Hotel de Petit-Nice-ben lakik (címe: Anse Maldormé-Corniche). Valószínűleg itt értesül róla, hogy november 7-én budai otthonában meghalt a nagybeteg Tóth Árpád. Egy fiatal, kanadai anarchista nővel (Winifreddel) kerül közeli viszonyba. Sokat szenved rendes őszi depressziójától. Valószínűleg megneszeli Winifred politikai, anarchista kapcsolatait, mert pánikszerűen hagyja el Marseille-t. november 26-án indul vissza Budapestre, ahová november 28-án érkezik meg.

1928. december: Orbánhegyi villájában visszavonultan él. Még mindig nem mondott le a MIÉRT? befejezéséről: újból elővette a kéziratot és folytatni próbálja. Közben vitája támad Bajcsy-Zsilinszkyvel és emiatt
1928. december 22-én sértődötten "hangos csörtetéssel" távozik az Előőrstől. Ezzel viszont sajnos megszűnik számára -- az 1928-as évet jellemző -- biztos anyagi jólét.

1929.

Az esztendő első feléről szinte nincs adatunk: visszavonultan él és valószínűleg a MIÉRT?-en dolgozik. Tíz éve már, hogy abbahagyta tanári ténykedését, de nyugdíjaztatásának ügye nem rendeződött, ezért kérvényt ír Horthyhoz, amelyben 12 000 Pengő végkielégítést kér. (Ezt majd jövőre miniszterális szinten elutasítják.) A Sarló pozsonyi székhelyű Uránia szervezete nem hagy fel Szabó Dezső Felvidékre csalogatásával, de az ottani hatóságok nem engedélyezik a hivatalos meghívást: "Meghívása nem kívánatos."
1929. május 12.: Az első nemzeti könyvnap. Műveivel tele van az ország, a Genius kiadja sok tízezres olcsó kiadásban Az elsodort falut. A kiadója egyre gazdagabb lesz műveitől, ő pedig újból nélkülöz. Ezen a könyvnapon döbben rá, hogy csúnyán rászedték Káldorék, amikor örökös jogon eladta nekik szerzői jogait. Elhatározza, hogy bírósági úton szerzi vissza saját műveinek jogát.
1929. július 29.: Kosztolányi hírhedt cikke megjelenik A Tollban Az írástudatlanok árulása címmel. Ebben Adyt támadja, jelentőségét és művészetét revideálja felül. Óriási, országos vitát vált ki.
1929. augusztus: erre reflektál Szabó Dezső is az Irodalmi revű hasábjain: KOSZTOLÁNYI KONTRA KOSZTOLÁNYI. Ez az írás "második legyintése" Kosztolányi felé, de kapcsolatuk ezúttal nem válik feszültté.
1929. augusztus 2.: Elkezdi nagy -- 11 évig tartó! -- perét a Geniussal: benyújtja keresetlevelét saját szerzői jogainak visszakapása érdekében.
1929. szeptember: A LELKESEDÉS címmel cikket küld a szlovenszkói Vetésnek. A Sarlósoknak azt üzeni, hogy ő menne ugyan Érsekújvárra, de "nincsen cipője". Erre egy cipőt küldenek neki az egyetemisták. Mivel ezek után sem látogatja meg őket, a Sarlóval való kapcsolata lassan elhalványodik. Viszont régi vágya újból teljesülni látszik: saját folyóiratot indíthat:
 

1929. szeptember: KRITIKAI FÜZETEK 1. szám: Filozopter az irodalomban. (Megsemmisítő kritikája Babitsról.) 1929. október: KRITIKAI FÜZETEK 2. szám: Az út -- előre.  A második számmal a folyóirat meg is szűnik, mivel főmecénása egy Szabó Bertalan nevű különc orvostanhallgató öngyilkos lesz, így a lap anyagilag ellehetetlenül.

1929. október: A Literatúra folyóirat tudni véli, hogy egyik húgának (Irénnek), Szabó Dezsőt diffemáló naplója állítólag létezik és megjelent. (A mai napig nem került elő.)
1929. október 14., 15., 18., 19., 21., 25.: KORUNK FŐBB PROBLÉMÁI összefoglalócímmel 6 részes előadást tart a Zeneakadémián. Hosszú hallgatás következik: legközelebb csak 4 év múlva tart előadást!
Ebben a hónapban kitör a híres New York-i tőzsdekrach: gazdasági világválság veszi kezdetét.
1929 vége felé 200 pengőért titkára közvetítésével eladja Bartók Bélának A VÉGZET ELLEN kéziratát. (Ezt majd csak 64 évvel később, 1993-ban fogja megjelentetni a Magyar Fórum Kiadó.)
1929. novemberében titokzatosan szellőztetni kezdi, hogy "nagy meglepetést fog okozni". Ennek folyamán
1929. december 9-én A Reggelben nyilatkozik: "ő lesz Magyarország legmegkiáltottabb hazaárulója", valamint
1929. december 15-én a Mai Napnak ad interjút és közli: "Coriolánuszi pofonra" készül. Ez el is csattan, amikor
1929. december 25-én az Esti Kurír karácsonyi számában közli, hogy mivel idehaza olyan sors dukál neki, hogy az éhhalált, a fagyhalált és a teljes mellőzöttséget elkerülje, kénytelen lemondani magyar állampolgárságáról: felveszi a Gheorghe Mille nevet és a román állampolgárságot. Májusra ígéri emigrációját, Bukarestbe költözését és azt, hogy műveit a jövőben román nyelven írja.
A hatás minden elővárakozást felülmúlt: a honi sajtó a szélső baltól a szélső jobbig nekitámad, mert nem hajlandó itthon éhen halni.
A román propaganda is megszólalt: nagyon természetesnek és érthetőnek tartják a döntést. Lakással, biztos jövedelemmel várja őt a szabad Románia, csak jöjjön...