1879. június 10.: Szabó József irattáros és Mille Mária 10. gyermekeként a kolozsvári Felsőszén utca elején megszületik Szabó Dezső. Szülőházának helyén ma elhanyagolt klinikai gazdasági udvar van (str. V. Babes 6.). Életének első évében súlyosan beteg, a halálát várják. A család anyagi helyzete egyre romlik, ennek megfelelően egyre szerényebb lakásokba költöznek.
1881. évi költözés: a Holdvilág utcai "Holdampfházba" (ma: str. Marinescu).
1883. évi költözés: a Felsőszén utcai "Rót-házba" (ma: str. V. Babes).
1884. évi költözés: A Felsőszén utcai "Bogdán Póliházba".
1884. évi második költözés: a Kőkert utcai "Genersich-házba" (ma: str. Hasdeu).
Csak fél évig laknak itt nagyon szegény körülmények között, ám édesanyjának négy évtized múltán mégis azt írja egy levelében: gyermekkorában ez volt "a legfontosabb lakás".
1884. évi harmadik költözés: a Felsőszén utca 49. szám alatti "Meskó-házba". Ekkor kb. 5 és fél éves és egészen érettségijéig ez marad a család lakása.
1887 ősze: Már 8 éves, amikor elkezdi tanulmányait a Farkas utcai Református Kollégiumban.
1888.: I. Ferenc József császár Kolozsvárra látogat, a 9 éves Szabó Dezső néhány társával "tüntetést" rendez ellene.
1889. szeptember 2.: Egy ismeretlen betegségben teljesen váratlanul meghal az alig 7 éves húga, Szabó Katica. Ennek a tragédiának az élménye egész életén át elkísérte az írót.
1895. pünkösd: Herepei Gergely tiszteletes előtt konfirmál a Farkas utcai református templomban.
1895 ősze: Az első szerelem élménye.
1896 eleje: 4 napos iskolai kirándulás a millenniumi Budapestre. Először jár Erdélyen kívül.
1896. szeptember 7.: Családjával, de főleg apjával annyira megromlik a viszonya, hogy örökre elköltözik otthonról és a Kollégiumban bentlakásos lesz. Ekkor VI. osztályos és 18 éves.
1897. húsvét: Legációban Kémeren (VI. osztályos).
1897. karácsony: Legációban Illyefalván, Jenő bátyja parókiáján (VII. osztályos).
1898. húsvét: Legációban Cófalván (VII. osztályos).
1899. húsvét: Legációban Haróban (VIII. osztályos).
1899. június 28.: Színjeles eredménnyel leérettségizik. Érettségi után rövid vakáció Illyefalván Szabó Jenőnél, ezt követően
1899. augusztus közepén Budapestre indul, hogy tanulmányait ott folytassa.

1899. augusztus közepén elhagyja szülővárosát és Budapestre költözik joghallgatónak. Az első hetekben anyai rokonánál Zilahi Kiss Béla újságírónál lakik. (VII. Aréna u. 51.A. vagy 52.A.), de nem érzi jól magát náluk, ezért elköltözik. Az ősz folyamán rendkívül nehezen él, éhezik és egyre olcsóbb lakásokba kényszerül:
-- Főherceg Sándor u. (ma: Bródy S. u.), a Múzeum Kert közelében.
-- Gyöngytyúk u. 9. II. em. (ma: VIII. Gyulai Pál u.)
-- V. Képíró u. 6. (vagy 4.).
A jogi karra beiratkozott ugyan, de az előadásokat nem látogatja. Nem találja helyét és szerepét.
 

1899. november elején Nógrádkelecsényre utazik, hogy báró Buttler családjában házitanítóskodjon. 1899. karácsony: Az ünnepeket Kolozsváron tölti, talán még a szilvesztert is, de 1900. első napjain már Budapesten van és a VIII. kerületi Vas utcában bérel szobát. 1900. május: A báró felkérésére a moharai lutheránus templomban prédikál és óriási elismerést arat. Közben rádöbben arra, hogy számára az egyetlen kívánatos perspektívát az Eötvös Kollégium nyújthatja. Édesanyja levelet ír gróf Tisza Istvánhoz, akihez a családot "régi kegyeletes emlékek" fűzték, s így Tisza közbenjárására a Eötvös Kollégiumba felvételt nyer. 1900. június eleje: Tanítványait levizsgáztatja és eljön Nógrádkelecsényről.

1900. június: Budapesten újra a Vas utcában lakik. Innen indul nagy lelkesedéssel háromszéki családi látogatásra, hogy ott vakációzzék, de érkezését követően súlyosan megalázzák, ezért visszatér Pestre, a Vas utcai lakásba.
1900 nyara: elmaradt vakációja helyett az alföldi Valkány-pusztán házitanítóskodik. Kb. másfél hónap elteltével
1900 augusztusában Szegeden levizsgáztatja tanítványát, majd
1900 augusztus utolsó napjaiban Kolozsvárra látogat. Izgatottan készül az Eötvös Kollégiumba.

1900. szeptember: Elkezdi tanulmányait a Bartoniek Géza professzor vezette Eötvös József
Kollégiumban, amely akkor még a Csillag u. 2. (ma: Török Pál. u.) alatt működött. Vele egy időben volt a kollégium hallgatója pl.: Kodály Zoltán, Szekfű Gyula, Balázs Béla, Kuncz Aladár, Laczkó Géza, Horváth János, Gerevich Tibor, Zemplén Géza stb.
1901.: A nyári vakációt Kézdivásárhelyen tölti Jenő bátyjánál, aki ott a református lelkész.
1901. szeptember 15.: Kolozsváron meghal az apja. Leutazik a temetésre.
1902.: A nyári vakációt Csíkszentdomokoson tölti, ahol nyelvi kutatást végez. Itt ismerkedik meg Barabás Máriával (lásd: Az elsodort falu) és a vele együtt töltött nyár, életének meghatározó élménye maradt. Itteni kutatómunkájának gyümölcse lesz az
1903 májusában és júniusában a Magyar Nyelvőrben megjelenő tanulmánya: A CSÍKSZENTDOMOKOSI NYELVJÁRÁS. Ez tekinthető első önálló publikációjának.
1903.: A nyári vakációt Szarvaskőn tölti.
1903 őszén kisebb tanulmányai jelennek meg a Nyelvészeti Füzetekben.
1904.: A Nyelvtudományi Közleményekben folytatásosan megjelenik A VOGUL SZÓKÉPZÉS című munkája, amely azóta is tankönyvként használatos az egyetemi oktatásban.
1904 nyarán sikerrel leteszi vizsgáit és befejezi tanulmányait az Eötvös Kollégiumban.

1904. szeptember: Helyettes tanárként elfoglalja első állását a IX. kerületi Mester utcai kereskedelmi iskolában. Ekkori lakása a Lónyay utcában volt, egészen közel a Eötvös Kollégiumhoz.
Még ezen hónap végén gróf Tisza István közbenjárására a budai Toldy Ferenc Főreál Gimnáziumba helyezik át, szintén helyettes tanárként.
1904. november: Ő maga is Budára költözik (ezentúl több, mint három évtizeden át Budán bérli lakásait): I. Verbőczy u. 11. (ma: Táncsics M. u.)
1905. március 1.: Költözik: I. Úri u. 70. Itt tartózkodásának két hónapja fogja eredményezni életének "legtragikusabb döbbenetét": súlyosan terhelt gyermekének megszületését.
1905. május 1.: Költözik: I. Hunfalvy u. 15. (először).
1905. május 16.: Leteszi legutolsó vizsgáit is és végérvényesen elnyeri a tanári képesítést. Ugyancsak ezekben a napokban kapja meg a Tudományos Akadémia Sámuel-díját a tavaly publikált VOGUL SZÓKÉPZÉS-ért. Ez a díj teszi számára lehetővé első párizsi útját.
1905 nyarát Bartoniek Géza családjával tölti el az Eötvös Kollégium Ménesi úti telkén. Bartoniek Juliskának udvarol. Nagy valószínűséggel állítható, hogy Juliskához fűződő kapcsolata legmélyebb szerelme volt. Hunfalvy utcai lakását átadja Kodálynak, ő pedig Párizsba készül.
 

1906. augusztus: A hónap utolsó napjaiban újból visszaköltözik a Hunfalvy utcai lakásba, amelyet Kodállyal ketten laknak. Innen indul el a Kodálytól kölcsön kapott zsakettben, hogy megkérje Bartoniek Juliska kezét. Kosarat kap.
Költözik: Verbőczy u. 11. (másodszor).
1906. szeptember: A hónap vége felé az Alkotmány utcai Kereskedelmi Akadémián óraadó tanári állást kap. Rendkívül rossz az anyagi helyzete, néha szédeleg az éhségtől. Költözik: I. Verbőczy u. 17.
1906. november 3.: Vélhetőleg gróf Tisza István közbenjárására, helyettes tanári kinevezést kap a Székesfehérvári Állami Főreálba.

1906. november 3.: Megkapja a hivatalos kinevezését a Székesfehérvári Állami Főreálhoz, mint helyettes tanár.
1906. november 8.: Elfoglalja állását. Lakhelye: Székesfehérvár, Rákóczi u. 7.
1906. karácsonyát Budán tölti, a Fortuna utcában bérel szobát.
1907. március: A Magyar Pedagógia közli könyvismertetését kelemen Béla Jó magyarság című könyvéről.
1907. április 11.: Egy iskolai ünnepélyen beszédet tart: rámutat az országban egyre jobban kidomborodó zsidó kérdés jelentőségére.
1907 nyarát Varsógon tölti, betegen tér vissza Fehérvárra.
1907. november 4.: Főszónok a Szent Imre-ünnepségen, ahol Prohászka Ottokár püspök is jelen van.
 

1907. december: Egy tanítványa elbujdosik, három napig keresik. Szabó Dezsőt teszik felelőssé az esetért.
 

1908. március 7.: A Széchenyi Szövetség (melynek védnökei Prohászka Ottokár és gróf Széchenyi Viktor) tagjai sorába választja.
1908. március végén a Faji morál okozta botrány miatt 2 napra felfüggesztik állásából.
1908. április 4.: "Hova fejlődik?" címmel a Székesfehérvár és Vidéke cikkben számol be Szabó Dezső botrányairól.
1908. április 6.: Boromissza Jenő, tanártársa pisztoly párbajra hívja ki őt. Szerencsére senki sem sérül meg.
1908. április 9.: A Kultuszminisztérium döntése alapján párbajvétségért áthelyezik Nagyváradra.
1908. április 12.: A Budapesti Naplóban Szőllősi Zsigmond támadja őt A szolidárisok című írásban.
1908. április végén hagyja el Székesfehérvárt.

1908. április végén érkezik a nagyváradi Főreálba. Előtte néhány napot Budapesten tölt, ahol összefut Balázs Bélával: tőle hallja először nagy dicshimnuszok között Ady Endre nevét. Még mindig helyettes tanár. Első nagyváradi lakása a Kőrös partjánál a Sztaroveczky utcában (ma: bul. Magheru) egy "putri".
1908. évi nyári vakációját a Váradtól nem túl távoli hegyekben a Fekete-erdőn tölti. Az itteni üveghuta, a nyomor legsötétebb bugyrai szinte beteggé teszik. Szörnyű impressziókkal terhelten visszamenekül Váradra.
Egy tanár kollegája Hartmann János kölcsönadja neki a Vér és arany kötetet. Ekkor olvas először Adyt és egy életre elkötelezi magát költészetével. Juhász Gyulával személyes kapcsolatba kerül.
1908. június. 26.: Hosszú levelet ír édesanyjának, melyben összefoglalja a Székesfehérváron körülötte kialakult botrány lényegét.
1908. őszén új lakásba költözik: Uri utca 31. (ma: str. Portile de Fier), Szalay postatanácsosék házába.
1909. január 21.: Levelet ír öreg tanárjának, Kovács Dezsőnek Kolozsvárra, támogatását kéri néhány cikkének a Nyugatban való elhelyezéséhez. Ugyancsak ezidőtájt levelet ír Szabó Aladárnak, a budapesti Református Teológiai Egyetem igazgatójának -- kéri, hogy vegyék fel a teológiára. (Elutasítják.)
Újabb botrány is fenyegeti: egyik rosszul tanuló diákja (Szeghalmy József, V. osztályos) öngyilkos lesz és egy cetlit hagy hátra: "Szabó tanár úr célját érte." Kollégái és összes tanítványai kiállnak mellette és bizonyossá válik a tragédiában való teljes vétlensége.
1909. március 3.: Kinevezik rendes tanárrá és a IX. fizetési osztályba sorolják. Ugyancsak ehhez a tavaszhoz fűződik a Panka-szerelem története.
1909. április 9--11.: A húsvéti szünet alatt két napot a nyíregyházi börtönben tölt tavalyi párbajvétsége miatt.
1909. június 20.: A Holnap-társaság impresszionista képkiállítást rendez, ahol fellép Ady is: beszédet tart és négy versét elszavalja. Szabó Dezső ekkor látja és hallja először személyesen Ady Endrét, de itt még nem beszélgetnek. Ady költészetét ekkor már körülbelül egy éve jól ismeri, szereti, propagálja.
 

Második párizsi útja 1909. július 1-én Bécs érintésével indul Párizsba. A Hotel des Étranger legfelső emeletén lakik (Bd. St. Michel és Racine utca sarok). Vidám kirándulásokat tesznek a szintén Párizsban idéző Kuncz Aladárral és Ferencz Sárival. Együtt mennek el pl. a Párizstól délre eső Robinsonba.  Ellátogat St-Cloudba és Rouenba, majd  1909 augusztusában bretagne-i körutat tesz: Saint-Michel sziget, Avranches, Saint-Malo (nagy hatással van rá Chateaubriand sírja), Dinan. 1909 augusztusának végén Párizsból egyenesen Székelyudvarhelyre utazik.

1909. szeptember 4.: Elfoglalja új állását Székelyudvarhelyen az itteni Főreálban (ma: mezőgazdasági szaktechnikum). Első lakása: Göllner Béla bíró házában van, az Árpád utcában (ma: Tompa László u. 5.)
1909. december: Tanítványaival színielőadást rendez a Főreálban: Beaumarchais (A sevillai borbély).
 

Harmadik párizsi útja 1910 nyarán a vakációt Párizsban tölti. Lakása: Quai d'Orleans 4. (Szent Lajos-sziget).  Hangos mulatozások Kuncz Aladár és Ferenczy Sári társaságában a "Vachette" kávéházban.

1910 őszén országos méretű "tanár lázadás" kezdődik a munkafeltételek, az óraszám, fizetés és egyéb életkörülmények javítása céljából. Az udvarhelyi tanárok nevében Szabó Dezső fogalmaz meg egy kiáltványt ("riadót"), amely
1910. október 20-án TANÁROK MOZGALMA címmel megjelenik a Pesti Naplóban. Az e cikkben elmondottakat más szavakkal, részben átírva.
1910. október 30-án HAZAFISÁG ÉS KENYÉR címen az Udvarhelyi Naplóban is leközli.
1910. november 7--8.: Budapesten a Nemzeti Múzeumban összeül a II. Országos Középiskolai Tanári Kongresszus, itt Szabó Dezső képviseli iskoláját. Beszéde és közszereplése országos visszhangot vált ki: neve egész Magyarországon ismertté válik. Néhány napos pesti tartózkodása alatt ellátogat a "Három Holló"-ba, Ady törzshelyére és személyesen is megismerkednek.
1910 őszén lakást változtat és a Korzó (Kossuth Lajos utca) legelején található Flórján-házba költözik. E ház első emeletén bérel két szobát és végig itt lakik udvarhelyi tartózkodása folyamán.
1910. november: AZ ÁLTALÁNOS VÁLASZTÓJOG címmel előadást tart a Szabad Lyceumban,
1910. december: ugyanezt az előadást -- a sikerre való tekintettel -- megismétli.
1910 decemberében a tanár lázadásban betöltött központi, hangadó szereplése miatt felfüggesztik állásából, de néhány nap után (gróf Tisza István közbenjárására) beszüntetik az "izgatás" címén kezdeményezett eljárást.
1911. április 1.: SZABADGONDOLKODÁS címen a Magyar Figyelőben megjelenik gróf Tisza István válasza Szabó Dezső őszi kiáltványára és a tanár lázadás folyamán kifejtett nézeteire.
1911. április 2.: Ady-matinét rendez az udvarhelyi Megyeházán. Óriási az érdeklődés és a siker: 150 Ady-kötetet adnak el az este folyamán.
1911. április 14.: VÁLASZ NAGYMÉLTÓSÁGÚ GRÓF TISZA ISTVÁN VOLT MINISZTERELNÖK NAGYBIRTOKOS ÚRNAK (Nyugat). E cikk megjelenésével kezdetét veszi kapcsolata a Nyugattal.
 

Tanítványaival színielőadást rendez a Főreálban: Moliére (Scapin furfangjai).
 

Negyedik párizsi útja 1911 nyarán a vakációt Párizsban tölti. Lakása: Hotel des Étrangers (Bd. St. Michel és Racine u. sarok). Kuncz Aladárral és Kaffka Margittal tölt sok időt. Könyvtárakban búvárkodik. Hazafelé kerülő úton jön Kuncz Aladárral és a következő városokat tekintik meg: Lausanne, Ouchy, Genf, Milánó, Velence, Fiume. Párizsból keltezett néhány levelének tanúsága szerint báró Hatvany Lajos több, a Nyugat számára írandó cikk megírására kérte fel őt.

1911 őszén néhány napra Pestre utazik Székelyudvarhelyről. Ennek az útnak közelebbi okát nem tudjuk.
1911. karácsony: Az ünnepet magányosan Budán tölti egy Várbeli kis szobában, de Udvarhelyről Budapestre utaztában Kolozsváron leszáll a vonatról és hosszú idő óta először meglátogatja édesanyját. Egyetlen rövid és kínos éjszakát tölt a szülői házban. A reggeli vonattal utazik tovább.
1912 tavaszán J. J. ROUSSEAU ÉRZELMI MORÁLJA című tanulmányát közli a Huszadik Század. Ezzel elkezdődik kb. 3 éves kapcsolata a lappal.
1912 folyamán is folytatja megszokott, tanári tevékenységét kiegészítő rendezvényeit:
-- A SZOCIALIZMUS ALAPELVEI címmel előadást tart a Szabad Lyceumban, amelyben Marx és Bebel nézeteit ismerteti.
Marinetti -- nyilván tudomást szerzett Nyugat-béli, a futurizmussal kapcsolatos írásairól -- leveleket és könyveket küld címére Udvarhelyre. Úgy tűnik neve átlépte az ország határát.
 

1912 nyár végén VITA AZ IRODALOM ÉS A TÁRSADALOM VISZONYÁRÓL címmel tanulmányt közöl a Huszadik Században.
1912 decemberében A KÖZÉPOSZTÁLY KELETKEZÉSE A KÖZÉPKORBAN, FEJLŐDÉSE ÉS HANYATLÁSA címmel előadást tart a Szabad Lyceumban.
1912. december 14.: Kolozsváron egy vizesárokban megfagyva találják züllött, alkoholista bátyját, Szabó Árpádot. (Más adatok szerint ez még 1911 decemberében történt.)
1913. január: AUGUSTE COMTE ESZTÉTIKAI GONDOLATAI (Huszadik Század)
1913 áprilisától fizetésemelésben részesül. Ezen a tavaszon újból lovagias ügybe keveredik: az udvarhelyi Sükösd kávéházban Bíró István tanárral kardpárbajt vívnak.
1913 májusában Kenessey Béla erdélyi református püspök ünnepélyes látogatást tesz Székelyudvarhelyen. Szabó Dezső "tisztelettelen" viselkedése annyira felbőszíti a püspököt és Udvarhely elöljáróságát, hogy újabb, országos botrány lesz az ügyből. Ennek lesz egyenes következménye Sümegre való áthelyezése is, valamint az a hónapokig nem csituló sajtóvita a magyar protestantizmusról, melyet az
1913. július 16-án megjelent A MAGYAR PROTESTANTIZMUS PROBLÉMÁJA (Nyugat) váltott ki.
 

Az ügy elmérgesedik, Szabó Dezső "ostobának és tisztességtelennek" minősíti a vádat leginkább képviselő Református Kollégium vezetőségének eljárását. Ezért az ügyet a Református Kollégium a bíróság elé viszi.
1913. június 21.: Nyilvános tárgyalást tartanak Székelyudvarhelyen, ahol "becsületsértésért" pénzbüntetésre ítélik. Ezt követően
1913. június 24-én a Református Kollégium vezetősége, majd pedig
1913. július 5-én Ugron János székelyudvarhelyi főispán levélben kéri a Vallás és Közoktatásügyi minisztert, hogy Szabó Dezsőt Udvarhelyről helyezzék el.
1913. július 8.: A Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium határozatban áthelyezi a sümegi reáliskolához.
1913 hűvös, hideg nyarát Budapesten tölti. A Bécsikapu tér 4. alatt bérel szobát (ma ennek helyén az Országos Levéltár épülete áll). Számos együttlét Adyval. A Kaffka Margithoz fűződő barátsága ezen a nyáron kulminál.
Nyár végén egy budai kávéház teraszán ülve, az újságból értesül arról, hogy határozat született sümegi áthelyezésére. Tanárként érkezett, íróként távozik Udvarhelyről.

1913. augusztus 31.: Megérkezik Sümegre, ahol tkp. nem főreál, hanem csak alreál iskola van. Életének talán legderűsebb évét tölti itt.
Az ún. "Bozó-házban" bérel lakást (ma: Széchenyi u. 5.): a hatalmas, 5 szobás, kertes ház Darnay Kálmánék birtokában volt. Tekintélyes könyvtárát boldogan rendezi el. Sümegiek visszaemlékezései szerint már szeptembertől itt lakik, bár életrajzában több itteni szállására is emlékezni vél.
1913. szeptember 27.: EÖTVÖS ÍRÓI EGYÉNISÉGE címmel a Társadalomtudományi Társulatban -- Jászi felkérésére -- előadást tart Budapesten az Anker közben. Ez
1913 őszén megjelenik a Huszadik Században -- azonos címen.
 

A "Május"-ban megjelent írásai: 1913. október: Esztétika (Május 1. sz. programcikk az induló laphoz.) 1913. november: Filozopter dolorosus (Május 2. sz. vezércikk.) 1913. december: Beszélünk, mert félünk (Május 3. sz. vezércikk, sajnos fellelhetetlen.) 1914. január: Eposz maradékok (Május 4. sz. vezércikk. Folytatást ígér, de a folyóirat megszűnik.)

1913. november 3.: A fiatal Kassák Lajos levélben keresi fel őt. Ezzel elkezdődik több évig tartó levelezésük, s kezdetben baráti kapcsolatuk.
1914. február 14.: Nagy részvétel mellett "Nyugatest"-et rendez, amelyre vendégként Kaffka Margit is Sümegre utazik. Botrány.
Németh Böske -- helyi notabilitás -- irodalmi szalonjában is gyakran előforduló vendég a rendkívül népszerű, fiatal tanár.
 

Hevesen udvarol szállásadója leányának, Darnay Idának (Fitoskának, illetve Kócikának becézi), ám esetenként a fiatal lány édesanyjára, Darnaynéra is kiterjeszti érdeklődését. Sümegi tartózkodását, tanárkodását és közszerepléseit számos -- anekdótaszerű -- történet örökítette meg. Ő maga még idős korában is büszkén hencegett fogatlan szájával: udvarlásai során keresztezte egy sümegi parasztlegény érdekeit, akivel összeverekedve, két első fogát örökre Sümegen hagyta.
1914. március: Tanítás közben az osztály előtt hangos megjegyzést tesz Szűz Máriával kapcsolatosan, ennek lesz következménye, hogy
1914. július 14-én vallásgyalázás címén fegyelmi úton áthelyezik Ungvárra, de a tanévet még itt tanítja végig.
 

1914. szeptember 2.: Tanévnyitó Ungváron. Alighogy megérkezik új állomáshelyére, a háborús felfordulás, a pánik és az itteni viszonyok elborzasztják: "visszamenekül" Sümegre.
1914. októberében újból -- immár véglegesen -- megérkezik Sümegről. Itteni lakásai:
-- Dajbós u. 17. Kása postás háza. (Ma már a kis ház nincsen meg, az utca mai neve: Ul. Generala Petrova.)
-- Dombalja u. és Kálvária u. sarkánál, "Bodnár néni"-nél. Ez valahol a református templom szomszédságában lehetett. (Mai utcanevek: Dombalja u. -- Ul. Gorkovo; Kálvária u. -- Ul. Tyihaja)
-- Kálvária utca legvégén, egy a temetőbe benyúló két ablakos kis házban. Az épület ma is áll; címe: Ul. Tyihaja 16.
Egyéb ungvári lakásairól biztos adatok nincsenek.
Ugyancsak nem pontosítható költözködéseinek időpontja sem.
A Nyugatban megjelenő írásainak tükrében úgy tűnik, hogy ezen az őszön változott át az esszéíró Szabó Dezső szépíró Szabó Dezsővé. A gondtalan, derűs sümegi vidámságot a háború nyomasztó rémségei és az egyre nehezülő körülmények váltják fel.
 

1915. január: A FRANCIA PSZIHÉHEZ, Huszadik Század.
1915. február: AZ INDIVIDUALIZMUS CSŐDJE, Huszadik Század.
1915. március: AZ INDIVIDUALIZMUS CSŐDJE (II.), Huszadik Század.
A cikk megjelenését követően szakít a Huszadik Századdal.
1915-ben besorozzák.
1915 nyarán háromszéki utazást tesz ott élő testvéreinél. Ennek folyamán istentiszteleteket lát el Lécfalva, Cófalva és Nagyborosnyó református templomaiban. Ezt követően soha nem tart többé templomi prédikációt.
Az esztendő folyamán válik meg jellegzetes bajuszától is.
 

1915. november: KERESZTELŐRE, (A Tett.) Kassák Lajos felkérésére az induló A Tett folyóirathoz vezércikket ad, amelyben a zászlaját bontogató magyar avantgarde költészetnek ad programot és irányt. S bár Kassákkal évek óta levelezik, ekkor már viszonyuk eléggé elhidegülőben van: kettejük felfogása az irodalomról nem összeegyeztethető. Kassák meg is tagadja Szabó Dezsőtől a LEGFIATALABB IRODALOM című kritikus hangú esszéjének leközlését. Ekkor kapcsolatuk végképp elhidegül. (A tanulmány majd csak 1918-ban fog megjelenni.)
1915-re Ungváron a háborús állapotok már az elviselhetetlenségig fokozódnak: az oroszok beözönlése reális veszély, olyan közel vannak, hogy ágyúzásuktól remegnek az ablakok. Sebesültek ezreit, halottak százait szállító katonavonatok érkeznek naponta. Hatalmas kolerajárvány tört ki: az iskolákat -- így a Főreált is -- alkalmi hadikórházakká alakították át: a középiskolákat egy épületbe zsúfolva összevonták. Halottak, temetések, vér és szenvedés. Így válik számára Ungvár a "mindent láttató város"-sá.
Szabó Dezső szinte nyomorog: hitelezői miatt nem mer hazamenni és az Ung-parti Vadaskertben alszik.
Bizonyítható, hogy AZ ELSODORT FALU egész alapeszméje ekkor és itt Ungváron fogalmazódik meg benne, de idegállapota miatt nem tudja megírni. (A Korona Kávéházban el is kezdi írni -- AZ ELSODORT FALU címen --, de akkor még csak novellának szánja, bár azt sem fejezi be.)
1916-ban, tanárkodásának 10. éves évfordulóján újból előveszi régi vágya: pályát akar módosítani és pap akar lenni.
1916 nyarán újból háromszéki utazást tesz. Meglátogatja a Lécfalván tanítóskodó nénjét, Szabó Ilonát és egy napos látogatást tesz Kézdivásárhelyen, lelkész bátyjánál Szabó Jenőnél.
Soha többé személyesen nem találkoznak egymással! A családjától való elhidegülése totálissá válik és szinte rögeszmeszerű lesz számára családtagjainak kerülése.
 

1916. második felében szakít a lappal.
1917. január 12.: Dr. Gulácsy Árpád, a Főreál iskolaorvosa, teljes idegi kimerültsége, valamint általános idegállapota miatt katonai szolgálatra alkalmatlannak minősíti. Ez az orvosi szakvélemény megmentette őt a tényleges behívástól.
1917 folyamán egy személyes ügyek miatt sértett tanártársa, Bódis Ferenc bepereli őt franciabarát és németeket becsmérlő kijelentéseiért, az ellenség mellett kifejtett propagandáért, (Sz. D. francia nyelvet és irodalmat tanított), és mindenképpen hazaárulási pert szeretne csinálni az ügyből. Az eset veszélyes volt reá nézve, mivel Ungvár frontváros volt és szigorú katonai bíráskodás folyt. Szerencsére ügyét a katonai bíróság a polgári bíróságnak adta át, amely az ügyet bizonyítékok hiányában ejtette. A bírósági hercehurca fokozta az író instabil idegállapotát, aki -- ezúttal saját maga! -- áthelyezését kérte. A minisztérium az ügyet úgy oldotta meg, hogy mindkét tanárt áthelyezte Ungvárról: Szabó Dezsőnek a következő tanévet Lőcsén kellett kezdenie.
1917 júniusában megjelenik a NINCS MENEKVÉS, első regénye, amelyet saját költségén nyomatott ki Ungváron.
A regény megjelenését követő első kritikákat Szabó Dezső Lőcsén olvashatja.

1917. júliusában érkezik Lőcsére, az itteni Főreálba. (NB.: A Főreál Gimnázium épületében (ma; Főtér 40.) effektív egy percet sem tanított, mivel az épületet egy katonai zászlóalj háborús okokból lefoglalta. Így a Főreál iskola teljes tanári kara és tanulói állománya "albérletben" működött a Katolikus Főgimnázium akkor nagyon modern és tágas épülettömbjében.) A frontközeli Ungvár után "a csodálatos, pihentető Lőcse csendjében" megnyugszik és dolgozni kezd. "Lőcse leszordínózott." Lázasan dolgozik Az elsodort falun, innen kerül kapcsolatba Kner Imrével és innen küldi Gyomára kéziratait.
Lőcsei lakása: Főtér 46.
Jellemző adalék: Lőcsén egyetlen női ügyéről sem tudunk.
1917. szeptember 11.: A rendes tanítás kezdete.
 

AZ ELSODORT FALU megírásának korszaka: 1917. november 21.: Iskolai ünnepség I. Ferenc József halálának egy éves évfordulója alkalmából. Innen hazamegy és elkezdi írni a regényt. 1917. december 22-től 1918. február 4-ig a tanítás szénhiány miatt szünetel, ez kedvez a regényírásnak.  1918. január 12.: A LEGFIATALABB IRODALOM, Szombat (az 1915-ben, Ungváron született tanulmányt most közli). 1918 elején iskolai botrányok sorozata van körülötte. Főigazgatói dorgálást kap. Igazgatója be akarja hivatni katonának. 1918. február 23.: BOLDOGSÁG BUDÁN I., Szombat 1918. március 2.: BOLDOGSÁG BUDÁN II., Szombat 1918. március 9.: BOLDOGSÁG BUDÁN III., Szombat 1918. május 11.: BOLDOG MISI I., Szombat 1918. május 18.: BOLDOG MISI II., Szombat 1918. május 25.: BOLDOG MISI III., Szombat 1918 nyarának vakációját részben Szepesmindszenten tölti és a regényén dolgozik. 1918. augusztus 31.: Befejezi AZ ELSODORT FALU-t.

1918 őszén küldi el a kéziratot Gyomára Kner Imrének, aki végül eláll annak kiadásától és a kéziratot visszaküldi Lőcsére. Ugyanakkor az ő kiadásában utcára kerül
1918 októberének végén a NAPLÓ ÉS ELBESZÉLÉSEK. Reprezentatív könyv a Nyugat-beli írásokból.
1918. október 31.: Budapesten kitör a polgári forradalom. Gróf Tisza István meggyilkolják.
1918 telén egymás után írja sürgető leveleit: pénzt, állást, téli ruhákat kér, mert Pestre akar jönni, hogy részt vehessen az eseményekben.
1918. december 6.: Lesznai Anna, illetve Jászi Oszkár közbenjárására áthelyezik őt a budapesti VI. kerületi Főreál Gimnáziumba, a Bujovszky u. 22--26.-ba (ma: Rippl-Rónai u.), ahol tanítványai közé fog tartozni az ifjú Arthur Koestler is.
Hatvany bárónál pénzsegélyt járnak ki részére, így
1918 karácsonyán elhagyhatja Lőcsét, Budapestre utazhat. Viszi magával Az elsodort falu kéziratát is. Lőcsére soha többé nem látogat vissza.