Tudunk a földházról.
Amit még nagyapánk vagy annak a nagyapja épített, kalákában.
Kitörölhetetlen érzet-fotográfiaként megmaradt bennünk.
Tudjuk, hogy jó volt és nem csak az emlék szépült meg.
A legnagyobb forróságban is hűs menedékre találtunk benne,
és a legzordabb télben sem fáztunk falai közt.
Méteres, döngölt falain szikrázik a bontócsákány,
és történetek keringenek róla,
hogy szétverni is milyen nehéz volt.
Miért is hagytuk el?
Tényleg, miért?
Tíz év telt el (2000 óta) -- hogy is fejezhetném ki a legvisszafogottabban
-- egy intuíció (valójábann egyszerűen egy filmszerű álom volt) műszaki
értelmezésével, éginek tűnő támogatás mellett.
A lehozatal végbement.
Az ajándék minden képzeletemnél gazdagabb. Közben a Földön a
viszonylagos békeidők is elmúltak. Hamarosan az önellátás
lesz a túlélés bázisa, középpontjában az autonóm családi házzal. Ezt,
akinek van szeme, látja. Voltaképpen kinek az érdeke (és ugyan kinek
volna profitérdeke), hogy Ön felépíthessen egy minden ésszerű igényt
kielégítő családi házat, a jelenlegi piaci árak feléért-harmadáért,
és hogy bármilyen mértékben is kikerüljön az "ellátó csapok"
fennhatósága alól?
Ezeken kellene elgondolkodni.
Mostanra a kapuk tárva-nyitva állnak.
("Ahol a legnagyobb a szükség, legközelebb a segítség." )
De javaslom, beszélgessünk most itt
úgy, olyan "civilesen" és olyan naivan, amennyire csak
lehetséges. Beszélgessünk úgy, mint ha nem folyna háború
ellenünk; mintha nagyapánkat és már a nagyapját is nem verték
volna át egészen; mintha (két szinusz-pálya helyett) a Hold tényleg
a Föld körül keringene, mint ahogy az iskolában tanultuk, de mégsem
úgy van; mintha negyven éve valóban járt volna ember a Holdon,
és az ilyen "űrutazós" (és nem tudatmódosító chip-beültetős)
technológiai szemlélet jelezné a fejlődés irányát.
Nemcsak nagyapáink földházáról tudunk, amely nyáron hűs volt, és
télen jó melegre lehetett fűteni a kemencével, hanem tudunk
arról a megrendítő viszonylagosságról is, amely az ember helyzetét
ma jellemzi a Föld nevű bolygón. Tudunk a nullponti energiáról,
és tudjuk, hogy éppen e tudás következményeképpen -- materiális
síkon -- immár a teljes kiszolgáltatottsággal
kell szembenéznünk. Tudjuk, hogy már nagyapánk, és az ő nagyapja
is félre volt vezetve, és a félrevezetés mára teljessé lett.
A "nullponti energia" elnevezés azt jelenti, hogy mégsem
úgy van (ez sem), ahogy mondták, és a mínusz 273, az abszolut nulla
fokon mégsincs energiavákuum, hanem
akkor is, ott is minden dugig van energiával.
Ahogy az "üres"-nek hitt és a matéria elemi részecskéi
közötti tér is.
Ez a számunkra nehezebben érzékelhető
(longitudiális rezgésformájú) energia bármikor, bárhol, bármilyen
mennyiségben átalakítható a számunkra ismertebb, (többnyire
transzverzális rezgésű) energiaformák bármelyikére. Tehát már nem
"kell" odajuttatni semmilyen célpontba se bombát, se hőt,
se semmi más fajta hatást, a legkevésbé anyagot vagy
energiát, mert ez a számunkra közvetlenül láthatatlan energia --
mindig, mindenhol, tehát a célpontban is jelen van, és csak
a szikra titkát kell ismerni "láthatóvá" alakításához.
És már ez a titok is ismert, minimum évtizedek óta.
(A Föld létezése óta újra?)
Amely
problémán most tulajdonképpen kőkorszaki módon erőlködünk -- az
általános, környezettiszta ingyen fűtés --, az a már létező,
de leplezett technológiai tudás számára valójában nem jelentene
problémát. Ez az a megrendítő viszonylagosság, amire utaltam: az
ingyen fűtés lehetőségével a Sziromfal° hovatovább az életben maradást
jelentheti, és műszaki áttörést az egyik irányból nézve, (valójában
rés a díszleten), miközben mikroszkópikus méretű probléma (volna)
a létező, de eltitkolt lehetőségek számára (HAARP).
De, ha "kőkorszaki" is onnan nézve, ez az alapszint, mert
e szint alatt valójában csak a teljes képtelenség, abszurditás,
és a szégyen kategóriái találhatók, nem csak etikai, de műszaki
értelemben is.
A hivatalosság
és a globális üzleti szféra által ajánlott "alternatív"
technológiák túlnyomó része sokkal inkább a tömegterelés pszichológiai
eszközei, mint igazán hatékony megoldások. Az igazán jó megoldásokat
nem a fizikai lehetőségek, hanem a politika és az általa megszállt
hivatalosság korlátozzák.
A Sziromfal° a
technológia szélsőségei (a teremtésbe avatkozás és a szobakerékpározás
jellegű pótcselekvés-technológiák) között áll, valahol éppen az
"arany" -- vagyis emberi -- középúton.
Inkább határmezsgyén.
Átlépve -- az egyik oldalon -- az "amatőrök"
túlzottan dilettáns kreatívkodásban megrekedtségén, a másikon pedig
a "szakemberek" kommunikáció-képtelenséget szülő (és lényegében
teljesen fedezet nélküli) szakmai gőgjét,
ideje volna emberi rendet kikényszeríteni
az építészetet (mint minden mást is) nyomasztó, manipulációs politikától.
Ki kellene venni a botot a küllők közül. Bár
már ez is mindegy, mert úgyis eltörik.
A körülöttünk
lévő épített környezet falai rosszak --
legyen az város, vidék vagy tanya, régi vagy új.
Hőtechnikai, energetikai értelemben vizsgálódunk,
hiszen az, hogy egy falnak állnia és tartania kell, evidencia. Igaz,
a falak környzeti hő hasznosítási képessége is evidencia volna
--, de 'csak' a józan ész szerint. Olyan energiaözönben, amiben
a Föld úszik, tulajdonképpen bámulatos teljesítmény fűtési
energiaínséget megvalósítani. Vagy inkább fortélyos.
Falszerkezetként
ez idő szerint
egyedül a Sziromfal° alkalmas arra,
hogy -- a fűtést teljes egészében kiváltva -- hasznosítsa
a télen is bőséggel rendelkezésünkre álló környezeti hőt, a napsütést.
De maradjunk még a földháznál. A földház
potenciálisan nagyon jó dolog.
Immár tíz éve foglalkozom földházfejlesztéssel, de más igazán
jó földházról nem tudok Magyarországon. Ha ez enyhít a hangzat súlyosságán,
a világon se. :-)
Könnyen lehet, hogy ha korábban gyakorlati megvalósításra nyílt volna
lehetőségem, én is megrekedtem volna valahol félúton. Minden, általam
ismert földépítészeti irányzat felhígítva mutat csak fel jó elemeket
és megoldásokat, ezeket aztán mindjárt agyon is nyomja rosszakkal.
(Cikk: www.okotaj.hu/41-42. szám))
A
"passzívház" megérdemel néhány szót.
A látszat-földházakra viszont nem szeretnék szót vesztegetni, azok
a látszatvilág látszat-"vívmányai". Továbbra is ilyennek tartom a
dizájn alapú dombház-vakításokat, és a (vasbeton alapú) buborékházakat.
Továbblapozok, ha az úgynevezett földház valójában
beton, de akkor is,
ha a tömege tízezrelékénél
több szintetikus anyagot tartalmaz. Fennakad a szűrőmön, ha nem olcsóbb,
mint más építési anyagok és módok bármelyike, de legfőképpen, ha energiaigényes
gépészet kell bele.
Ezek az elvárások egyúttal ki is rajzolják az igazán jó földház eszmei
körvonalát
Nem hinném, hogy túl szigorúak a megítélési szempontjaim, inkább az
a kérdés, hogy mihez képest. A fizikához viszonyítok, és bocs, ha
a belőle közvetenül kínálkozó lehetőségek megvalósítása valahol bevételkiesést
fog okozni.
Említésre méltó földház-konstrukció
minimum követelményszintje (volt), hogy fűtés nélkül tudja tartani
a 13 Celsius fok körüli hőmérsékletet, kemény télben is (a Kárpát-medencére
vonatkozó érték). Ez, mint célkitúűzés, ma már kevés. De a csak
nevükben földházak ezt sem tudják. Miről is beszélünk tehát? Még
az éppen megfelelő, alapkövetelmény-szintű földházig sem igen sikerült
eljutni, (ha jól veszem ki az általános helyzetet), de a jogi szabályozási
nyomás és nehezítés -- most éppen a csak "EU-kódos" építőanyagok engedélyezhetőségével
-- egyre csak növekszik vele szemben.
Részemről az első fejezet
az a kissé nosztalgikus és ma már mosolyt fakasztó rácsodálkozás volt,
amely azért még naiv és lelkes kezdésként sem adta alább a valódi
minimum szintnél, a 13 Celsius foknál. A tizenháromfokos ház a kiindulási
alap, de ott megállni még nem szabad, mert igaz, hogy a Föld végtelenül
kész adni 13 fokig, de elnyelni is végtelen hőmennyiséget kész 13
fok fölött.
A második fejezet az
"öntevékenyen" 21 Celsius fok körüli földház volt, és hozzá minden
egyéb, ami önellátás és túlélés. A harmadik fejezet
a föld-fa dongatető, (amely nem Kovács Feri nagyon
szimpatikus lényegű "viking hajós" megoldása), tisztelettel köszönöm
Szabó Lajos mérnök úrnak, hogy megajándékozott vele. De a viking
hajóst (is) eltérítette a beton, a kazeinenyves népi ramonád pedig
meghaladódott, ha nem is a "korszerű" ragasztott, íves tartókkal...
Az igazán jó
földház valóban bio és öko, magától értetődően, és nem csak süket
szövegben. Az igazán jó földházat nem kell mesterségesen fűteni, se
hűteni, nincs benne gépészet, műanyag, nem beton, és olcsóbb (lehet)
bármely ma szokványos építési módnál. Nagyon világos, (valószínűleg
sokkal világosabb és szárazabb az olyan lakásoknál, amelyek halljából
a földházat látatlanban is sötétnek és nyirkosnak vélelmezik. :-)
és egészséges. Belül és kívül is szép, kívül ez már csak azért sem
nehéz, mert a természetes környezetbe simul. Földrengés és szélvihar
állóbb -- mellékesen
–, mint a többi. Az igazán
jó földház az elkövetkező idők szükségszerű önellátásának bázisa,
a hozzá tartozó civilizációs korszakváltás már jól kivehetően körvonalazódik.
Az igazán jó földházhoz illő építési eljárás is tartozik, ebben is
igen jelentős mértékű kihozatali ár-tartalékok vannak. A
formát ezek a jellemzők határozzák meg, nem pedig felszínes -- ha
éppen nem üres -- dizájn-törekvések. A Sziromfal°
pedig az igazán jó földház részévé válva -- szerényen fogalmazva is
-- felteszi minderre a koronát.
Sziromfal°
(A Magyarok Szövetsége Fejér megyei
szervezetének
"Magyar Agyak a Kárpát-medencében 2010" című találmányi kiállításán
használt ismertető)
Azért kell fűtenünk,
mert a falaink alkalmatlanok.
Ma az a fő elvárás a falakkal szemben, hogy az általuk határolt belső
térben minél jobban megtartsák a meleget. Na de hogyan kerül oda
a meleg? Fűtésből, azaz pénzért. Ez a gondolkodásmód
ezért már kezdettől rossz, és mivel hibás kiindulás szükségszerűen
téves következtetésre vezet, a ma használatos falak egytől-egyig
rosszak.
Miért rossz minden fal?
Mert már a "kevesebbet kelljen fűteni"
célkitűzés is rossz. A helyes célkitűzés az (lett volna), hogy "egyáltalán
ne kelljen fűteni".
A különbség csupán mennyiséginek tűnhet,
valójában homlokegyenest ellentétes felfogás megnyilvánulásai, és
ezért ellenkező fejlesztési irányokba is mutatnak.
(Elgondolkoztató és meglepő az "egyáltalán ne kelljen
fűteni" út szinte teljes járatlansága a harmadik évezredben.)
Télen is van elegendő környezeti
hő,
ezért még a nem eltitkolt technológiai tudás
részéről is
már réges-régen általános gyakorlat lehetne az ingyen fűtés.
Hogyan rosszak
(hőtani értelemben) a falak? Vagy úgy rossz egy
fal, hogy jó, vagy úgy, hogy rossz, mindenesetre hőszigetelő képességük
állandó, miközben a velük határolt külső környezet
hőmérséklete változó.
Hőtanilag is statikusak, pedig csak statikai értelemben is
elegendő volna szilárdnak lenniük. :-)
Miközben fűtünk, (és tönkremegyünk bele), fűtésünk sokszorosának megfelelő
mennyiségű, napsütésből keletkező hő jelenik meg ugyanazon ház falának
külső felületén! És el is száll.
Ennek az ingyen hőnek minden jószívű benyomakodási szándéka újra
és újra (rossz) falakba ütközik, amelyek külső falfelülete azt mondja
az ingyen hőnek, hogy "ide komám be nem jössz, ez egy komoly
hely, itt komoly enberek pénzért fűtenek! :-)
Továbbá az ismert falszerkezetek nem csak nem képesek beengedni
a kínálkozó környezeti hőt, hanem -- kellő tömegük nem lévén -- tárolni
sem tudják.
Tehát megőrizni sem tudnák, amit meg
sem tudtak szerezni. Ahogy felkészületlenül -- edények
híján -- nem tudnánk mit tenni, ha ingyen kapnánk több száz liter
benzint. Pedig ilyen helyzet ismétlődik nap mint nap. De a felkészületlenségünk
is be van falazva.
Hogyan fordulhat elő
a XXI. században, hogy ilyen általánosan rosszak a falak?
Kezdetben talán nem voltak meg a technológiai lehetőségek.
Később talán lagymatagságból maradt annyiban a dolog, majd
megszokássá vált. Ma talán az ellenérdekű szférák nem sietnek
a valóban jó önellátási metódusokat támogatni.
A Sziromfal° úgy működik ,
hogy
a ház külső falfelületét érő
közvetlen napsugárzás hatására keletkező hő
tetszésünk szerinti mértékben a fal belső tömegrészeibe jut.
Így azt a környezeti hőt, amit minden más fal -- alkalmas
képessége híján -- kizár, azt a Sziromfal°
képes megnyerni. A Sziromfal°
5-150 tonnás tömegkályha, amit a nap ingyen fűt, a legrosszabb decemberben
is (sokéves átlag alapján) 5- 600 W/négyzetméter teljesítménnyel.
Nyáron viszont ugyanezen tömeg hőtehetetlenségének köszönhetően a
sziromfalú ház hűs, mint nagyapáink vályogháza volt...
Schneider László
* * * +3630-999-5117 * * * e-mail