Az alapvető túlélési feltételek

A mai, kényelemhez szokott tanulók ritkán gondolnak arra, hogy milyen alapvető dolgokra van szükség a túléléshez. Nézzük meg, hogy a tanulók saját életközösségében honnan származnak az élethez alapvetően szükséges dolgok: a levegő, a víz, az élelem, a védelem, a ruházat. Mi történik, ha kevés van ezekből? Élelemhiány esetén az emberek meghalnak, elvándorolnak vagy megtanulnak valami mást enni. Ha szennyezett lesz az ivóvíz, akkor megtisztítjuk vagy fizetnünk kell a tiszta vízért, esetleg más közösségektől kell elvennünk. Mit tehetünk, hogy az életben maradáshoz szükséges dolgokat megőrizzük? A következő gyakorlat elvégzése során a tanulók rájöhetnek a jelenlegi életük és az életben maradás alapjai közötti különbségekre:

Gyakorlat
1. Gondold el, hogy éppen a hegyekben túrázol. Nem túl bölcsen úgy döntesz, hogy az eredeti tervtől eltérő útvonalon mész. Senki sem tudja, hol vagy éppen. A hátad mögött egy lavina zúdul az ösvényre, így elzárja utadat. Föntről morajlást hallasz. Csak perceid vannak arra, hogy hat tárgyat gyorsan kivegyél a hátizsákodból. A következő tárgyakból kell választanod: élelem; balta; dzseki; vízhatlan ponyva; kötél; napolaj; esőköpeny; orvosság; víz kulacsban; gyapjúsapka és kesztyű; takaró; WC-papír; kígyómarás elleni védőkészlet; farmer és póló; vadászkés; fürdőruha; hálózsák; kés, villa, kanál; képregény; lőfegyver.
2. Valamilyen menedéket kell építened magadnak, hogy megvédjen a közelgő vihartól. Sorolj fel olyan dolgokat, amelyek a természetben találhatók, és az életben maradáshoz felhasználhatod őket.
3. Rajzold ide, hogyan rendeznéd el szálláshelyedet és környékét. A rajzok mellé írd is oda, hogy mi micsoda.
4. Írd le, hogy hogyan jeleznéd ottlétedet a mentőhelikoptereknek.
5. Az is előfordulhat, hogy hetekig nem találnak meg. írd le, hogyan tudnál ilyen hosszú ideig életben maradni.

A túlnépesedés

A következő gyakorlatban a tanulók megtapasztalhatják a túlnépesedés következményeit.

Gyakorlat
1. Adjunk egy gondos munkát igénylő feladatot, de az ülésrendet előbb változtassuk meg oly módon, hogy kis helyen sok gyerek szoruljon össze. A gyerekek érezni fogják, hogy a többiek túlzott közelsége zavarja őket a feladat teljesítésében. Egy idő múlva kérdezzük meg őket, hogyan érzik magukat. Mindenki vizsgálja meg saját érzéseit, és beszéljük meg, ki hogyan viselkedett.
2. Miután a diákok visszatérnek eredeti helyükre, beszéljük meg, mi történik, ha egy populáció egy adott helyen túl nagyra nő. Hogyan reagálhatnak a populációk a túlnépesedésre? Elpusztulnak, alkalmazkodnak, vagy elvándorolnak. Hogyan?
Fontos: Nagyon figyeljünk a diákok tűrőképességére. Könnyen előfordulhat, hogy a lelkiismeretesebb gyerekek túlfeszítetté válnak a feladatmegoldásban való korlátozásuk miatt.

A közösség felfedezése térképpel

E gyakorlatban a diákok városuk vagy községük térképének segítségével felfedezik az életközösség természetes vagy mesterséges határait, meghatároznak néhány, a közösségen belül élő növényt, állatot, következtetéseket vonnak le arra vonatkozóan, hogy mely populációk élhetnek meg itt és melyek nem. 
1. Kezdjük az órát az életközösség, a populáció és a határ fogalmának áttekintésével. 
2. Osszuk ki a munkalapokat és a térképeket. A gyerekek párosával vagy hármas csoportokban dolgozhatnak. 
3. Segítsünk annak átgondolásában, hogy milyen határok létezhetnek: a természetes határokat könnyű felismerni (folyók, tavak, hegyláncok), de azt már nehezebb eldönteni, hogy melyek a mesterséges határok, különösen ha azokat önkényesen döntötték el. Keressék meg a legfontosabb utakat vagy főútvonalakat is. A valóságos város- vagy faluhatár nem igazán fontos ebben a feladatban, mivel itt az a lényeg, hogy a -- később kisebb részekre osztandó -- életközösségeket elválasztó, azok egységét biztosító határokat ismerjék fel a tanulók.
4. Az iskolát tekintsük a falun vagy városon belüli legkisebb életközösségnek. Az itt kapott információkat az életközösséget vizsgáló, iskolán kívüli gyakorlatok során végig felhasználhatjuk.
5. A munkalap kitöltését követő beszélgetés témája lehet az, hogy miért ott élnek a növények és az állatok, ahol. (A környezet biztosítja az élőlények számára a fennmaradáshoz -- táplálkozáshoz, szaporodáshoz és védekezéshez -- szükséges feltételeket stb.)
6. Ezt a beszélgetést kiegészíthetjük a környezet szennyeződése lehetőségének megvitatásával. A populációk ekkor vagy (1) alkalmazkodnak -- beszéljük meg, hogyan --, vagy (2) elpusztulnak -- beszéljük meg, miért --, vagy (3) más helyre vándorolnak. Ismernek a gyerekek olyan helyet a közösségen belül, ahol szennyeződés történt és a környezetszennyezés az előbbi következményekkel járt?

Gyakorlat

Milyen tényezők hatnak egy közösségre?

A közösség életben maradásához szükséges feltételek közé tartozik a megfelelő hőmérséklet, a talaj, fény, nedvesség és a megfelelő élelemellátás. A következő gyakorlat célja: meghatározni e tényezőknek az életközösségre gyakorolt hatását.

Gyakorlat
1. Osszuk az osztályt négy csoportra. Egy csoportban hat-nyolc tanuló legyen. Minden csoport válasszon egy évszakot. Készítsünk el előre egy felosztást az alábbi módon: 
Időjárási jellemzők
Az állatok viselkedése
A növények állapota
Emberi tevékenységek
Egyéb jellegzetességek 

2. Miután átnéztük, melyik csoport milyen tényeket gyűjtött össze, beszéljük meg a következő kérdéseket:
Melyik évszakban történik a legtöbb cselekvés? Miért?
Miért lassul le télen minden? Milyenek lesznek ekkorra a növények, hova mennek az állatok? Hogyan védekeznek az emberek a hideg ellen?
Miért hagyja el néhány állat -- leginkább a madarak -- az életközösséget ősszel? Miért térnek vissza? 
Mi történik egy közösséggel, ha rosszabbodnak az életfeltételei?
Mi történne, ha egész évben tél lenne? Tudnál ilyen körülmények között élni?
Hogyan hatnak a különböző tényezők (hőmérséklet, fény stb.) a cselekvésre, az aktivitásra?
Hogyan változna meg egy életközösség, ha a tényezők egyike vagy másika megváltozna?