"Csak most tudtam meg, 
hogy jó iskolába járni..."

Szabadég-iskola, reformpedagógia, helyzetbe hozás, a lehetőség megteremtése, szabadság, hivatás, harmónia -- kulcsszavak egy fiatal nőhöz. Mikéné Ivanics Andrea a Remetekertvárosi Zöld Általános Iskola -- Környezet- és Természetvédelmi Oktatóközpont -- igazgatóhelyettese, környezeti nevelési közoktatási szakértő, a Zöld morzsák sorozat szerkesztője, a környezeti nevelési program helyi koordinátora. 

Kispesten élek és naponta utazom át a várost, ide, a vadregényes budai hegyvidékre, az iskolába, de semmiért el nem cserélném. Nem tudom elképzelni, hogy máshol tanítsak, amióta tizenegy évvel ezelőtt -- akkor végeztem a főiskolán -- itt kezdtem el dolgozni. Akkoriban még nem volt tornatermünk sem, a testnevelés órákat a budai hegyekben, a közeli hűvösvölgyi Nagyréten tartottuk. Eszményien szép környezetben, a budai tájvédelmi körzet közepén, a Hárshegyi vonulat, az Ördögárok-patak, az európai hírességű Remete-szurdok közelében található iskolánk. Így amikor tíz éve tantestületünk kereste azt a pedagógiai vezérelvet, amely új színt vihet életünkbe, arculatot adhat az iskolának, szinte kínálkozott a környezeti adottságokra építő Zöld Program, amely a környezet, természet és a testi-lelki egészség védelmén alapult. Az ötlet Varga Lászlóné igazgatóé volt. Én persze fiatal pályakezdőként lelkesen belevetettem magam a munkába. Bár egy "mezei" tanító vagyok ének szakkollégiummal, valahogy mégis úgy alakult, hogy motorja lettem a programnak. 

Szélmalomharc és szentségtörés

Egyetlen környezetvédő szakköri csoporttal kezdtük a kicsiknél, ami kivetítődött az egész alsó tagozatra, a rákövetkező évben pedig már az egész iskolát mozgósítottuk. Eleinte a szemetet szedtük, de rájöttünk, hogy ez szélmalomharc. Beláttuk, hogy nem így kell csinálni, s akkor fogalmazódott meg bennünk az, hogy a környezetet holisztikusan értelmezve bele kell és lehet érteni az ember külső-belső, épített és természeti környezetét egyaránt. Akkor az alsó tagozatos munkaközösség úgy döntött, hogy havonta egyszer egy-egy zöld napot vezetünk be. Bár akkoriban ez nagy szentségtörésnek számított, hisz a tanítási óra egy hagyományos iskolában szent és sérthetetlen volt, mi minden hónapban tartottunk egy olyan zöld napot, amikor kimentünk az iskolából a Nagyrétre, az Állatkertbe, a Vadasparkba... Aztán a felső tagozat megirigyelte tőlünk ezt a dolgot, kérdezték, hogy nekik miért nincs zöld napjuk? '94-'95-re jutottunk el oda, hogy az egész iskola szintjén gondolkodjunk, éves projekteket találjunk ki. 
A probléma az volt, hogy a pedagógustársadalom 8-10 éve még nem volt felkészülve a környezettudat-formálásra. Szakmai ismeretekkel a szakos kollégák voltak felvértezve, de nem feltétlenül ők voltak fogékonyak ezekre a gondolatokra. Helyzetbe kellett hozni őket. Ezért azokat a továbbképzéseket preferáltuk, támogattuk, amelyek környezettudat-formáló, környezeti nevelési módszertani ismereteket adtak. Az NGO-találkozókon rengeteg egyesületet, szakembert sikerült megismerni, meghívtuk őket az intézménybe előadásokat, terepi programokat tartani. Szegedről, Győrből is jártak hozzánk, például a Hulladék Munkaszövetségtől, a Levegő Munkacsoporttól, a Göncöl Alapítványtól, a Geonatura Társaságtól, a Madártani Egyesülettől.

Zöld Iskola-modell

1994-ben elfogadtunk egy négyéves projektet, amelyet részben külső szakemberek segítségével valósítottuk meg. A "Védjük vizeinket" patak-program koordinátora Orgoványi Anikó, a "Védjük erdeinket" témavezetője Fűzné Kószó Annamária volt. Az "Ismerjük, óvjuk földtani értékeinket" projekt a Geonatura Társaság, a "Hulladékaink" projekt pedig a Humusz segítségével valósult meg. A Zöld morzsák módszertani kiadványsorozat a projektekről egy-egy visszajelzés, témavázlatokkal, fotókkal, rajzokkal, a gyerekek élménybeszámolóival. A negyedik kiadványunk a napokban jelenik meg.
Az eltelt évek során számos tapasztalatra tettünk szert, fokozatosan kristályosodott ki a Zöld Iskola-modell pedagógiai programja. Kidolgoztunk egy olyan környezeti nevelési tervet, mely -- a gyermek életkori sajátosságait, fejlődési szintjét és az előtanulmányait is figyelembe véve -- a helyi pedagógiai programunk alapja lett. A témákat, melyeket idáig egy-egy évben dolgoztunk fel, most öt alappillérre állítottuk. Az első az élettelen környezetünk: a talaj, légkör, víz stb., a második az állat- és növényvédelem, a harmadik az ember és világa, a negyedik az energia, az ötödik a Szabad-ég, illetve erdei iskolai projektek megvalósítása. Minden évfolyamon -- az életkornak megfelelően -- minden témát érintünk. Ezt részletesen, a gyakorlatra építve kidolgoztuk, s dokumentációja is olvasható. Ebből a helyi iskolák már használják az általunk összeállított, osztályokra lebontott, helytörténeti barangolási útvonalakat leíró kiadványunkat. Mire a gyermek a nyolcadikból kikerül, megismeri lakóhelyének múltját, védendő építészeti értékeit, bejárja az összes budai hegyet. Nem ismétlődnek a dolgok, sikerült kreatív csapat-munkával felépíteni, mikor melyik helyszín és melyik korosztálynak a legmegfelelőbb.
A programok kidolgozásához rengeteg jó környezeti nevelési anyag létezik, ami könnyen hozzáférhető a báziskönyvtárakban. Jó néhány környezeti nevelési egyesület alakult, ezek mind-mind egyfajta minőségi védjegyet jelentenek azoknak a tanároknak, akik lépni, fejlődni szeretnének. Legbüszkébbek a Környezet- és Természetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetségének tagságára vagyunk. Aki tenni akar, az manapság könnyen talál magának csatornát...

Versenyképes-e?

Felmerült a kollégákban, kellőképpen vonzó alternatíva-e a szülőnek az, hogy a környezeti nevelést központi motívummá emelő intézménybe adja a gyerekét. Versenyképes-e a matematikával vagy a nyelvcentrikus, "rózsaszín ködbe burkolt álomcsoda" iskolával szemben? Ezért több felmérést is készítettünk. Vajon érzik-e, hogy ez az iskola más mint a többi? Hogy érzik magukat a gyerekek? Mi a gondjuk? Miért jó ide bejönni? 
A válaszokban a gyerekek 67 százalékánál megjelent a környezeti nevelés valamelyik szintje, anélkül, hogy rákérdeztünk volna: a zöldórák, terepgyakorlatok, a kirándulások, erdei iskolák, jeles napi rendezvények miatt kedvelik az iskolát. A leendő elsősök beiskolázásakor a szülők körében készítettünk felmérést: miért ide íratja be gyermekét? Közülük 43 százalék jelölte meg, hogy a környezeti nevelésnek döntő szerepe volt abban, hogy az iskolánkat választotta. Számunkra ezek nagy sikerélményt jelentettek, és a szkeptikusabb kollégáinkat is az ügy mellé állították. Úgy hiszem, a mi tantestületünk ebből a szempontból is kivételes, hiszen mára mindenki lelkesen dolgozik a "zöld iskoláért".
A környezeti nevelésnek nálunk három színtere van. Adott egyszer a kereszttantervi jelleg, melyben a magyar-, a földrajz-, a matematika- és az énektanár is megtalálhatja azokat, a pontokat ahol ezt a témát erősíteni tudja. A felső tagozatban a humán osztályban a "Kútba néző" program működik, amely tulajdonképpen humánökológia. Egy drámapedagógus kolléga tartja az órákat, s ez nálunk éppen annyira fontos, mint a vízbiológia.
A projekteken és a kereszttantervi jellegen túl fontos szerepet kap a tanítási órán kívüli környezeti nevelés, amely három részből áll: ezek a természetvédelem, a környezetvédelem és az egészséges életmód. Utóbbihoz kapcsolódik a DADA és az ALWAYS serdülő program, a sportrendezvények, a hagyományokat ápoló kertvárosi napjaink, az erdei iskolai és Szabadég- programok, és minden hónapban van a jeles napokhoz kötődve egy nagy buli.

Nyitott kapukat döngetünk

Mi az idei tanévben kezdtünk el dolgozni a projekt alapján, amiben nagyon jó együttműködő partner volt például a Budakeszi Vadaspark. Ha tanácsot kellene adnom bárkinek, hogy miképp fogjon hozzá a zöld program megvalósításához, kézenfekvő lenne a válasz. A mi elsődleges célunk a nagyon lerágott mottó szerint: gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan. Elsősorban azt szeretnénk, hogy a gyermek először saját környezetét, élőhelyét, lakóhelyét ismerje meg, annak történetét, természeti értékeit. Ezért kerestük meg az itt működő intézményeket, hatóságokat, vállalkozókat, szolgáltatókat, önkormányzatot, óvodákat, minisztériumot, Nemzeti Park Igazgatóságot, a Pilisi Parkerdőt, a Széchenyi-hegyi Gyermekvasutat. Az önkormányzattal úgy kezdődött a kapcsolat, hogy a környezetvédelmi albizottsághoz fordultunk, és meghívtuk őket az iskolába egy kerekasztal- beszélgetésre. Ott a gyerekek elmondták, mit tapasztaltak a környéken, beszéltek az illegális szemétlerakó helyekről, és, hogy mit szeretnének. Ezután anyagilag is támogatták a programjainkat. Azt mondom, bátran kell kérdezni és bátran lehet menni, mert nyitott kapukat döngetünk mindenhol. A legfelsőbb szintektől a szomszéd néniig mindenki partner a megoldásban.
Legújabb programunk a Gördülő Tanösvény. Ez a Gyermekvasút -- a régi úttörővasút --, a MÁV, a Gyermekvasutasokért Alapítvány, és az iskola közös vállalkozása. Szellemi atyja Lehoczky János -- a kisvasutak szerelmese --, aki néhány éve berendezett egy laborkocsit. Ezt továbbfejlesztve most 2x45 perces foglalkozásokat tartunk, míg a látogatók a Gyermekvasút egyik végállomásáról a másikra jutnak. Aki eljön a budai hegyekbe, és a Gördülő Tanösvény programot igénybe veszi, az úgy távozik innen néhány óra múlva, hogy képet kap a hárshegyi vonulat, a Budai-hegység növényvilágáról, állatvilágáról, geológiájáról, történelmi múltjáról, érdekességeiről. A kisvasút vagonjában berendezett mozgó laboratórium alkalmas egyszerű kémiai vizsgálatok -- például a vízminőség mérésének -- elvégzésére, mikroszkópos gyakorlatokra, kőzetvizsgálatra, növény- és állatmeghatározásra. Vetítünk videót és diát, kiránduláson, barlangtúrán vehetnek részt a gyerekek, és erre építve többnapos erdei táborozást is megszervezünk. A program nyitott mindenki számára.

Professzionálisan gondolkodni

Mára eljutottunk oda, hogy az lett a mottónk: minden nap jeles nap. Az akcióktól szeretnénk visszahúzódni. Igen büszkék vagyunk arra, hogy sikerült -- véleményünk szerint -- intézményesítetten, rendszerszerűen, professzionálisan gondolkodni a környezeti nevelésről.
Azt szeretnénk elérni, ha a gyerek döntési, választási helyzetbe kerül, hogy a szárazelemet hová dobja, hogy kerékpárral vagy busszal megy iskolába, elzárja a csapot vagy nem zárja el, nyitva hagyja-e a fűtést vagy nem, amikor elmegy otthonról, letépi vagy lefotózza a virágot, hamburgert eszik a McDonaldsban, vagy salátát készít -- akkor tudja, mit kell tennie. Azt szeretnénk tehát -- a minden nap jeles nap mottójára --, hogy belsővé váljanak azok a dolgok, amiket itt csinálunk. Tudnunk kell, hogy a pedagógiai munka hatása most nem mérhető, ez nem látványos. Nagyon sok időre van szükség ahhoz hogy beérjen, generáció-váltásokra van ahhoz szükség, hogy a mindennapjainkat befolyásoló társadalmi hatásokban is érződjenek ezek a dolgok. De vagyunk annyira optimisták, hogy hisszük, a mi iskolánkból kikerülő gyerekek döntési helyzetbe kerülve az ilyen jellegű alternatívák között keresik a megoldást. 


Remetekertvárosi Zöld Általános Iskola
Környezet- és Természetvédelmi Oktatóközpont
1028 Budapest, Máriaremetei út 71.
Tel.: 275-8675

Lejegyezte: Benedek Ágnes

 

De jó iskolába járni!

Azért jó iskolába járni, mert egyre okosabbak leszünk. Jó iskolába járni, mert nemcsak tanulni lehet, hanem már játszani is. Az elmúlt két évben minden hónap utolsó péntekén Zöld napunk volt. Remek programokon vettünk részt: gesztenyegyűjtés, szilvaszedés, körteszedés -- Vadasparkban is jártunk. Az idén nagyon jó volt a kertészkedés, a gesztenyegyűjtés, a teremben különböző salátákat készítettünk. 

Csak most tudtam meg, hogy jó iskolába járni, és most már tanulni is szeretek.

Balogh Rebeka IV. b.

Kiss Gyöngyi

Hogyan lett 
a magból csemete?

Dr. Ilosvay Györggyel -- akit sokan Ilosként ismernek -- először Szegeden találkoztam egy környezetvédelmi konferencián 1988 tavaszán, ahol a vendéglátó CSEMETE frissen megalakult szervezetét képviselte. Még ma is visszaemlékszem a szívélyes vendéglátásra. Azóta is sok olyan rendezvény házigazdái, amelyek példaértékűek más szervezetek számára is.
-- Honnan származik az egyesület neve?
-- A CSEMETE teljes neve Kiss Ferenc Csongrád Megyei Természetvédelmi Egyesület. Kiss Ferenc az Alföld fásításának szakértője volt, aki az akácot a hazai őshonos fafajokkal kívánta kiváltani. Kaán Károly és Kiss Ferenc munkájának eredményeként született meg az 1923. évi Alföld-fásítási törvény. 1952-ben halt meg szinte teljesen elfeledve. Emlékét Szegeden mellszobor és egy róla elnevezett szakközépiskola őrzi.
-- Mi a CSEMETE célja?
-- Egyesületünk 1987-ben azzal a céllal alakult meg -- a vidéki természetvédelmi egyesületek sorában másodikként --, hogy összefogja a környezetünk megóvására elkötelezett polgárokat és csoportokat Szegeden és a dél-alföldi régióban.
Célunk, hogy környezettudatos magatartásra és életvitelre neveljük a felnövekvő generációt, hogy feltárjuk dél-alföldi természeti értékeinket és azok védetté nyilvánításához nyújtsunk segítséget, valamint a térség környezetvédelmi problémáira felhívjuk a figyelmet. A környezeti nevelés, a természetvédelem és a környezet-egészségügy a három kiemelten kezelt szakmai területünk. 
-- Hogyan lett a néhány bátor embert tömörítő magból CSEMETE?
-- Megalakulásunk óta tagságunk és tagcsoportjaink száma folyamatosan nő, jelenleg több mint 800 tagunk van. Egyesületünkben 22 tagcsoport működik. Ma már Debrecenben, Aradon és Csíkszeredán is vannak tagcsoportjaink. Ezen kívül a biológiai, környezet-egészségügyi, életmód-, pedagógiai, denevérvédelmi, fotós, túra-, biokertész- és természetmegőrző szakosztályokban folyik rendszeres munka.
-- Hogyan épül fel a szervezet és miképpen lehet kapcsolódni a munkához?
-- Egyesületünknek bárki tagja lehet, aki egyetért céljainkkal és részt vesz munkánkban. Több ponton is kapcsolódhat hozzánk. A szervezet munkáját egy kilenctagú vezetőség hangolja össze. Elnökünk Dési Illés professzor úr, aki egyben a környezet-egészségügyi szakosztály vezetője is. Három társelnökünk  van,és én, mint ügyvezető elnök segítem a munkáját. A tagság felé a rendes évi közgyűlésen számolunk be az éves munkánkról és a további munkatervet is ott vitatjuk meg.
1998 januárjában kezdte meg működését Lakossági Környezeti Tanácsadó Irodánk Szegeden. Egyesületünk januártól egy főállású alkalmazottat és két polgári szolgálatost foglalkoztat irodánkban. Ezzel az irodával egy olyan információs központot szeretnénk megteremteni, amely a lakosságnak, az iskoláknak és a pedagógusoknak segít eligazodni környezet- és természetvédelmi kérdésekben. Irodánkban kapott helyet e témákkal kapcsolatos könyv-, folyóirat- és filmtár. Az itt dolgozók segítséget nyújtanak az erdei iskolák és természetvédelmi táborok programjainak a szervezésében. Olyan új programok szervezési központja is lett, amely kihat a város életére is. 
-- Kiknek szerveznek programokat?
-- A szakosztályokban rendszeres munka folyik, szem előtt tartva a tudományos igényű tevékenységet is. A Csemeténél mindig nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy csak akkor tiltakozzunk valami ellen, ha annak nyomós indoka van, de akkor is tudományosan megalapozott véleményekkel alátámasztva. Ha egy nagyobb beruházást terveznek a térségben, gyakran a mi véleményünket kérik ki a hatóságok jóváhagyása előtt. Arra törekszünk, hogy a pillatnyi politikai hangulat ne befolyásolja véleményünket.
Tanulmányainkat évkönyvünkben publikáljuk. Biológiai szakosztályunk jelentős természetvédelmi területeken folytat tudományos feltáró munkát a Dél- Alföldön, valamint a Kiskunsági Nemzeti Park területén. Adatainkat a hatóságok rendelkezésére bocsátjuk és tudományos fórumokon mutatjuk be. Ezzel a munkával szorosan összefonódik a természetmegőrző szakosztályunk tevékenysége, amely a védettségi javaslatokat készíti elő. Denevérvédelmi szakosztályunk kutatási és aktív természetvédelmi programjába bevontuk a Szegedi Vadasparkot is.
A pedagógiai szakosztály célja a környezeti nevelés szakmai és módszertani segítése munkafüzetek, szóróanyagok kiadásával és pedagógusok továbbképzésével. A Szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Biológiai Tanszékével együttműködve "A környezeti nevelés eszközei és módszerei az Agenda 21 tükrében" nemzetközi szeminárium lebonyolításában vettünk részt, Szegeden és Bugaci Oktatóközpontunkban. A konferencián 19 ország 37 pedagógusa és környezeti neveléssel foglalkozó szakembere vett részt. Munkánkhoz iskolai szakkörök és klubok csatlakoznak, akiknek tevékenységét környezet- és természetvédelmi oktatóközpontok segítik. A környezettudatos szemlélet kialakítását elsősorban a terepen kell, hogy végezzük, ezért vásároltuk a két terepi oktatóközpontunkat Bugacon és Kömpöcön. 
-- Milyen projektek futnak a szervezetnél? 
-- Új kezdeményezésünk a "a zöld családok" program, amelyet az önkormányzat is támogat. A nevelés a családokban a leghatékonyabb. Segítséget szeretnénk nyújtani számukra, hogy természetközelibb szemléletre és életvitelre térhessenek át. Célunk nem csupán a programsorozatban részt vevő családok szemléletformálása, hiszen a részvétel már eleve egyfajta pozitív hozzáállást feltételez. A környezettudatos magatartás és a természetszerető attitűd népszerűsítésével sokkal szélesebb rétegeket szeretnénk megnyerni. A program szellemében ismeretterjesztő füzetsorozatot adunk ki a "zöldülni" vágyó családok számára, amely praktikus ismeretekkel és információkkal szolgál az új típusú életvezetés megteremtéséhez. A múlt évben jelent meg a sorozat első kötete A mi kis szemétdombunk címmel. A szerző, Bojtos Ferenc célja az volt, hogy ráébressze az embereket arra, hogy vásárlási szokásaikkal maguk is befolyásolhatják a keletkezett hulladék mennyiségét, felhívja a figyelmet a reklámok lélektani hatásaira és arra biztat bennünket, hogy bátran mondjunk nemet a felesleges dolgokra. Figyelmeztet a háztartásokban keletkezett veszélyes hulladékok ártalmaira, és megnevezi az ezek ártalmatlanításával foglalkozó cégeket. Olyan a lakosság részére fontos információkat hordoz, mint például hol vannak hulladékátvevő helyek Szegeden és körzetében. Irodánkban most indul a családok számára szóló előadásokból és gyakorlati foglalkozásokból álló sorozat. E programunk lehetővé teszi a lakosság részére, hogy ráhangolódjon és megismerje a hamarosan városi szinten bevezetésre kerülő szelektív hulladékgyűjtési gyakorlatot.
A hazai környezeti nevelésben új dolognak számít a börtönpedagógiai programunk. A Tisza melletti Nagyfán található holtágnál működik a Nagyfai Országos Büntetésvégrehajtási Intézet börtöngazdasága. A terület zártsága kedvezően befolyásolta a terület élővilágát, ezért olyan fajokat is megtalálunk itt, melyek a nagyobb zavarást nem tűrik. A fogház vezetésének támogatásával szakemberek a természeti értékek feltárását célzó kutatásokat folytatnak. A börtönbüntetésüket töltő elítéltekkel megismertetjük a terület értékeit és bevonjuk őket madárvédelmi programunkba. Az odúk kihelyezésénél és a téli madáretetéssel aktívan is bekapcsolódnak munkánkba. 
-- Hogyan kezd egy program szervezésébe az egyesület?
-- Módszerünk az ötletbörze. Közösen eldöntjük, hogy ezekből mit szeretnénk megvalósítani. Egy-egy programot több évig is előkészítünk és megvizsgáljuk, hogy van-e fogadója a programnak. Ezután a programok támogatóit kutatjuk fel vagy pályázati lehetőségeket keresünk. Azt is megvizsgáljuk, hogy kikkel és hol tudjuk együtt megvalósítani terveinket. A Körlánccal közösen például zoopedagógiai programot hoztunk létre. A zoopedagógus tapasztalata az volt, hogy a gyerekek az állatkerti sétákon céltanul, zajongva rohantak ketrectől ketrecig. Meg kellett tanítani a gyerekeket arra, hogy megfelelően viselkedjenek az állatkertben és ne zavarják az ott élő állatokat. Ráébredtek arra, hogy viselkedésük nem teszi lehetővé, hogy megfigyelhessék az ott élő fajokat. A pedagógus a gyerekekkel rajzot készíttetett a séta előtt és után. A különbség jól mutatta, hogy mennyire képesek figyelni a környezetükre. Viselkedésük lassan kezdett megváltozni. Eleinte ki kellett jelölni a feladatokat, később már önálló könyvtári gyűjtőmunkába is belekezdtek. A szülők is felfigyeltek arra, hogy a gyerekek otthon is szívesebben néznek természetfilmeket, mint agresszív rajzfilmeket.
A tanulmányi eredményeik is javulásnak indultak. Közös családi vasárnapot is szerveztünk, ahol a gyerekek kalauzolták a szülőket az állatkerti sétán. Ezek az eredmények is mutatják, hogy szükség van a zoopedagógiára, főleg a városi és lakótelepi gyerekek számára.
-- Vannak-e kész programjai az egyesületnek? 
-- Van egy kész programkínálatunk az 1998/99 tanévre, ami több részből áll. Előadótermünkben rendszeresen vannak kiállítások, melyek lehetnek természetfotók, könyvek, gyermekrajzok vagy egy adott témakör -- például a víz feldolgozása. Az év folyamán a "Jeles Napok" programsorozatunk keretében különféle rendezvényekkel kísérjük végig a környezet- és természetvédelem ügyét érintő nevezetes napokat. Szívesen alkalmazkodunk a meghívó intézmények kéréséhez is, mivel több olyan programunk van és olyan sok témakörben, hogy nem okoz gondot egy-egy speciális kérés teljesítése sem.
A bizonytalan anyagi támogatás ellenére igyekszünk fenntartani Lakossági Környezeti Tanácsadó Irodánkat. Az iroda működése valós igényeket elégít ki, és nagyban előmozdítja egyesületünk tevékenységét, ezért a működéséhez szükséges anyagi fedezetet mindenképpen elő kell teremtenünk. Irodánknak helyet és előadótermet biztosít a Szegedi Környezetgazdálkodási Közhasznú Társaság, mi pedig cserébe PR- tevékenységüket segítjük. Abban bízunk, hogy eredményeink nemcsak meggyőzik környezetünket, hanem támogatóink lesznek ezen az úton.
-- Mi a véleménye a külföldi játékok adaptálásáról? 
-- A környezeti nevelés és nevelő legyen nyitott, fogékony az új módszerekre. A játék, mint módszer jó dolog. Emelik a környezeti nevelés színvonalát, de sajnos nincsenek honosítva, néha nem életszerűek, és sokszor pongyola a fordításuk. Erőforrásaink főleg a fordításokra mennek el, holott mi magunk is tudunk ilyeneket létrehozni, vagy figyelmesebben adaptálni. 
--  Az egyesület megalakulása óta 1996 hozta meg a szakmai elismerést. A Környezet- és Természetvédelmi Minisztérium A Pro Natura Emlékplakettet adományozott az egyesületnek és a Csongrád Megyei Közgyűlés Alkotói Díját nyerték el. Ebben az évben a Környezetvédelmi Világnapon a környezetvédelmi miniszter miniszteri dicséretben részesítette a CSEMETÉ-t. Ezek az elismerések jelentenek-e segítséget és miben?
-- Ezek a díjak azt mutatják, hogy tevékenységünk fontos a környezetünk számára, de a szakmai elismerés még nem biztosítja azt a pénzügyi fedezetet, amely megteremtené a lehetőséget a további munkánkhoz. Kaán Károly szerint a korszerű környezetvédelem alapja a korszerű jogszabály, a megfelelő szervezet és a támogató bázis. Megszületett környezetvédelmi jogrendszerünk, tízéves munkánk eredménye annak a generációnak a felnevelése, aki most aktív tagja egyesületünknek és akiknek lendülete viszi ma már tovább a Csemetét a megkezdett úton. 
(A Csemete által gondozott környezeti nevelési 
füzetsorozatot szemlézi Ajánló rovatunkban.)