Kiss Gyöngyi

BUGAC varázsa

"Én eddig tudtam, hogy van két kezem, s az ujjaim száma tíz. De nem tudtam, hogy ilyen ujjaim vannak, amikkel szépeket lehet csinálni. Boldog vagyok, hogy ezt megtudtam!" Sűrű Györgyi hét- éves kislány írta ezeket a sorokat azután, hogy megtapasztalta az alkotás örömét. A Bugaci Füzetek sorozatban megjelent Varázsoljunk szépségesen egyszerűt című kiadványa kezdődik a fenn említett idézettel.

Ezek a füzetek a CSEMETE bugaci tanyájára látogató gyermekek és az őket kísérő felnőttek felkészülését segítik a terület látnivalóinak felfedezésében. A sorozat bemutatja a Bugac kultúrtörténeti, néprajzi és természeti értékeit. Ezek az ötletek segítenek abban, hogy felfedezzük környezetünkben a csodákat.

A sorozat első kötetének címe is ezért lett Bugac varázsa. A kalauz segít abban, hogy az idelátogató úgy ismerhesse meg a tanya varázsát, hogy közben megtanulja, hogyan kell odafigyelni környezetünkre. Megismerheti a tanya elrendezését, az épületek funkcióit, valamint háziállatait és Bugac védett területének növény- és állatvilágát. Az itt élők népi hagyományaiba és játékaiba is betekinthetünk úgy, hogy a leírás alapján mi magunk is elkészíthessük ezeket a népi hangszereket és játékokat.

A már említett második füzet -- Varázsoljunk szépségesen egyszerűt -- a puszta kínálta természetes anyagok felhasználására tanít meg bennünket. Mindig öröm, ha mi magunk készítjük el ezeket a játékokat, és büszkeséggel tölt el bennünket, ha egy darab jól sikerül. A közösen elkészített kincsek fejlesztik a közösséget és a személyiséget. A füzet anyaga év közben is hasznára válik a pedagógusnak a gyakorlati foglalkozások megtervezésekor, hiszen a séta közben begyűjtött anyagokat elkészíthetjük a tanórán is.

A csillagos ég mindig fontos szerepet töltött be az emberiség történetében. A nagyvárosok fényáradata éjjel elhomályosítja a fénylő csillagokat is -- ma már csak távol a településektől élvezhetjük igazán az éji eget. Egyre kevesebb az a tudás, amit ezen a téren átadhatnánk. Ezért fontos, hogy a csillagászattal foglalkozó Égrenéző című füzet megjelent a sorozatban. Bugacra szánták, mégis olyan általános információt hordoz, amely lehetővé teszi, hogy bárhol használhassuk. A csillagászat történetét áttekintve vezet be a jelen tudásunkba. Megismertet bennünket a megfigyelés eszközeivel, a csillagtérképek használatával és az évszakokhoz kötött csillagképekkel. Figyelmet fordít arra is, hogy a csillagképekhez kapcsolódó néphagyományokat, mondákat is tárgyalja.

Már a címe is figyelemfelkeltő Kosznai Norbert füzetének: Hálókészítők és cselvetők. A mű címe akár történelmi témájú anyag is lehetne, de itt a pókokról lesz szó. A pókok rejtett csodálatos életével ismertetet meg minket a szerző. Aki még nem hallott, róla, az most megismerheti a csodáspókot, a szongáriai cselőpókot, a hiúzpókot, a mérges dajkapókot és sorolhatnánk tovább a különleges nevű fajokat. A tanya környékén élő fajok életmódját is alaposan megismerhetjük e rendkívül széles körű ismereteket nyújtó füzetből.

Az ismeretterjesztő füzetek irodalomjegyzéke a továbbiakban könyvtári kutatásokhoz nyújt hasznos segítséget. A CSEMETE füzetei hiánypótló művek és a terepi munkák fontos kellékei.

A megjelent füzetek címei:

Bugac varázsa -- Fűzné Kószó Mária
Varázsoljunk szépségesen egyszerűt -- Borbás Zoltánné
Bugac bogárvilága -- Csehó Gábor
Hálókészítők és cselszövők Bugacon -- Kosznai Norbert
Szárnycsapások Bugac felett -- Veprik Róbert
Égrenéző -- Bojtos Ferenc

A füzeteket kiadja: Kiss Ferenc
Csongrád Megyei Természetvédelmi Egyesület
6720 Szeged, Stefánia u. 6.

Márczi Imre

Gyógyművészet

`A homeopátiás gyógyművességről`

"Az ember beteg, de a világ egésze egészséges... a betegségnek nem oka van, hanem célja... üzen, mint egy álom... fel akar ismertetni valamilyen összefüggést... olyan átmeneti időszak, tisztítótűz (tisztítóláz), ami az élet hétköznapi menetétől elkülönül és ebből az elkülönültségből rálátás nyílik az élet egészére." -- ez lehetne a kulcs a homeopátiás gyógyítás megértéséhez.

Horváth Katalin és Bóna László homeopátiáról szóló könyve szokatlan stílusban beszél az egészség és a betegség, a gyógyítás-gyógyulás fogalmairól. Szokatlanul, de meggyőzően. A "Homeopátiás Gyógyművészség" című könyv az emberi létezés alapjáig leásva próbálja meg értelmezni ezeket a fogalmakat. Messze túlmutat a tudományos, allopátiás orvoslás területén, amely elsősorban a betegségre, a tünetekre összpontosít és ezek megszüntetését tekinti a gyógyítás céljának. A "Homeopátiás Gyógyművészség" felhívja a figyelmet azokra az összefüggésekre, amik az élő szervezetek öngyógyító folyamatai mögött sejthetők. Nem ad választ arra a csodára, ami maga az élet: a bonyolultabb, önmagukat reprodukálni képes struktúrák létezésének és folyamatos megújulásának, gyógyulásának okára. Azonban éles fényt vet arra, ahol a hagyományos -- homeopátiás -- és a modern orvoslás találkozhat: az élő szervezetek információcseréjére. A homeopátia nem tesz mást, mint hogy "megmondja" a szervnek, szövetnek, szervezetnek, egyednek, hogy mit kell tennie annak érdekében, hogy a többi létezővel együtt harmóniában működhessen. Információ, funkció, kapcsolat, együttműködés -- ilyen és hasonló fogalmak segítségével sejthetjük meg, hogy mitől működik valami jól az élővilágban, mitől teljes, mitől "egészséges". A homeopátia a létezés legfőbb törvényeivel kívánja összhangba hozni az egyedi létezőt. Az olvasó elgondolkozhat azon, hogy lehetséges-e ez egyáltalán... Ez a filozófiai mélység felveti az emberi élet értelmének kérdését és azt sugallja, hogy erre a kérdésre mindenkinek választ kell adnia. Valóban, a gyógyulás -- az egészség -- az, amikor az ember (vagy bármilyen létező) harmóniába kerül a létezés egészével: megtalálja és teljesíti a maga szerepét a világegyetem és benne az élet, ezen belül az emberi lét területén. Nem reménytelen vállalkozás ez? Az emberiség legkiválóbb tagjai is csak kísérleteztek ezzel... Nos ebben van a hoemopátia csodája. A kulcs: a létezés alapjában ("abszolút") jó; a rossz relatív, kiküszöbölhető. Ezzel az állítással vitatkozni lehet. Azonban el kell ismerni, hogy ha a valóságban nem is tudunk mindent tökéletessé ("egészségessé...") tenni, eljuthatunk egy olyan állapotba, amely "fenntartható", elviselhető és ami a legfontosabb: alkalmas az élet továbbadására.

A homeopátia sokkal több, mint gyógyítás. Életfilozófia és világhoz való viszony, amelyből egyértelműen következik egy "szelíd", együttműködő, ökologikus életvitel.

Horváth Katalin és Bóna László könyvének az ad különös jelentőséget, hogy mindezt könnyed olvasmányossággal mondják el. Ez azonban nem akadályozza meg a szerzőket abban, hogy a homeopátia egyetemes emberi kultúrába ágyazottságát megmutassák.

Nem kétséges a szerzők állítása, miszerint "ezen módszerek térnyerésével a 21. században csökkenhetne a krónikus betegségek ma még riasztóan magas száma, s az orvostudomány hatékonyabb, emberibb és nem utolsósorban olcsóbb lehetne". Egyetlen kérdés marad csupán: képes-e a fogyasztás, a technika hálójába belegabalyodott emberiség arra, hogy újragondolja életének értelmét, hogy ismét felfedezze a lét egyetemes -- rá is visszavonhatatlanul érvényes -- törvényszerűségeit és kialakítson egy emberléptékű és épp ezért kozmikus méretekben is fenntartható életmódot... Azok számára, akik szóba kívánnak állni ezzel a kihívással, a "Hoemopátiás gyógyművészség" című könyv pótolhatatlan gondolatokat és egyben gyakorlati segítséget kínál, mivel a végén többféle mutató található.

Kiadó: HOMART, Budapest, 1999
199 oldal

Breuer László -- Mirtse Zsuzsa:

`A kövek története avagy: a Földanya ékességei`

A váci Göncöl Ház házi varázslója, Breuer László (Sumi) érti a kövek beszédét. Ha jól figyelsz, most Te is megismerheted ezt a titokzatos világot, Mirtse Zsuzsa mesébe öntve adja elő Neked a kövek történetét. Vándor (ez Te vagy), jól szorítsd ezt a kis könyvecskét, ez lesz az úti kalauzod a Kövek Birodalmában. A mese kő-főszereplőivel a Göncöl Ház Föld anya ékességei c. ásványkiállításán személyesen is találkozhatunk. Álljon itt néhány példa a tárlatvezetőkönyv okos-mókás tanításainak ötletzsákjából:

Geológiai ínyencségek:

Egy szemrevaló vulkán úgy néz ki, mint egy réteges dobostorta: egy sor lávatészta, egy sor tufakrém, megint egy sor lávatészta, megint egy sor tufakrém. Bár ebbe a tésztába alighanem beletörne a fogunk...
A mélység mazsolája: Egyes mélységi kőzetzárványokat úgy lehet megtalálni a bazaltba beledermedve, miként a kihűlt pudingban a mazsolaszemeket.
Magma: görögül tésztát jelent, az anyag sűrű, ragacsos állagára utalva.
Gyöngykő (perlit): Ha 400-450 fokra hevül, az üveges anyag meglágyul, a benne lévő anyag felforr, és ugyanaz történik vele, mint a pattogatott kukoricával: tíz-tizenötszörösére növekszik a térfogata, tehát kipattog.
Recept: Végy egy kis fehér színű mészkövet, hevítsd föl, tedd nagy nyomás alá egy hegységnek a kuktájába. Megfelelő főzési idő után fehér márványt kapsz.
Karbon konzerv: Föld nagymami főzte be befőttnek. Alapanyaga a karbon kori széndioxid, növények testében leraktározva. Föld nagymami azt is ráírta: Környezetszennyezés a karbonkorból. Ne bontsd ki!

A Föld játékaiból:

Ulti-mátum a túlélésért: Egy kedélyes kártyaparti, ahol vaskos kőasztal körül őslények ülnek. A hátuk mögött a többiek kibicként lesik, mikor hibázik valaki, mert akkor beszállhatnak helyette a játékba. (Mi vajon emlékszünk-e még a szabályokra?)
Gyalog-galopp a jurakorban: Egy Pécs környéki szénbánya falán elszánt geológushallgatók a falon háromujjú lábnyomokat fedeztek fel. Nem lehet ez más, csak egy di-no-sza-u-rusz!
A jégkorszak játéka: A szép, sárga színű lösz szemcsés kőzetében előfordulnak meszes gumók, melyek belseje üreges marad. Ha megrázogatjuk, benne csörögnek a levált szemcsék -- ezeket nevezik csörgőkőnek.
Építő-kocka-cukor: Ha egy darabka kalcitot elkezdenél szétkalapálni, fehér porrá esne szét. De ha mikroszkóppal megnéznéd, a darabkái még mindig ugyanolyanok lennének. Elméletben ezt addig lehet folytatni, amíg nem jutunk a kristály elemi építőegységéhez.

Kőzet-társadalom jellemrajzához:

A nagy nyomás hatására agyagpalából csillámpalává váló egykori agyagrög igen elégedett volt sorsának alakulásával: Micsoda színes egyéniség vagyok! -- gondolta, mert immár narancssárga gránát és zöld piroxén lett belőle. Micsoda kétszínű alak! -- gondolták a többiek.
Jó helyre születni fontos dolog egy ásvány karrierje szempontjából is. A piritkockákat figyelve látható, hogy ha volt helyük növekedni, szép, szabályos, 12 ötszöglapból álló kerekded formákat hoznak létre, ha viszont szűk helyük volt, akkor lapos korongocskákat láthatunk, ahol apró tűkristályok alkotják a piritet.
"Zátonyra futott" életek: A trópusi sekély tengerekben képződő mészkő nagy része zátonyépítő szervezetek tevékenységének köszönhető. A leghíresebb zátonyépítők a korallok, de a földtörténet során más élőlények (szivacsok, algák, kagylók) is zátonyépítőkké válhattak.
A három testvér: A legidősebb testvérnek csak kevés szilícium-dioxid jutott örökségül, így a színe sötét. A középső testvér szilícium-dioxid- tartalma közepes -- színe ezért világosabb.
A harmadik testvér annyi szilícium-dioxidot kapott örökségül, hogy a fölös mennyiségből már rózsaszín vagy fehér kvarckristályokat tudott növeszteni.

A Moho Sapiens fajba tartozó Vándor Kő országi útja során nemcsak ismereteket szerez, de megérti azt is, hogy Földanyó 150 millió év alatt felhalmozott kincseit nincs jogunk percek alatt elpusztítani. Ne járjunk úgy, mint az egyszeri család, amelyik tíz perc alatt magába tömi a húsz évig főzött vasárnapi ebédet.

Bezdán Györgyi