|
Kiss Gyöngyi
BUGAC varázsa
"Én eddig tudtam, hogy van két kezem, s az ujjaim száma tíz. De nem tudtam,
hogy ilyen ujjaim vannak, amikkel szépeket lehet csinálni. Boldog vagyok,
hogy ezt megtudtam!" Sűrű Györgyi hét- éves kislány írta ezeket a
sorokat azután, hogy megtapasztalta az alkotás örömét. A Bugaci Füzetek
sorozatban megjelent Varázsoljunk szépségesen egyszerűt című kiadványa
kezdődik a fenn említett idézettel.
Ezek a füzetek a CSEMETE bugaci tanyájára látogató gyermekek és az őket
kísérő felnőttek felkészülését segítik a terület látnivalóinak felfedezésében.
A sorozat bemutatja a Bugac kultúrtörténeti, néprajzi és természeti értékeit.
Ezek az ötletek segítenek abban, hogy felfedezzük környezetünkben a csodákat.
A
sorozat első kötetének címe is ezért lett Bugac varázsa. A kalauz segít
abban, hogy az idelátogató úgy ismerhesse meg a tanya varázsát, hogy
közben megtanulja, hogyan kell odafigyelni környezetünkre. Megismerheti
a tanya elrendezését, az épületek funkcióit, valamint háziállatait és
Bugac védett területének növény- és állatvilágát. Az itt élők népi hagyományaiba
és játékaiba is betekinthetünk úgy, hogy a leírás alapján mi magunk
is elkészíthessük ezeket a népi hangszereket és játékokat.
A már említett második füzet -- Varázsoljunk szépségesen egyszerűt --
a puszta kínálta természetes anyagok felhasználására tanít meg bennünket.
Mindig öröm, ha mi magunk készítjük el ezeket a játékokat, és büszkeséggel
tölt el bennünket, ha egy darab jól sikerül. A közösen elkészített
kincsek fejlesztik a közösséget és a személyiséget. A füzet anyaga év közben
is hasznára válik a pedagógusnak a gyakorlati foglalkozások megtervezésekor,
hiszen a séta közben begyűjtött anyagokat elkészíthetjük a tanórán is.
A csillagos ég mindig fontos szerepet töltött be az emberiség történetében.
A nagyvárosok fényáradata éjjel elhomályosítja a fénylő csillagokat is
-- ma már csak távol a településektől élvezhetjük igazán az éji eget. Egyre
kevesebb az a tudás, amit ezen a téren átadhatnánk. Ezért fontos, hogy
a csillagászattal foglalkozó Égrenéző című füzet megjelent a sorozatban.
Bugacra szánták, mégis olyan általános információt hordoz, amely lehetővé
teszi, hogy bárhol használhassuk. A csillagászat történetét áttekintve
vezet be a jelen tudásunkba. Megismertet bennünket a megfigyelés eszközeivel,
a csillagtérképek használatával és az évszakokhoz kötött csillagképekkel.
Figyelmet fordít arra is, hogy a csillagképekhez kapcsolódó néphagyományokat,
mondákat is tárgyalja.
Már a címe is figyelemfelkeltő Kosznai Norbert füzetének: Hálókészítők
és cselvetők. A mű címe akár történelmi témájú anyag is lehetne, de
itt a pókokról lesz szó. A pókok rejtett csodálatos életével ismertetet
meg minket a szerző. Aki még nem hallott, róla, az most megismerheti a
csodáspókot, a szongáriai cselőpókot, a hiúzpókot, a mérges dajkapókot
és sorolhatnánk tovább a különleges nevű fajokat. A tanya környékén élő
fajok életmódját is alaposan megismerhetjük e rendkívül széles körű ismereteket
nyújtó füzetből.
Az ismeretterjesztő füzetek irodalomjegyzéke a továbbiakban könyvtári kutatásokhoz
nyújt hasznos segítséget. A CSEMETE füzetei hiánypótló művek és a terepi
munkák fontos kellékei.
A megjelent füzetek címei:
-
Bugac varázsa -- Fűzné Kószó Mária
-
Varázsoljunk szépségesen egyszerűt -- Borbás Zoltánné
-
Bugac bogárvilága -- Csehó Gábor
-
Hálókészítők és cselszövők Bugacon -- Kosznai Norbert
-
Szárnycsapások Bugac felett -- Veprik Róbert
-
Égrenéző -- Bojtos Ferenc
A füzeteket kiadja: Kiss Ferenc
Csongrád Megyei Természetvédelmi Egyesület
6720 Szeged, Stefánia u. 6.
|
|
Márczi Imre
Gyógyművészet
A homeopátiás gyógyművességről
"Az ember beteg, de a világ egésze egészséges... a betegségnek nem oka
van, hanem célja... üzen, mint egy álom... fel akar ismertetni valamilyen
összefüggést... olyan átmeneti időszak, tisztítótűz (tisztítóláz), ami
az élet hétköznapi menetétől elkülönül és ebből az elkülönültségből rálátás
nyílik az élet egészére." -- ez lehetne a kulcs a homeopátiás gyógyítás
megértéséhez.
Horváth
Katalin és Bóna László homeopátiáról szóló könyve szokatlan stílusban
beszél az egészség és a betegség, a gyógyítás-gyógyulás fogalmairól.
Szokatlanul, de meggyőzően. A "Homeopátiás Gyógyművészség"
című könyv az emberi létezés alapjáig leásva próbálja meg értelmezni
ezeket a fogalmakat. Messze túlmutat a tudományos, allopátiás orvoslás
területén, amely elsősorban a betegségre, a tünetekre összpontosít és
ezek megszüntetését tekinti a gyógyítás céljának. A "Homeopátiás
Gyógyművészség" felhívja a figyelmet azokra az összefüggésekre,
amik az élő szervezetek öngyógyító folyamatai mögött sejthetők. Nem
ad választ arra a csodára, ami maga az élet: a bonyolultabb, önmagukat
reprodukálni képes struktúrák létezésének és folyamatos megújulásának,
gyógyulásának okára. Azonban éles fényt vet arra, ahol a hagyományos
-- homeopátiás -- és a modern orvoslás találkozhat: az élő szervezetek
információcseréjére. A homeopátia nem tesz mást, mint hogy "megmondja"
a szervnek, szövetnek, szervezetnek, egyednek, hogy mit kell tennie
annak érdekében, hogy a többi létezővel együtt harmóniában működhessen.
Információ, funkció, kapcsolat, együttműködés -- ilyen és hasonló fogalmak
segítségével sejthetjük meg, hogy mitől működik valami jól az élővilágban,
mitől teljes, mitől "egészséges". A homeopátia a létezés legfőbb
törvényeivel kívánja összhangba hozni az egyedi létezőt. Az olvasó elgondolkozhat
azon, hogy lehetséges-e ez egyáltalán... Ez a filozófiai mélység felveti
az emberi élet értelmének kérdését és azt sugallja, hogy erre a kérdésre
mindenkinek választ kell adnia. Valóban, a gyógyulás -- az egészség
-- az, amikor az ember (vagy bármilyen létező) harmóniába kerül a létezés
egészével: megtalálja és teljesíti a maga szerepét a világegyetem és
benne az élet, ezen belül az emberi lét területén. Nem reménytelen vállalkozás
ez? Az emberiség legkiválóbb tagjai is csak kísérleteztek ezzel... Nos
ebben van a hoemopátia csodája. A kulcs: a létezés alapjában ("abszolút")
jó; a rossz relatív, kiküszöbölhető. Ezzel az állítással vitatkozni
lehet. Azonban el kell ismerni, hogy ha a valóságban nem is tudunk mindent
tökéletessé ("egészségessé...") tenni, eljuthatunk egy olyan
állapotba, amely "fenntartható", elviselhető és ami a legfontosabb:
alkalmas az élet továbbadására.
A homeopátia sokkal több, mint gyógyítás. Életfilozófia és világhoz való
viszony, amelyből egyértelműen következik egy "szelíd", együttműködő, ökologikus
életvitel.
Horváth Katalin és Bóna László könyvének az ad különös jelentőséget, hogy
mindezt könnyed olvasmányossággal mondják el. Ez azonban nem akadályozza
meg a szerzőket abban, hogy a homeopátia egyetemes emberi kultúrába ágyazottságát
megmutassák.
Nem kétséges a szerzők állítása, miszerint "ezen módszerek térnyerésével
a 21. században csökkenhetne a krónikus betegségek ma még riasztóan magas
száma, s az orvostudomány hatékonyabb, emberibb és nem utolsósorban olcsóbb
lehetne". Egyetlen kérdés marad csupán: képes-e a fogyasztás, a technika
hálójába belegabalyodott emberiség arra, hogy újragondolja életének értelmét,
hogy ismét felfedezze a lét egyetemes -- rá is visszavonhatatlanul érvényes
-- törvényszerűségeit és kialakítson egy emberléptékű és épp ezért kozmikus
méretekben is fenntartható életmódot... Azok számára, akik szóba kívánnak
állni ezzel a kihívással, a "Hoemopátiás gyógyművészség" című könyv pótolhatatlan
gondolatokat és egyben gyakorlati segítséget kínál, mivel a végén többféle
mutató található.
Kiadó: HOMART, Budapest, 1999
199 oldal
|
|
Breuer László -- Mirtse Zsuzsa:
A kövek története avagy: a Földanya ékességei
A
váci Göncöl Ház házi varázslója, Breuer László (Sumi) érti a kövek beszédét.
Ha jól figyelsz, most Te is megismerheted ezt a titokzatos világot, Mirtse
Zsuzsa mesébe öntve adja elő Neked a kövek történetét. Vándor (ez Te vagy),
jól szorítsd ezt a kis könyvecskét, ez lesz az úti kalauzod a Kövek Birodalmában.
A mese kő-főszereplőivel a Göncöl Ház Föld anya ékességei c. ásványkiállításán
személyesen is találkozhatunk. Álljon itt néhány példa a tárlatvezetőkönyv
okos-mókás tanításainak ötletzsákjából:
Geológiai ínyencségek:
-
Egy szemrevaló vulkán úgy néz ki, mint egy réteges dobostorta: egy sor
lávatészta, egy sor tufakrém, megint egy sor lávatészta, megint egy sor
tufakrém. Bár ebbe a tésztába alighanem beletörne a fogunk...
-
A mélység mazsolája: Egyes mélységi kőzetzárványokat úgy lehet megtalálni
a bazaltba beledermedve, miként a kihűlt pudingban a mazsolaszemeket.
-
Magma: görögül tésztát jelent, az anyag sűrű, ragacsos állagára
utalva.
-
Gyöngykő (perlit): Ha 400-450 fokra hevül, az üveges anyag meglágyul, a
benne lévő anyag felforr, és ugyanaz történik vele, mint a pattogatott
kukoricával: tíz-tizenötszörösére növekszik a térfogata, tehát kipattog.
-
Recept: Végy egy kis fehér színű mészkövet, hevítsd föl, tedd nagy
nyomás alá egy hegységnek a kuktájába. Megfelelő főzési idő után fehér
márványt kapsz.
-
Karbon konzerv: Föld nagymami főzte be befőttnek. Alapanyaga a karbon
kori széndioxid, növények testében leraktározva. Föld nagymami azt is ráírta:
Környezetszennyezés a karbonkorból. Ne bontsd ki!
A Föld játékaiból:
-
Ulti-mátum a túlélésért: Egy kedélyes kártyaparti, ahol vaskos kőasztal
körül őslények ülnek. A hátuk mögött a többiek kibicként lesik, mikor hibázik
valaki, mert akkor beszállhatnak helyette a játékba. (Mi vajon emlékszünk-e
még a szabályokra?)
-
Gyalog-galopp a jurakorban: Egy Pécs környéki szénbánya falán elszánt geológushallgatók
a falon háromujjú lábnyomokat fedeztek fel. Nem lehet ez más, csak egy
di-no-sza-u-rusz!
-
A jégkorszak játéka: A szép, sárga színű lösz szemcsés kőzetében előfordulnak
meszes gumók, melyek belseje üreges marad. Ha megrázogatjuk, benne csörögnek
a levált szemcsék -- ezeket nevezik csörgőkőnek.
-
Építő-kocka-cukor: Ha egy darabka kalcitot elkezdenél szétkalapálni, fehér
porrá esne szét. De ha mikroszkóppal megnéznéd, a darabkái még mindig ugyanolyanok
lennének. Elméletben ezt addig lehet folytatni, amíg nem jutunk a kristály
elemi építőegységéhez.
Kőzet-társadalom jellemrajzához:
-
A nagy nyomás hatására agyagpalából csillámpalává váló egykori agyagrög
igen elégedett volt sorsának alakulásával: Micsoda színes egyéniség vagyok!
-- gondolta, mert immár narancssárga gránát és zöld piroxén lett belőle.
Micsoda kétszínű alak! -- gondolták a többiek.
-
Jó helyre születni fontos dolog egy ásvány karrierje szempontjából is.
A piritkockákat figyelve látható, hogy ha volt helyük növekedni, szép,
szabályos, 12 ötszöglapból álló kerekded formákat hoznak létre, ha viszont
szűk helyük volt, akkor lapos korongocskákat láthatunk, ahol apró tűkristályok
alkotják a piritet.
-
"Zátonyra futott" életek: A trópusi sekély tengerekben képződő mészkő nagy
része zátonyépítő szervezetek tevékenységének köszönhető. A leghíresebb
zátonyépítők a korallok, de a földtörténet során más élőlények (szivacsok,
algák, kagylók) is zátonyépítőkké válhattak.
-
A három testvér: A legidősebb testvérnek csak kevés szilícium-dioxid jutott
örökségül, így a színe sötét. A középső testvér szilícium-dioxid- tartalma
közepes -- színe ezért világosabb.
-
A harmadik testvér annyi szilícium-dioxidot kapott örökségül, hogy a fölös
mennyiségből már rózsaszín vagy fehér kvarckristályokat tudott növeszteni.
A Moho Sapiens fajba tartozó Vándor Kő országi útja során nemcsak
ismereteket szerez, de megérti azt is, hogy Földanyó 150 millió év alatt
felhalmozott kincseit nincs jogunk percek alatt elpusztítani. Ne járjunk
úgy, mint az egyszeri család, amelyik tíz perc alatt magába tömi a húsz
évig főzött vasárnapi ebédet.
Bezdán Györgyi
|
|