Debrecennek van egy vize...
A Hortobágyi Nemzeti Park


 



Petőfi, az Alföld nyughatatlan lelkű szerelmese számára számtalan vers ihletadó témája volt a Hortobágy. A felszínesen szemlélődő számára talán érthetetlen ez a vonzódás, hiszen a táj látszólagos monotóniája, a lassúság, a ráérős, kényelmes életritmus nehezen olvasztható bele napjaink gyakorlatába. A sík vidék, a gémeskút, a végeláthatatlan szikes föld látványa első nekifutásra nem csigázza fel a pálmafák, zajos turistaparadicsomok rabságában vergődő, nagy ingerekhez szokott városi embert. Pedig nem kell több száz kilométert utaznunk valamely mediterrán országba ahhoz, hogy lenyűgöző élményekhez jussunk: varázslatos dolgok rejtőznek itt is, a szemünk előtt. 

A "Debrecennek van egy vize" című videokazetta alkotói megpróbálnak kiszakítani minket a nagyvárosi élet ritmusából. A film pereg, a látszólagos mozdulatlanság megelevenedik, megmoccan a megrekedt idő. A film versenyre kel a nagy nyugati természetfilmekkel. Bár nincsenek benne impozáns, vérszomjas ragadozók, egzotikus tájak, de béke és eleven élet sugárzik minden képkockából. A Hortobágy Janus-arcú lény: "a valódi érték megfér a talmival". A turisták számára rendezett kirakatjátékok, a mütyürárus fémjelzi e polarizált világ egyik oldalát, mely által jobbára eltakarva létezik a másik, az igazi arc, amelynek védelmére megalapították az első magyar nemzeti parkot itt, a Hortobágyon.
Sokan úgy élik le életüket, hogy nem látták hazájuk gyönyörűséges tájait, bezárt mesedoboz marad számukra sok-sok felfedezésre érdemes terület. Ilyen kalandozásra hívnak minket a film alkotói a Hortobágy bemutatásával. A kamera új szemet, másfajta látást kölcsönöz nekünk: lehajol a földre, bekukkant a mocsarak világába, az ott lakó apró élőlények rejtett életébe.
A kilenclyukú híddal átívelt folyó, a "puszta oltárának" nevezett tündéri vízivilág mesebeli nevű növényei: a fehér tündérrózsa és a sárga tündérfátyol, Európa legnagyobb madara, a túzok tipikus képviselői a tájnak. A film bemutatja az ősmagyar háziállatokat is: a pödrött szarvú rackajuh, a göndör szőrű mangalica, a bivaly, a számomra páratlan szépségű szürkemarha egyaránt megtalálható ott. A televízióból áradó élénk színű, vibráló-pulzáló, nyugtalan képözön után jól esnek a szemnek ezek a szép, nyugalmat árasztó, pasztellszínű képek. A film teljes mélységében mutatja be a magyar puszta állat-, és növényvilágát, talaját, múltját és jelenét, kulturális örökségét. Jól használható a kazetta az oktatásban, az adott tananyag képi megjelenítésére kiválóan alkalmas, ajánlható mind a tanároknak, környezeti nevelőknek, mind azoknak az érdeklődőknek, akik fogékonyak saját nemzeti kincseink befogadására és megőrzésére.
 
Debrecennek van egy vize... 
Írta és rendezte: Sáfrány József, 
Operatőr: Szommer Tamás, 
MTV TELEVIDEO, Budapest 1994
1 250,-- Ft

 

 
 
 
 
 
 
 
 
 

 
BOCS, lefordítanál egy cikket nekem?

A székesfehérvári BOCS Alapítvány a Bokor bázisközösségek tevékenységének egyik továbbvivője, s mint ilyen, a hazai békemozgalom jeles szervezete. A Bokor Öko-csoport tevékenysége a környezeti nevelők számára is ismert, főként Dőry István munkája révén. Az ő nevéhez fűződik a Környezeti Nevelési Iskolahálózat létrehozása. 

A BOCS Alapítvány honlapján (http://www.bocs.hu) egyaránt megtalálhatók az alapítvány béke-, vallási, és ökológiai tevékenységével kapcsolatos információk. A honlap jól áttekinthető, tetszetős küllemű, ügyes tartalmi és technikai megoldásokat tartalmaz, ajánlataival jó kiindulópont más, hasonló témájú honlapok felé is. Mindez talán annak is köszönhető, hogy a BOCS kuratóriumában két kitűnő informatikus is dolgozik Simonyi Gyula és Tanos Gábor személyében. 
A BOCS Fordítószolgálata 1997 óta működik az Ökotárs Alapítvány és a KKA támogatásával. Az eddig megjelent 59 szám a BOCS honlapján olvasható vagy tölthető le, írásban az anyag így együtt még nem jelent meg, pedig figyelemreméltó szöveggyűjteményt lehetne belőle összeállítani. 
Az anyagok elsősorban globális jelenségekkel foglalkoznak, a békemozgalomtól a klónozásig széles áttekintést adnak a témáról. Szerepelnek közöttük dokumentumok, mint pl. az ENSZ fejlődési programja, szakmai anyagok, és szépirodalmi művek is, így Heinrich Böll egy novellája és Michael Ende "Momo" című meséjének egy szép részlete. Teljes egészében olvasható a "Balaton Bulletin" egyik legutóbbi, az idő-ökológiával foglalkozó száma. (Ez utóbbi folyóirat ugyan legnagyobb tavunk nevét viseli, mégis kevés magyar vonatkozása van. A Balaton a névadója annak a tudós-csoportnak, melyet olyan nevek fémjeleznek, mint többek között Dona Meadows, Robert Costanza vagy László Ervin.) Érdemes elolvasni az ezredvégi beszélgetéseket is, például Stanislaw Lemmel.
Környezeti neveléssel kapcsolatos anyagokat a 28. számtól kezdve közöl a BOCS Fordító, igaz, többségében csak könyvismertetéseket a Selyemgombolyító könyvtári anyaga alapján (Az ismertetett könyvek közül többől is közölt már részleteket a Cédrus). Jó lenne, ha ilyen anyagok nem csak ismertetés szintjén jelennének meg a honlapon.
A BOCS Fordító számai e-mailen is megrendelhetők ingyenesen, de a honlapról is egyszerűen letölthetők.
Érdemes körülnézni a BOCS Alapítvány honlapjának más területein is, a béke, az igazságosság, a vallás iránt érdeklődők gazdag anyagokra lelhetnek itt.

Csonka András