Koporsómban kedvre kapok:
Uccu megint feltámadok!
Szalonnával, jó hagymával,
Kibabrálok a halállal.
Ihajja, itt a régi kedvem!
Csuhajja, megint legény lettem.

Kik temettek, ha meglátnak,
Szelit érzik majd a fráznak.
Könnybe fognak lábadozni
S pukka-, pukka-, pukkadozni
Ihajja...

Huzzad cigány! Táncolj gárda!
Enyim ma a magyar csárda:
Én vagyok most ott a legény:
Gazdagszik már minden szegény.
Ihajja...

A sok rabló jajgat nagyon:
Megint élő a kujakom!
Kesereg a gangster horda:
Törik már a zsivány borda.
Ihajja...

Ide mellém, jó pajtásom!
A vén világ sírját ásom!
Eltemetjük a sok átkot,
Rittyentünk egy új világot!
Ihajja...

Meghalok én tízszer, százszor,
Nem félek én a haláltól.
De rakhatsz rám hegyet, hatot:
Míg magyar van: feltámadok
Ihajja, itt a régi kedvem!

Csuhajja, újból legény lette!

(Ludas Mátyás Füzetek 3., 1934)