2011. április 20.
Saját magam számára is meglepő fordulat: megszületett
a sár-sziromfal!
Ez a téli napsütést fűtésként hasznosító vályogházat jelent.
2011. november
Az elméleti fejlesztés lezárult.
2012. június 4.
Összegzés = Napkályha-ház.
A NAPKÁLYHA-HÁZ egy gondolkodási
mód.
Fizikai megvalósítása számos formában és anyagból lehetséges.
Az "EU-kódos" és épületenergetikai engedélyezési akadályokat
veszi.
A fejlesztés utolsó szakaszába lépett házi naperőművel
megtoldva,
lényegében elértnek vélem a műfaj (önellátás) határait.
* * *
2012. november
A fejlesztés 2011. novemberében -- egy éve -- nem, hogy nem zárult le, inkább
egy új
megközelítésből elkezdődött. Amint azt magam is igen nagy ámulattal tapasztaltam.
(Olyat pedig, hogy
valami lezárult, többé nem írok le.)
Amikor "túlélő változatról" tettem említést valahol, "erős
idegzetűek számára",
még csak sejtéseim voltak.
Most, a néhány bátor számára, aki erről kérdezett,
vagy érdekli, (és meri
is) itt egy meghívás:
Putri Klub
Ki kész lépni?
Na, ez az elnevezés olyan, mint
egy párbaj-kihívás.
Az is.
De hát kivel kellene párbajoznunk?
Elsősorban önmagunkkal.
Önmagunk eltérített részével, rögzült gondolkodásunkkal, manipulált részünkkel.
Csakhogy a hülyeségbe általában nem korbáccsal vernek,
hanem belecsalogatnak,
beleterelnek. Rajtunk is múlik.
"Megengedhetem magamnak."
Ismerős szókapcsolat,
kérdő mondatként talán még inkább. És szellemi értelemben?
Lehet, hogy megengedheted magadnak, hogy kövesd az aktuális diavatot.
De megengedheted-e magadnak, hogy NE kövesd?
Vagy nevezzük Putri–21-nek?
Jobban hangzik? Huszonegyedik század...
Vagy Putri–3? Harmadik
évezred... Ez mérsékelné a „putri” szó okozta rémületet?
És egy üvegkupola fölötte?
A putri csak egy szó, eredeti jelentéstartalommal, de rárakódott
egy érzelmi máz.
Ha a látszatot meg tudod különböztetni az eredeti lényegtől, félig már
átlátsz az agymosáson.
Ha nem, akkor semmiben sem fogod tudni megkülönböztatni az eredetit
a máztól,
és az ilyesmi messzire vezet.
Valójában inkább vagyunk azok, akik szándékunk szerint szeretnénk lenni,
mint
akiknek mostanra sikerült lennünk.
Az értelem értelmet sugároz, a hülyeség hülyeséget. A semmi semmit.
Neked mi a szándékod?
Én maradok a Putri Klub elnevezésnél. Akit ez el tud riasztani, az
jobb is, ha nem jön.
Úgyis csak úgy érezné magát, mint Alízka csodaországban. Kezdetben.
- Putriban – gödörben – lakni?
- Igen. Ha nem zavarja, hogy besüt a nap.
- Putri üvegből?
- Igen. Meg kőből, földből és fából. Ha nem nagy baj, hogy lehet
élni is néhány tálcán kínált lehetőséggel, nem csak elmenni mellettük,
és szinte egy életen át szinte beleszakadni, hogy a saját házadban lakhass,
és ez csak a végén sikerül – majdnem. Amikor elveszíted, mert fűtötted...
- A putrit talán nem kell fűteni?
- Talán nem. Talán még egy ideig süt a nap.
- Üvegputri? Üvegből vannak a falak?
- Lehetnek abból is. Vagy túróból. A sovány, legfeljebb a félzsíros
jó.
- Itt valaki elmebeteg.
- Én nem nevezném betegségnek. Ne vegye a szívére, a változás örök,
így bármikor javulhatnak is a dolgok...
- Én magára gondoltam, maga az.
- Lehet, az ilyesmi gyakran nincs összefüggésben a látszattal.
Fogalmazzunk
inkább úgy, hogy pillanatnyilag néhány ponton
némi különbség tapasztalható
kettőnk között.
Például én tudom, miről beszélek. De higyje el, én is
így éreztem magam,
látva, hogy télen fűtik a nagy házakat, nyáron meg
hűtik, és mind a kettőért fizetnek.
Aztán rájöttem, hogy ez jó az embereknek.
Ha nem is pont ugyanazoknak.
- Maga az űrből jött?
- Nem mostanában.
- Ezt a túrót hogy értette? Tényleg felkeni a falra?
- Igen, de nem én, mert ragaszkodni fog hozzá, hogy saját maga szeretné...
A gyerekeiről nem is beszélve.
- Hogy én? Na, erre befizetnék!
- Azt kell is, mert teljesen ingyen azért nem fog menni.
Hacsak
nincs tehene... ... A túró miatt. Tudja, a falak...
- Ez valami új technológia?
- Nem, régi. Nagyon régi.
- Akkor hogyhogy még nem hallottam róla?
- Már.
- Mit már?
- Már nem hallott.
- Volt a tévében?
- Azt hiszi el?
- Azt mondja, építek egy a falat és rákenem a túrót?
- Nem. Ás.
- Ások? Mit ások? Alapot?
- Szobát. Meg konyhát. Lakóteret.
- És hová kenem a túrót?
- Látja, ugye megmondtam. Máris maga akarja kenni, és kérdezi, hová
kell...
- Én aztán nem.
- De. És ne makacsolja meg magát, mert aztán azt sem fogja tudni,
hogy jöjjön ki belőle.
- Maga ezt képzeli?
- Ezt.
- Na akkor fogadjunk! Mibe? Ha én kenek túrót falra, akkor maga
nyert.
- Meg ha nem keni ugyan, de már nagyon szeretné, akkor is.
Meg ha
nem keni ugyan, de magyaráz a gyerekeinek, hogyan kenjék. Rendben?
- Rendben. És mikor fog kiedrülni, hogy ki nyert?
- A fogadást én már megnyertem, maga csak szóljon, amikor rájött.
Egy kicsit ez kellemetlen lesz, de utána már szabadon, kedvére kavarhatja
majd a túrót.
- Nem, én nyerek.
- Persze, lesz háza. Vagyis putrija.
- Itt tényleg elmebeteg valaki. Viszont furcsa érzéseim vannak...
Nagyon távoli sejtelmek... ...Szóval Putri Klub?
- Igen. Belép?
- Másképp hogy tudhatom meg?
- Vár egy kicsit. Hamarosan mindenki ezt fogja csinálni.
- Szóval mindenki meg fog bolondulni?
- Miért, volna még hely?
2012. december
Nullpont-energiás csodadoboz
már bizonyára a számomra is készül valahol, de addig
is...
lássuk, mit kínál valójában a Nap.
A hivatalos és sajtó irányokból
a napenergia hasznosítás félmegoldásait mutatják.
Lehet a „híg” napfényre is átalakító technikát tenni, és szállítani,
de ez leginkább azoknak éri meg, akik azt a technikát el akarják adni.
Az igazán jó napenergiás módszerek elképesztően
egyszerűek és hatékonyak.
A napenergiával való fűtés felé
vezető ösvény egyik kulcskérdése az abszorber.
Nem túl nagy túlzással kijelenthető róla, hogy egy külön tudományág.
Veszteségekhez drágán is lehet jutni, ám ha egyszer igazán ráébredünk,
hogy 'háztáji' alapon is
több hőt tudunk befogni közvetlen környezetünkből, mint amennyire szükségünk
van,
akkor akár csapnivalóan rossz abszorbert is megengedhetünk magunknak.
Ezzel megnő az egyszerűbbnél egyszerűbb lehetőségek száma,
és teljesen elképesztő változatoknak is jut pálma.
Elegendő naphő kínálkozik számunkra
közvetlen környezetünkben,
„...és mi mégis láncot hordunk...”.
A földház primér
kategória, nagyon jó dolog, mert közvetlenül
– a Föld hőköpenyébe helyezkedése révén – képes hasznosítani a földhőt.
Ez közvetlenül is nagyon jó – egy pontig.
Ott rájöhetünk, hogy a földháznak az üzenete az, ami igazán fontos.
Ez az üzenet így szól: hőtehetetlenség.
A szolár ház is jó dolog,
de mivel a föld felszínét szakaszosan éri a napenergia,
a földházzal kombinálva jó igazán. Inkább a spontán, és ezért esetleges
hőtárolás jellemzi,
de jó megoldások is vannak.
A sziromfal közvetlenül,
tudatos hőtárolással kapcsolja össze a földházat és a szolárházat.
A napkályha-ház
(mint elv) úgy egyesíti az előző hármat,
hogy szélesre tárja a kapukat a lekülönbözőbb kiviteli alakok,
épületszerkezeti anyagok, és építési technikák előtt.
Szimmetrikus ellenpontja annak az 'autonóm ház'-nak,
amely jellemzően gépészeti megoldásokkal operál.
A „Kvarc”,
mint "a 4. évezred jurtája",
a célszerűség és a hozzájutási faktor* jegyében
válogat mind a négynek minden lehetőségéből.
Ezt annál is könnyebben teheti, mert most már mögötte áll
a házi naperőmű,
amely – univerzalitásának csak részeként –
az előzőek szinte bármilyen kombinációját lehetővé teszi,
de régi építésű házakat is képes átsorolni null-energiássá.
Az emberek legnagyobb része egyfajta technika-bűvöletben
(is) alszik**, amit legszívesebben
„kapcsoló-hipnózisnak” neveznék. Egy kattintás, és lőn világosság, meleg,
kép, zene...
Rendben, de minden ugyanúgy nem mehet tovább. (Az ajtócsengő is kapcsoló,
amelynek megnyomása jelzi a postás érkezését az energiaszámlánkkal.)
A „máshogy” mikéntjét, a komplex váltás lehetőségét
a házi naperőmű kínálja legelőzékenyebben,
aranytálcán.
(És a tálcát is hozzá.)
Számos kiviteli alakja áll készen a megvalósításra,
a házilagosan kivitelezhetőktől a gyártmány változatokig.
* A hozzájutási faktort
akkor voltam kénytelen (legalábbis a magam számára) bevezetni, amikor
világossá vált, hogy valójában kizárólag pszichológiai (tudati) kérdés
létezik, amely a legkülönfélébb (műszaki és egyéb) alakokat öltheti.
A hozzájutási faktor nem azonos az árral, és önmagában azzal sem, hogy
valamire van-e pénzem, hanem tudati helyzet, hiszen a „valami” „meglátása”,
megítélése, elfogadása vagy nem elfogadása, mint saját, személyes szűrőm
a meghatározó tényező.
**Az alva élni
általános jelenségét elég jól sikerült megtapasztalnom saját magamon
is, és arra nézve sincs semmi garancia, hogy nem több rétegben alszunk.
2014. augusztus 21.
Kedves Barátom!
Olyan 'törvényeknek' szolgáltattuk ki magunkat,
amelyek a természettörvényekkel ellentétesek.
'Mi magunk által válsztottak' alkotják ezeket,
természetesen egytől-egyig a "mi érdekünkben".
Ez sajátságos életkörnyezetet eredményezett,
a pénzügynek nevezett intézményesített rablás,
és a már-már kötelező egymást fosztogatás világát.
Mindezek ellenére - bár "földházat" már rég nem kívánok építeni -,
ha 'földházban gondolkodva' keresel megoldást, mégis jó helyre jutottál.
Jobbra, mint remélni merted volna.
Csak annyit, újra és újra: ne téveszd szem elől,
a pszichológiai kérdések a meghatározóak minden más előtt.
Legtöbbször rögzüléseink nem engedik felismerni a jó megoldásokat.
Átlátás híján hiába van a kezed ügyében akár a legjobb megoldás is.
Van valami, ami miatt a Kvarc
az egyszerű és ősidők óta ismert dolgok
mai technológiai helyzetre alkalmazásán túl
a jelenlegi, 'sajátságos' (idióta) helyzetre is megoldás.
És ha a részletes leírását nem szórom is legott szerte-szét;
az igazgyöngyöt nem öntjük a disznók elé.
A Kvarc létszintű igények tudati és gyakorlati kielégítési mintája
a jelen sajátságos körülményei között is, sőt, főként ott.
Ha filozofálni akarnánk, simán visszavezethetne
periodikusan felbukkanó találmányokhoz is,
újfent megbizonyosíthatva róla,
hogy "nincs új a nap alatt".
Célunk azonban
- mert ez a tudati kulcs -,
megkérdezni, hogy amit tudunk,
miért nem tudjuk mégsem.