Környezetvédelem
és
EU-csatlakozás
Az EU-melléklet a Külügyminisztérium
támogatásával jelenik meg.
A jogharmonizálás folyamata
lezárult, előttünk a feladat, hogy a törvények végrehajtásáról is gondoskodjunk.
Egy ökobank alapítása alapjaiban változtathatná meg a környezetvédelem
finanszírozásának rendszerét. Illés Zoltánnal, az Országgyűlés környezetvédelmi
bizottságának elnökével az EU felé vezető út megtett lépéseiről és a tervezett
továbbiakról beszélgettünk.
- Egy aktualitás hírrel
kezdem a beszélgetést. A Wall Street Journal Europe szerint elképzelhető,
hogy az Európai Unió feloldja a genetikailag módosított növényekre és élelmiszerekre
vonatkozó moratóriumát. Hogyan befolyásolhatja ez a hazai viszonyokat?
- Nem véletlenül hozta meg
ezt a moratóriumot az Unió, s ha megszüntetné, akkor valószínűleg óriási
felháborodást keltene a tagállamok többségében. A zöld mozgalmak és a nyugat-európai
pártok többsége elkötelezett e témában, de a multinacionális cégek mindent
elkövetnek annak érdekében, hogy lazítsanak a szigorú rendezésen. Az Országgyűlés
Környezetvédelmi Bizottsága és a Fidesz Zöld Frakciója éppen ebben a témában
szervezett konferenciát novemberben, ahol nemzetközi és hazai szakemberek
vitatkoznak a hazai szabályozás további szigorításának lehetőségeiről.
- Ideiglenesen lezárhattuk
a környezetvédelmi fejezetet az európai uniós csatlakozási tárgyalásokon,
a jogharmonizáció azonban folyamatos feladatnak számít. Milyen eredményeket
hozhat az EU-joganyag átvétele?
- Egy nagyon fontos időszakot
tudunk magunk mögött. Politikai vonzatai szerint a Külügyminisztérium nagyon
jól képviselte a Környezetvédelmi Minisztérium által megalapozott álláspontot.
A stratégia kitűzött céljaink szerint működött. Be akartuk bizonyítani
az EU-nak, hogy felkészültünk a csatlakozásra.
- Ezek az eredmények mennyiben
tükrözik a valóságot?
- Nem kisebbíti jogharmonizációs
sikereinket, hogy a környezet- és természetvédelmi realitások nem változnak
meg egyik napról a másikra. Magyarország a kilenc részterület közül csak
négy témában kért átmeneti mentességet, és ez azt jelenti, hogy 2004-ben,
2005-ben vagy 2006-ban, teljes jogú csatlakozásunk idején az összes környezet-
és természetvédelmi elvárásnak meg kell felelnünk. Magyarország most kasszírozza
bel- és külpolitikai sikereit, többek között a környezetvédelmi fejezet
ideiglenes lezárásával. A következő kormányzati ciklusra esik a vállalt
feladatok gyakorlati megvalósítása, hiszen erre az időszakra tehető teljes
jogú tagságunk is. Nemcsak egyszerűen meg kell felelnünk az elvárásoknak,
hanem például képessé kell válnunk az előcsatlakozásra szánt EU-támogatások
becsatornázására. Ez a folyamat a környezetvédelmi ipar számára felhajtó
erőt jelenthet, a gazdaságnak ugyancsak forrásokat biztosíthat, munkahelyeket
lehet így teremteni, és nem utolsósorban környezetvédelmi problémákat számolhatunk
fel. Az uniós joganyagot átültettük a hazai joggyakorlatba, de a környezetvédelmi
problémák többségét ezután kell megoldani. Ezért én nagyon fontosnak tartom,
hogy a következő ciklusban ne újabb törvényeket "gyártsunk", hanem a meglévőkhöz
készítsük el a végrehajtási és kormányrendeleteket.
- Ez úgy hangzik, mintha
választási programját mondaná.
- Ehhez a témához tartozik
négy pontból álló programom. Az elsőt már említettem, amikor azt állítottam,
hogy nem új törvényekre van szükség, hanem a meglévők végrehajtására. A
második a meglévő pénzügyi rendszer teljes körű vizsgálatára vonatkozik,
ami egy Ökobank létrehozását eredményezheti. Le kell építeni a vissza nem
térítendő támogatások arányát, és alacsony kamatlábú vagy kamatmentes hitelek
formájában kell segíteni a környezetvédelmi beruházások létrejöttét. A
környezetvédelmi feladatokat még az önkormányzatok felé is kamatmentes
hitel formájában kell megvalósítani, egy Ökobank kihelyezése révén.
- Ismer erre bevált nyugat-európai
mintát Ausztrián kívül is?
- Többet is. A szennyvíztisztítás
tekintetében valóban az osztrák modell működik nagyon hatékonyan, de a
skandináv országokban vagy az Egyesül Államokban például a nyugdíjbiztosítók
hosszú távú, de stabil befektetéseket keresnek. A környezetvédelmi feladatok
megoldásával folyamatosan a társadalom széles rétegeit érintő szolgáltatások
jönnek létre, amire természetesen pénzügyileg is érdemes alapozni.
- Ma az önkormányzatok
finanszírozási gondjaik miatt képtelenek a környezetvédelmi ipar számára
megrendeléseket biztosítani.
- Jelen pillanatban kevesek,
puha korlátokkal, jelentős összegekhez jutnak, míg másoknak nem jut támogatás.
Egyszer egy polgármester azt kérdezte tőlem, hogy ha nincs megfelelő önrészük,
akkor hogyan kaphatnánk a semminél több támogatást. A pénzügyi ösztönzők
a regionális együttműködést ösztönzik, így például a szennyvizet nemegyszer
több településen keresztül "utaztatják", feleslegesen. Másrészt egy hárommilliárd
forintos beruházást négymilliárdosként pályáznak meg, hogy az állam finanszírozza
az önkormányzatok hiányzó önrészét. Mivel nem kell visszafizetni a támogatást,
így a projektek többsége korrupciógyanús, másrészt a települések többsége
az elnyert összegből utat épít vagy iskolát tart fenn. Tehát nem a környezetvédelemre
költi a támogatásokat. Ha egy önkormányzatnak nincs pénze, de szennyvíztisztítót
akar építeni, akkor bankhoz kéne fordulnia. Az Ökobank kamat nélkül, többéves
türelmi idővel, harmincéves futamidőre adna kölcsönt, amit vissza kell
fizetni. A zöld mozgalom támogatására vagy egy vízbázisokat védő beruházásra
én sem tartom járható útnak a banki rendszert.
- Visszatérve a programjára...
- A harmadik pontban az államigazgatást
hatékonyabbá kell tenni. A választások után a környezetvédelmi tárcához
kell rendelni a vízügyi kérdéseket és az erdészeti feladatokat. Végül pedig
az államigazgatási feladatok végrehajtásában részt vevők számát 10-15 százalékkal
növelni kell. A csatlakozás idejére megnőnek azok az ügyintézési feladatok,
amit a jelenlegi létszámmal nem lehet ellátni.
- Ami az EU-joganyagot
illeti: nem veszélyezteti hazai környezet- és természetvédelmi sajátosságainkat?
- Egyik tagállam sincs megfosztva
attól, hogy az EU-szintnél sokkal szigorúbb vagy részletesebb szabályozást
fogadjon el. Hazánknak érdeke, hogy megőrizze szigorúbb, részletező szabályozásait;
a csatlakozás után a pénz is mögötte áll majd.
- Sikeresnek érzi az elmúlt
négy év környezetvédelmi politikáját?
- A környezet- és természetvédelem
ügye nem pártpolitikailag megosztott téma. Hazánkban úgy tűnik, mintha
a hetvenes évek története éledne újjá (természetesen csak áttételesen).
A hetvenes években gazdasági
növekedés kezdődött, ami egy általánosnak tekinthető jóléti rendszer
megteremtését eredményezte. A környezetvédelem ügye az élet minőségének
javulásával együtt értékelődött fel. Ma a kétosztatú politikai rendszer
felé haladunk. Amennyiben a következő választások parlamenti pártjai
nem vállalják fel hatékonyabban a környezetvédelem ügyét, akkor megteremtődhet
egy politikailag több témában nyitott zöld párt parlamenti párttá válásának
esélye.
- A "kétpártosodás" tehát
Ön szerint nem végleges állapot?
- Várhatóan 2002 és 2010
között a környezet védelmét a társadalom által különösen hangsúlyozott
elvárásként állítják a pártok elé. Szeretném cáfolni azt a közhiedelmet,
miszerint a jobboldali pártoktól távol áll a környezetvédelem ügye. Helmuth
Kohl időszakából rengeteg környezetvédelmileg jelentős eredményt tudnék
említeni a zöldenergia-programtól kezdve a katalizátorok bevezetéséig.
Amíg a kétosztatúság uralkodik a hazai politikai életben, addig a környezetvédelem
sem lehet megfelelő mértékben "favorizált" témakör, mivel ez a kérdés nem
megosztja, hanem összefogja a társadalmat.
- Véleménye szerint hogyan
változott az elmúlt években a zöld szervezetek érdekérvényesítő képessége?
- A szervezetek befolyása
csak akkor növekedhetne meg, ha aktívan politizálhatnának, nem pártpolitikai
alapon, hanem a társadalomformáló hatásokat tekintve. A zöld szervezetek
azért nem tudták növelni a politikai döntéseket befolyásoló hatásukat,
mert elszakadtak a valódi társadalmi jelenségektől. Olyan "cégekké" váltak,
amelyek szakmailag és tudományosan megalapozott tanulmányokat készítenek
a környezet- és természetvédelem témájában. A szervezetek a társadalmi
részvétel alakítását és a folyamatok befolyásolásának képességét jórészt
elvesztették, a hangsúly ma már a tanácsadáson és a tudományos tényfeltáráson
van.
- Az utóbbi években a
civilek tudományosan és szakmailag egyaránt megerősödtek.
- Ismerem ezt a folyamatot.
Ma a nehézséget az jelenti, hogy a szervezetek nem kapnak elég pénzt az
államtól és a társadalomtól azért, hogy az érdekeiket képviseljék és érvényesítsék.
A zöld mozgalmak pályázatokat írnak, hogy a rezsiköltséget kitermeljék,
de ez a társadalmi értékrendet formáló erejük kárára megy.
- Mennyire érvényesül
ma az oktatásban a környezettudatos nevelés?
- Sokszínű az európai gyakorlat,
amit részben alkalmazni lehetne Magyarországon is. A Magyar Környezeti
Nevelési Egyesület olyan országos szervezet, amely a környezet- és természetvédelem
témakörében működő pedagógusokat fogja össze. A szervezet egy olyan tanulmánykötetet
publikált a közelmúltban, amely annyira jól sikerült, hogy akár a "környezetvédelem
bibliájának" is nevezhetném. Érdekes módon a legalsó és legfelső szinten
működik leginkább a környezeti nevelés: az óvodában még könnyű elmagyarázni
a természet szépségét. De a vegyészmérnökképzésben, a jogász- és közgazdászképzésben
is kiválóak az eredmények, és ez az előttünk álló feladatok megoldásához
nélkülözhetetlen. A középszintű oktatásban viszont minden attól függ, hogy
találunk-e elkötelezett pedagógusokat az iskolákban. Ebben az esetben akár
a magyarórák anyagába is becsempészhetők a környezet- és természetvédelmi
kérdések, de ha elkötelezett tanárt nem találunk, akkor nincs esély, mert
nincsenek meg a hivatalos keretek, amelyek biztosítanák a környezettudatos
képzést. A környezetvédelmi és az oktatási tárcának közösen kellene pénzt
biztosítania a leendő és a már dolgozó pedagógusok továbbképzésére. Nem
egy iskolaigazgatóval beszéltem már arról, hogy milyen nehezen oldható
meg a helyettesítés a továbbképzés idejére, vagy arról, hogy képtelen az
intézmény kitermelni képzettebb tanárai számára a megemelt fizetést.
Lejegyezte:
Vasali Zoltán
|