Környezetvédelem 
és EU-csatlakozás
Az EU-melléklet a Külügyminisztérium 
támogatásával jelenik meg.

A jogharmonizálás folyamata lezárult, előttünk a feladat, hogy a törvények végrehajtásáról is gondoskodjunk. Egy ökobank alapítása alapjaiban változtathatná meg a környezetvédelem finanszírozásának rendszerét. Illés Zoltánnal, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának elnökével az EU felé vezető út megtett lépéseiről és a tervezett továbbiakról beszélgettünk.

- Egy aktualitás hírrel kezdem a beszélgetést. A Wall Street Journal Europe szerint elképzelhető, hogy az Európai Unió feloldja a genetikailag módosított növényekre és élelmiszerekre vonatkozó moratóriumát. Hogyan befolyásolhatja ez a hazai viszonyokat?

- Nem véletlenül hozta meg ezt a moratóriumot az Unió, s ha megszüntetné, akkor valószínűleg óriási felháborodást keltene a tagállamok többségében. A zöld mozgalmak és a nyugat-európai pártok többsége elkötelezett e témában, de a multinacionális cégek mindent elkövetnek annak érdekében, hogy lazítsanak a szigorú rendezésen. Az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága és a Fidesz Zöld Frakciója éppen ebben a témában szervezett konferenciát novemberben, ahol nemzetközi és hazai szakemberek vitatkoznak a hazai szabályozás további szigorításának lehetőségeiről.

- Ideiglenesen lezárhattuk a környezetvédelmi fejezetet az európai uniós csatlakozási tárgyalásokon, a jogharmonizáció azonban folyamatos feladatnak számít. Milyen eredményeket hozhat az EU-joganyag átvétele?

- Egy nagyon fontos időszakot tudunk magunk mögött. Politikai vonzatai szerint a Külügyminisztérium nagyon jól képviselte a Környezetvédelmi Minisztérium által megalapozott álláspontot. A stratégia kitűzött céljaink szerint működött. Be akartuk bizonyítani az EU-nak, hogy felkészültünk a csatlakozásra. 

- Ezek az eredmények mennyiben tükrözik a valóságot?

- Nem kisebbíti jogharmonizációs sikereinket, hogy a környezet- és természetvédelmi realitások nem változnak meg egyik napról a másikra. Magyarország a kilenc részterület közül csak négy témában kért átmeneti mentességet, és ez azt jelenti, hogy 2004-ben, 2005-ben vagy 2006-ban, teljes jogú csatlakozásunk idején az összes környezet- és természetvédelmi elvárásnak meg kell felelnünk. Magyarország most kasszírozza bel- és külpolitikai sikereit, többek között a környezetvédelmi fejezet ideiglenes lezárásával. A következő kormányzati ciklusra esik a vállalt feladatok gyakorlati megvalósítása, hiszen erre az időszakra tehető teljes jogú tagságunk is. Nemcsak egyszerűen meg kell felelnünk az elvárásoknak, hanem például képessé kell válnunk az előcsatlakozásra szánt EU-támogatások becsatornázására. Ez a folyamat a környezetvédelmi ipar számára felhajtó erőt jelenthet, a gazdaságnak ugyancsak forrásokat biztosíthat, munkahelyeket lehet így teremteni, és nem utolsósorban környezetvédelmi problémákat számolhatunk fel. Az uniós joganyagot átültettük a hazai joggyakorlatba, de a környezetvédelmi problémák többségét ezután kell megoldani. Ezért én nagyon fontosnak tartom, hogy a következő ciklusban ne újabb törvényeket "gyártsunk", hanem a meglévőkhöz készítsük el a végrehajtási és kormányrendeleteket.

- Ez úgy hangzik, mintha választási programját mondaná.

- Ehhez a témához tartozik négy pontból álló programom. Az elsőt már említettem, amikor azt állítottam, hogy nem új törvényekre van szükség, hanem a meglévők végrehajtására. A második a meglévő pénzügyi rendszer teljes körű vizsgálatára vonatkozik, ami egy Ökobank létrehozását eredményezheti. Le kell építeni a vissza nem térítendő támogatások arányát, és alacsony kamatlábú vagy kamatmentes hitelek formájában kell segíteni a környezetvédelmi beruházások létrejöttét. A környezetvédelmi feladatokat még az önkormányzatok felé is kamatmentes hitel formájában kell megvalósítani, egy Ökobank kihelyezése révén.

- Ismer erre bevált nyugat-európai mintát Ausztrián kívül is?

- Többet is. A szennyvíztisztítás tekintetében valóban az osztrák modell működik nagyon hatékonyan, de a skandináv országokban vagy az Egyesül Államokban például a nyugdíjbiztosítók hosszú távú, de stabil befektetéseket keresnek. A környezetvédelmi feladatok megoldásával folyamatosan a társadalom széles rétegeit érintő szolgáltatások jönnek létre, amire természetesen pénzügyileg is érdemes alapozni.

- Ma az önkormányzatok finanszírozási gondjaik miatt képtelenek a környezetvédelmi ipar számára megrendeléseket biztosítani.

- Jelen pillanatban kevesek, puha korlátokkal, jelentős összegekhez jutnak, míg másoknak nem jut támogatás. Egyszer egy polgármester azt kérdezte tőlem, hogy ha nincs megfelelő önrészük, akkor hogyan kaphatnánk a semminél több támogatást. A pénzügyi ösztönzők a regionális együttműködést ösztönzik, így például a szennyvizet nemegyszer több településen keresztül "utaztatják", feleslegesen. Másrészt egy hárommilliárd forintos beruházást négymilliárdosként pályáznak meg, hogy az állam finanszírozza az önkormányzatok hiányzó önrészét. Mivel nem kell visszafizetni a támogatást, így a projektek többsége korrupciógyanús, másrészt a települések többsége az elnyert összegből utat épít vagy iskolát tart fenn. Tehát nem a környezetvédelemre költi a támogatásokat. Ha egy önkormányzatnak nincs pénze, de szennyvíztisztítót akar építeni, akkor bankhoz kéne fordulnia. Az Ökobank kamat nélkül, többéves türelmi idővel, harmincéves futamidőre adna kölcsönt, amit vissza kell fizetni. A zöld mozgalom támogatására vagy egy vízbázisokat védő beruházásra én sem tartom járható útnak a banki rendszert.

- Visszatérve a programjára...

- A harmadik pontban az államigazgatást hatékonyabbá kell tenni. A választások után a környezetvédelmi tárcához kell rendelni a vízügyi kérdéseket és az erdészeti feladatokat. Végül pedig az államigazgatási feladatok végrehajtásában részt vevők számát 10-15 százalékkal növelni kell. A csatlakozás idejére megnőnek azok az ügyintézési feladatok, amit a jelenlegi létszámmal nem lehet ellátni.

- Ami az EU-joganyagot illeti: nem veszélyezteti hazai környezet- és természetvédelmi sajátosságainkat?

- Egyik tagállam sincs megfosztva attól, hogy az EU-szintnél sokkal szigorúbb vagy részletesebb szabályozást fogadjon el. Hazánknak érdeke, hogy megőrizze szigorúbb, részletező szabályozásait; a csatlakozás után a pénz is mögötte áll majd.

- Sikeresnek érzi az elmúlt négy év környezetvédelmi politikáját? 

- A környezet- és természetvédelem ügye nem pártpolitikailag megosztott téma. Hazánkban úgy tűnik, mintha a hetvenes évek története éledne újjá (természetesen csak áttételesen). A hetvenes években gazdasági növekedés kezdődött, ami egy általánosnak tekinthető jóléti rendszer megteremtését eredményezte. A környezetvédelem ügye az élet minőségének javulásával együtt értékelődött fel. Ma a kétosztatú politikai rendszer felé haladunk. Amennyiben a következő választások parlamenti pártjai nem vállalják fel hatékonyabban a környezetvédelem ügyét, akkor megteremtődhet egy politikailag több témában nyitott zöld párt parlamenti párttá válásának esélye.

- A "kétpártosodás" tehát Ön szerint nem végleges állapot?

- Várhatóan 2002 és 2010 között a környezet védelmét a társadalom által különösen hangsúlyozott elvárásként állítják a pártok elé. Szeretném cáfolni azt a közhiedelmet, miszerint a jobboldali pártoktól távol áll a környezetvédelem ügye. Helmuth Kohl időszakából rengeteg környezetvédelmileg jelentős eredményt tudnék említeni a zöldenergia-programtól kezdve a katalizátorok bevezetéséig. Amíg a kétosztatúság uralkodik a hazai politikai életben, addig a környezetvédelem sem lehet megfelelő mértékben "favorizált" témakör, mivel ez a kérdés nem megosztja, hanem összefogja a társadalmat.

- Véleménye szerint hogyan változott az elmúlt években a zöld szervezetek érdekérvényesítő képessége?

- A szervezetek befolyása csak akkor növekedhetne meg, ha aktívan politizálhatnának, nem pártpolitikai alapon, hanem a társadalomformáló hatásokat tekintve. A zöld szervezetek azért nem tudták növelni a politikai döntéseket befolyásoló hatásukat, mert elszakadtak a valódi társadalmi jelenségektől. Olyan "cégekké" váltak, amelyek szakmailag és tudományosan megalapozott tanulmányokat készítenek a környezet- és természetvédelem témájában. A szervezetek a társadalmi részvétel alakítását és a folyamatok befolyásolásának képességét jórészt elvesztették, a hangsúly ma már a tanácsadáson és a tudományos tényfeltáráson van. 

- Az utóbbi években a civilek tudományosan és szakmailag egyaránt megerősödtek.

- Ismerem ezt a folyamatot. Ma a nehézséget az jelenti, hogy a szervezetek nem kapnak elég pénzt az államtól és a társadalomtól azért, hogy az érdekeiket képviseljék és érvényesítsék. A zöld mozgalmak pályázatokat írnak, hogy a rezsiköltséget kitermeljék, de ez a társadalmi értékrendet formáló erejük kárára megy.

- Mennyire érvényesül ma az oktatásban a környezettudatos nevelés?

- Sokszínű az európai gyakorlat, amit részben alkalmazni lehetne Magyarországon is. A Magyar Környezeti Nevelési Egyesület olyan országos szervezet, amely a környezet- és természetvédelem témakörében működő pedagógusokat fogja össze. A szervezet egy olyan tanulmánykötetet publikált a közelmúltban, amely annyira jól sikerült, hogy akár a "környezetvédelem bibliájának" is nevezhetném. Érdekes módon a legalsó és legfelső szinten működik leginkább a környezeti nevelés: az óvodában még könnyű elmagyarázni a természet szépségét. De a vegyészmérnökképzésben, a jogász- és közgazdászképzésben is kiválóak az eredmények, és ez az előttünk álló feladatok megoldásához nélkülözhetetlen. A középszintű oktatásban viszont minden attól függ, hogy találunk-e elkötelezett pedagógusokat az iskolákban. Ebben az esetben akár a magyarórák anyagába is becsempészhetők a környezet- és természetvédelmi kérdések, de ha elkötelezett tanárt nem találunk, akkor nincs esély, mert nincsenek meg a hivatalos keretek, amelyek biztosítanák a környezettudatos képzést. A környezetvédelmi és az oktatási tárcának közösen kellene pénzt biztosítania a leendő és a már dolgozó pedagógusok továbbképzésére. Nem egy iskolaigazgatóval beszéltem már arról, hogy milyen nehezen oldható meg a helyettesítés a továbbképzés idejére, vagy arról, hogy képtelen az intézmény kitermelni képzettebb tanárai számára a megemelt fizetést.