Az az elmélyülés, érzékeny figyelem, őszinte megismerési vágy, amely áthatja a sok nézőpontú kötet egészét, más életstratégiához gyűjt tapasztalatokat. Az ELTE Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszékén működő történeti ökológiai program résztvevői a maguk szakterületéről kiindulva bontogatják a különböző tudományos módszerekkel vallatható ökológiai, történeti, emberi folyamatok szálait. Így mutatnak meg jellegzetes - alakuló és alakító - tevékenységeket, szerveződési, társadalomszerkezeti, intézményi formákat, amelyeket a történeti tájban, a természeti folyamatokkal kölcsönhatásban szemlélnek.
Újra és újra fel kell ismernünk, hogy az életterünkben a célszerű tevékenység mindig tartalmazott törekvést az egység, a harmónia megtartására. Ennek ellenében egy tőről fakad a radikális természetátalakítás igénye és technikailag növekvő lehetősége meg a történelmi eseményekben is megnyilvánuló hatalmi szándék. Nincs biztonságos recept arra, hogy az élhető, harmonikus életet milyen keretekben, milyen szervezettségben lehet fenntartani. Erre példa az Árpád-kori komplex vízgazdálkodási rendszer (!), amely egyszerre feltételezett térségi-állami szervezettséget és helyi karbantartást, fejlesztést; vagy az erdőgazdálkodás kényszerintézkedéseket és helyi társadalmi figyelmet, egyéni elkötelezettséget egyaránt beépítő rendszere.
A kötet élményszerű képeket villant fel többek között a középkori címerek állatábrázolásairól, a középkori gyümölcsöskertekről, a reneszánsz természetfelfogásról és udvari kultúráról és a fővárosi urbanizáció tájalakító hatásáról. Foglalkozik a módszerekkel is, amelyek nemcsak eszközei, hanem sokszor formálói is a megismerésnek.

Méltán ajánlja a kiadó kiegészítő tankönyvként a könyvecskét a gazdaképzés számára. A mű két évtizedes, sokoldalú gyakorlati és kutatómunka eredményeinek összefoglalása, és olyan világképet tükröz, amelyben az "egész"-ség valóban a teljesség, a harmónia megnyilvánulása. Kézikönyvként használhatja minden, a gyógynövények világa, organikus termesztése és gyógyászati felhasználása iránt érdeklődő laikus is. A szerző írja előszavában: "Különösen a kezdőknek szeretnék segíteni abban, hogy kevés gyógynövény ismeretével és alkalmazásával eredményesen tudjanak tevékenykedni."
Tanácsokat ad a gyógynövények gyűjtéséhez és termesztéséhez, hasznosításához, ismerteti a VII. Magyar gyógyszerkönyvben hivatalos drogok jegyzékét is, hatóanyag szerint. Előszavában összefoglalja az egészségügyi világszervezet (WHO) néhány meghökkentő megállapítását az egészség és betegség, gyógyítás problémáival kapcsolatban. E problémák megoldásához az "ökológiai gyógyítás" lehetőségeit keresi.
Ezért nemcsak húsz általánosan ismert, többhasznú gyógynövényről ad részletes leírást (rajzokkal), hanem a homeopátia rövid történetéről, előnyeiről, hátrányairól is ír, és bemutatja a Magyarországon alkalmazott biológiai gazdálkodási rendszereket. Ez utóbbiak az általánosan űzött, és az egészségi problémákat általában súlyosbító, környezetet pusztító gazdálkodással szemben alternatívát kínálnak mindazoknak, akikben elég elszántság és kitartás van egy természetes, harmonikus életeszmény követésére. Amerikai, japán és ausztrál kezdeményezéseket is ismertet.
A tenyérbe simuló, állandóan kéznél tartható könyvecske praktikus recepteket is tartalmaz a gyógynövények felhasználásához a humán- és állatgyógyászatban, valamint a kártevők ellen.