A környezeti nevelés a legjobb megelőző környezetvédelem - vallja Balog Ákos, a miskolci ÖKO-KÖR elnöke, aki diákok nemzedékeiből faragott már környezettudatos, lakóhelyéért tenni kész polgárt, sok esetben szakembert. Hogyan lesz egy kényszerűségből profilt váltó iskolából egy nagyváros életére kiható természet- és környezetvédelmi műhely? Erről beszélgetünk.

- Hogyan, milyen körülmények között alakult meg a miskolci ÖKO-KÖR?

- Az alapok 1993-ra nyúlnak vissza. A patinás miskolci Gábor Áron Szakközépiskola fő profilja, a kohász technikusképzés a rendszerváltás, az ipar válságának hatásaként időszerűtlenné vált, így az iskola a megújulási folyamatban áttért többek között a környezetvédelmi technikus-képzésre.

A környezetvédelmet először egyedi tantervek alapján próbáltuk oktatni, majd váltottunk, megpályáztuk a világbanki támogatást. Ezt követően erre a programra tértünk át, és eszerint tanítunk mind a mai napig. Nagyon sok tehetséges diák jutott be a képzésre, velük viszont egy ponton megálltunk - többre vágytak, voltak igényeik, és az önkormányzat által szűkre szabott költségvetésből ezeket nem lehetett kielégíteni. Akkor vetődött fel a gondolat egy önálló szervezet életre hívásáról, hogy az iskolából kilépve a lelkes csapat függetlenül működhessen. Így Környezetvédő Diákok Baráti Köre néven létrehoztuk az egyesületet. Ma is ez a teljes nevünk, de mivel kimondani is hosszú, és nem túl figyelemfelkeltő, így jött az 'ökológiai' szó rövidítéséből az ÖKO-KÖR. (Kezdetben a humor rovatba illett, mert mindenkinek Frédi és Béni jutott eszébe!) Viszonylag hamar túl lettünk az adminisztráción, és 1994 tavaszán megkezdhettük érdemi működésünket.

- A középiskolai különítményből azóta aktív közhasznú környezetvédő szervezet fejlődött...

- Igen! Próbáltunk megállni a saját lábunkon, és akkoriban úgy látszott, hogy dicsőség civil szervezetnek lenni, mozgalmat csinálni, nem tartozni költségvetéshez, és ahogy ebbe belekóstoltunk, egyre nagyobb étvágyunk lett. Első támogatónk az Ökotárs Alapítvány volt, tőlük kaptunk induló lökést egy projektünkre, aztán láttuk, hogy céljaink megvalósíthatók - ha értelmes munkát végzünk, az "eladható". 30-40 fővel kezdtük a terepgyakorlatokat, első munkánk a Sebesvíz-völgy ökológiai vizsgálata volt. Ma 120-130 fős tagságnál tartunk, amelynek arányai fokozatosan változnak. Ahogy felnőtt az egyesület, úgy a tagság is felnőtté vált, és ma már a kb. 60%-nyi diákság mellett 15% az egyetemi hallgatók aránya, míg a szervezet negyede felnőtt.

- Hogyan sikerült az idősebb korosztályt, sőt szakembereket is bevonni az ÖKO-KÖR tevékenységeibe?

- Nem kellett sokáig győzködni őket. Először megkértem pár kollégámat, hogy terepgyakorlatot tartanánk, jöjjön ki segíteni. Megterveztük a programot, fokozatosan kedvet kaptak, majd egyre többen csatlakoztak. Ma már odáig jutottunk, hogy bekopognak az ajtón, hogy miként lehet itt taggá válni. Így jött például környezetmérnök, biológus, nyelvtanár, védőnő és gyermekorvos is. Neki különösen örültünk, hiszen bármi történhet velünk táborainkban, az erdei iskolában, orvosra mindig szükség van. Tehát jönnek maguktól. Bármihez kell, van szakemberünk: német-, angoltanár az utazásainkhoz, levelezéseinkhez, a külföldi kommunikációhoz, tehát mondhatjuk, hogy önellátóak vagyunk.

Az egyetemisták esetében is, mint működésünk során sokszor, a kölcsönös előny elve érvényesül, hiszen nekünk jó, hogy segítenek, viszont ők is hasznosíthatják munkájukat szakdolgozatukhoz, különböző pályázatokhoz. Ezért szívesen végzik szakmai gyakorlatukat nálunk például a debreceni egyetem hallgatói is.

- Mik az egyesület céljai?

- Elsődlegesen a természet, a természetes és épített környezet, főleg a lakóhely és környéke megismerését, védelmét tűztük ki célul. Fontosnak tartjuk a környezetükért felelősséget érző diákok és felnőttek demokratikus önszerveződésének biztosítását, a mozgósítást az együttes cselekvésre. Mottónk, a Természetért - Emberért! is ezt fejezi ki. Működési területünkön, Miskolcon és környékén a lakosság környezettudatos gondolkodásának, lokálpatrióta szemléletének fejlesztését végezzük, ami elősegíti a tiszta, egészséges környezet, a jobb életminőség kialakítását.

Nyári táboraink, terepgyakorlataink is azért szerveződnek, hogy a fiatalok megtanulják a természettel való együttélést. Ezekről a rendezvényekről teljesen átformálva, megújulva kerülnek haza. Ha az ember ezt az érzést fenn tudja tartani bennük, sikeres munkát végzett.

- Rengeteget dolgoznak. Tevékenységeik közül mégis miket emelne ki?

- Elsősorban a környezeti nevelést, szemléletformálást a diákoknál. De rajtuk keresztül megpróbálunk a felnőttekhez is eljutni. Minden akciónk, rendezvényünk azt célozza meg, hogy kicsit másként lássuk a természetet. Ennek érdekében Fagus Stúdió néven környezetvédelmi oktatóközpontot működtetünk, amely alapító tagja a Környezet- és Természetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetségének. Az épület, az otthonunk képezi a Kék Madár Tanösvényünk végállomását. A tanösvény három útvonaláról útifüzet nyújt tájékoztatást, amely egyesületünknél szerezhető be.

- Időszakos kiadványokat is megjelentetnek.

- Nagyobb lélegzetű projektjeinkről szintén tájékoztató füzeteket készítünk. Népszerű ismeretterjesztőt adtunk ki például a karsztforrások többéves vizsgálatairól, a bükki kaszálórétek visszaerdősülésének botanikai hatásairól is.

A természetvédőnek nagyon el kell gondolkodnia, hogy tulajdonképpen mit védjen: azokat a növényeket, melyeknek itt van az egyetlen élőhelye, vagy pedig, ha igazán természetvédő, akkor a természetes folyamatot, tehát a visszaerdősülést. Mi annyit tettünk, hogy az állapotfelmérést elvégeztük, eredményeinket szakembereknek elküldtük.

A terepi munkának számunkra az az értelme, hogy tanuljunk, tanítsunk általa, nem pedig az, hogy pénzt kapjunk érte. Egy-két szakemberrel kiment a diák, és megtanulta, hogy miként is kell ezt vagy azt csinálni, közben pedig hiteles, jó eredmények születtek.

- Üveghuták keresése nem feltétlenül tartozik a környezetvédelem körébe.

- A Bükknek egykor szerves részét képezték a német és szlovák mesterek üvegolvasztói. Édesapámnak üvegmúzeuma van Bükkszentkereszten, szabadidőnkben az ő kutatómunkáját is szoktuk segíteni. Régen tájfutó voltam, értek a térképekhez. XVIII. századi térképek alapján bemértem, hol érdemes ásni, üveghutát keresni. Nagyon szép tárgyakat, leleteket találtunk.

- Akcióikkal jelentős tömegeket tudnak megmozgatni.

- Hagyományos programunkat "A Föld Napján a Bükkért Természetvédelmi Akció"-t 1995 óta szervezzük. A rendezvény valójában a Garadna és mellékvölgyeinek tavaszi nagytakarítása. A kirándulók által otthagyott szemét a tavaszi olvadáskor bemosódik a karsztba, és kiszámíthatatlan, hogy mikor milyen kárt okoz, ezért karsztbázis-védelmi akciók megvalósítását határoztuk el. Nagyon népszerű a rendezvény, 500-600 diák, tanár, felnőtt vesz részt benne évente.

- A környezetvédelem más jeles napjaira milyen programokat szerveznek?

- A Víz Világnapján már második alkalommal városi szintű megemlékezést rendeztünk, és ennek keretében újabb természetvédelmi akciót hirdettünk, amelynek címe: "Fogadj örökbe egy forrást!". A városkörnyéki kirándulóhelyek forrásai túlhasználtak, környezetüket nem tartják tisztán, nincs igazi gazdájuk. Megpróbáljuk odaszoktatni a fiatalságot, ezért játékos feladatokat adtunk. Az akció március 22-étől indul, és az októberi értékeléssel, jutalmazással zárul. Egyszerűen olyan feladatokról van szó, amelyek során a gyerekek tanulmányozzák a forrás és környéke élővilágát, valamint különlegességi listát is vezethetnek azokról a táj- és természetidegen anyagokról, amelyeket a forrás környékén találtak. Ezeket reményeink szerint el is tüntetik.

- A lakossággal, Miskolc városával milyen kapcsolatban állnak?

- Próbálunk minél élénkebben részt venni a város életében. Például egyik akciónk, a várostakarítás során az egész város megmozdult. Ekkor transzparenseket készítettünk, a város központjában hatalmas szeméthegyet építettünk. A diákok a város minden részéből tömegközlekedési eszközökön hozták jelképesen a nagy szemeteszsákokat. Majdnem baj is lett belőle, mert riasztották a polgármestert, aki - szombat lévén - joggingban szaladt ki, hogy mi történik a városban. Szerencsére nagyon jól fogadta a helyzetet. Eredményünk több konténernyi szemét lett, és mindenki odafigyelt egy kicsit a város tisztaságára.

Részt vettünk a helyi környezetvédelmi program elkészítésében, ehhez kétezer fős reprezentatív mintával közvéleménykutatást végeztünk. Eredményeiről külön kiadványban tájékoztattuk a lakosságot. 

- Mik azok az eredmények, amelyekre a legbüszkébb?

- Nagy elismerés számunkra, hogy a város értékeli, amit teszünk. A környezetvédelmi bizottság figyelemmel kíséri és segíti munkánkat. A lakosságot megfelelő információhoz juttatjuk a helyi média segítségével. Az önkormányzat évek óta díjmentes helyiséghasználattal, és lehetőségeihez mérten anyagilag is támogatja az egyesületet. A polgárok szívesen ajánlják fel nekünk az SZJA 1%-át. A városi cégek is hozzájárulnak projektjeink, rendezvényeink költségeihez. Működési feltételeink tehát biztosítottak. Érezzük, hogy lakóhelyünknek szüksége van kis műhelyünkre, hiszen a környezeti nevelés a legjobb megelőző környezetvédelem.

Meg szeretném még említeni, hogy elsők között lettünk 1998-ban közhasznú szervezet.

Büszkék vagyunk arra, hogy nagyon sok olyan diák kerül ki körünkből, aki ha csak szakközépiskolás lett volna, és nem egyesületi tag, nem biztos, hogy elérte volna az adott eredményt. Nem járt volna a Kiskunságban, hazai vízügyi létesítményekben, Szlovákiában, Németországban, Ausztriában. Számos rendezvényen veszünk részt, rengeteget pályázunk, sokat mozgunk a városban és a Bükkben. A diákok tanulmányait, pályázatait, versenyeztetését tudjuk menedzselni, hiszen bevételeinket visszafordítjuk alapcéljainkra, az ő segítésükre.

2001 szeptemberében erdei iskolát nyitottunk Bükkszentkereszten, a Privát Fogadóban, amit a tulajdonos pedagógus házaspárral együttműködési megállapodás alapján üzemeltetünk. A kitűnő szolgáltatás mellé az ÖKO-KÖR biztosítja a hiteles szakmai programokat. Nagyon népszerűek a Jávorkúton rendezett tanártovábbképzéseink, bemutató foglalkozásaink is, ahol a terepi oktatás módszereivel, korszerű mérési és dokumentálási eljárásokkal, eszközökkel ismerkedhetnek meg a résztvevők.

Lejegyezte: Balogh Anikó

Érdeklődni: ÖKO-KÖR
3509 Miskolc, Nagy Lajos király útja 34.
Tel.: (06-46) 401-570