Csíkszereda, 
Pallas-Akad. Kvk., 2001. 236+10 p., ill. 20 cm 
fűzött: 2 400,- Ft

A botanika és a néprajz találkozásából született tudomány, az etnobotanika. Ennek művelője az Erdélyben született szerző is, aki a botanika, a földrajztudomány, a néprajz, a történelem és a nyelvészet érintkezési-átfedési sávjában kutatott több mint tizenhét esztendőn át és tárt fel új összefüggéseket. Vizsgálatának "terepe" az erdélyi Gyergyói-medence volt. Rab János többirányú etnobotanikai vizsgálódása során áttekinti és leírja a növénytársulások és a növényfajok népi terminológiáját, a termesztett fajokon belüli változatosságot, a hasznosítási módokat, sőt még a népi hiedelmekre is kitér. A leírások nyomán ennek a megejtően szép tájegységnek a növényvilága, szinte élő történelemkönyvként mesél az itt élők és hajdanvolt őseik szokásvilágáról, életéről. A Maros mentén fekvő, egykoron végeláthatatlan mocsárvidék, a gyergyói őstáj, szinte megéledni látszik az olvasó szemei előtt. Nyomon követhető az is, hogyan felelt a gyergyói nép a természet kihívásaira, hiszen a mostoha adottságok, nap mint nap arra kényszerítették az itt élőket, hogy megvívják harcukat a természettel, ám ezenközben, az idők során, gazdag és pontos elméleti tudást halmoztak fel az őket körülvevő táj élővilágáról, mert ez az ismeretanyag biztosította számukra a túlélést és életminőségüknek a javulását is. A Növényismereti adattárral és Irodalomjegyzékkel kiegészített kötetre érdemes fölhívni a botanikusok és az etnográfusok figyelmét egyaránt. 

Bp., Polar Alapítvány, 2000.
526+19 p.,  ill., 25 cm 
kötött: 5 601,- Ft

"Mi a célja ennek a kötetnek? Nem az ünneplés a fő célja, nem a csinnadratta és nem is az udvarlás. De akkor mi?" - teszi fel a kérdést a Pap Gábor (1939) művészettörténész professzor hatvanadik születésnapjára készült, reprezentatív kivitelű, vaskos kötet Előszavában dr. Végvári József. Majd azonnal meg is adja rá a választ: egyfelől a tanítványok, pályatársak érezték szükségét annak, hogy abból a hatalmas tudásanyagból, amelyet professzoruktól kaptak, valamit visszaszolgáltassanak, hiszen mesterük "két marokkal szórta kincseit, mégsem fogyott ki soha belőle", a másik cél a számvetés volt, számba venni mindazokat a kutatási anyagokat, amelyek a Pap Gábor által "elvetett magokból csíráztak ki". Közel százharminc szerző, illetve alkotóművész járult hozzá ehhez a kivitelezésében is dicsérendően szép, köszöntő kötethez. A tanulmányokból a Pap Gábor által képviselt szellemiség, és a magyar hagyomány iránt érzett elkötelezettség olvasható ki. 
A kötet első felében tanítványai, barátai, tisztelői köszöntik a mestert, a második, a kötet nagyobbik felét kitevő részben pedig tanulmányok olvashatók a Pap Gábor által kutatott témák területéről, vagyis a magyar őstörténet misztikus vonásairól, a honfoglalás és csillagvilág kapcsolatairól, a magyar folklór őstörténeti motívumairól, művészet és sorskérdések kapcsolódásairól. A magyar Szent Korona kutatója, a magyar őstörténet sajátos szempontú értelmezője, pályája során volt könyvtár igazgató Kiskunhalason, szerkesztett képzőművészeti műsorokat a Magyar Televízióban, de ha sorsa úgy hozta, a Magyar Posta újságkihordójaként kereste kenyerét, írt forgatókönyveket, dolgozott dramaturgként, tanított a keszthelyi Japán-Magyar Életfa Iskolában, mielőtt a Művészet című folyóiratot szerkesztette évekig. Nem véletlen hát, hogy ez a gazdag tartalmú kötet is a "többműfajú" szerzőt mutatja föl, azt az embert, akinek hatvanadik születésnapja előtt méltán tiszteleg a tanítványok és barátok sora, lehetőséget teremtve ezáltal arra, hogy a hallatlanul gazdag életpálya eredményeit szélesebb körben is megismerhessék az érdeklődők.