Harsányi Tibor
A gazdag tankönyvkínálatban való eligazodás egyre nehezebb feladatot jelent a tanárok számára minden szakterületen. A körültekintő döntéshez próbálunk némi segítséget nyújtani az alábbi összehasonlító elemzéssel.

A kerettanterv a négyosztályos gimnáziumokban a biológia oktatását három évben, a 10., 11. és 12. évfolyamokban teszi kötelezővé, és meghatározza, hogy az egyes évfolyamokban milyen anyagrészeket kell tanítani. A forgalomban lévő biológia- tankönyvek többé-kevésbé alkalmazkodnak a kerettantervi elvárásokhoz. Az alábbiakban, a választás megkönnyítése érdekében, szeretnék három gimnáziumi biológia tankönyvsorozatot összehasonlítani:

1. Dr. Lénárd Gábor: Biológia II., III., IV. 
(Nemzeti Tankönyvkiadó)
2. Oláh Zsuzsa: Biológia I., II., III. 
(Nemzeti Tankönyvkiadó)
3. Kropog Erzsébet - Mándics Dezső - Dr. Molnár Katalin: Biológia (2 kötet) 
(Calibra könyvek - Műszaki Könyvkiadó)
A Lénárd-könyvek terjedelme 140-160 oldal kötetenként. Ezek a könyvek már több mint 10 éve forgalomban vannak, jól bejáratottak, szinte minden biológiatanár találkozott már velük. A könyvek teljes anyaga jól elvégezhető a három év alatt. Oláh Zsuzsa könyveinek terjedelme 280-370 oldal, első ránézésre kissé vaskosaknak tűnnek, teljes anyaguk heti 2 órás órakeretben biztosan nem végezhető el. De nem is ez a céljuk. Sajátos szerkezetük többféle feldolgozási módot tesz lehetővé. A Calibra könyvek terjedelme 170-180 oldal, három év alatt kényelmesen feldolgozhatók, sok kiegészítésre, gyakorlati munkára adnak lehetőséget. Az első kötethez munkafüzet is tartozik, amelynek feladatai segítenek elmélyíteni az órán elsajátított ismereteket. 
A három könyvsorozat szerkezete jelentős különbségeket mutat. A Lénárd-könyvek teljesen hagyományos felépítésűek, egyenként 2-3 nagy témakörre tagolódnak, amelyek további kisebb-nagyobb egységekből állnak. A nagyobb részek után összefoglalás, majd összefoglaló kérdések következnek. Ez a tankönyvsorozat tartalmazza mindazokat az információkat, amelyeket a gimnáziumi kerettanterv előír. Az érettségi és felvételi vizsgák követelményei is alapvetően erre a könyvsorozatra épülnek. Az egyes leckék - a hagyományos tankönyvi felépítést követve - normál betűméretű törzsanyagra, és kisebb betűvel szedett, csekély mennyiségű kiegészítő anyagra tagolódnak. A kiegészítő anyagban elsősorban tudománytörténeti érdekességeket, információkat találunk.
Az Oláh-könyvek szerkezete teljesen eltér a hagyományos tankönyvekétől. Az egyes kötetek 3-4 nagy témakörre, ezek kisebb-nagyobb részekre, leckékre tagolódnak. Mindegyik lecke két részből áll, egy alaprészből és bővítéseiből. A bővítések sokkal hosszabbak, további kisebb részekre oszlanak. Az alaprész csak a legszükségesebb információkat tartalmazza; eredeti látásmódja, világos, lényegre törő kifejezései mindenki számára érthetővé teszik a jelenségeket. Sokkal inkább törekszik az ok-okozati összefüggések magyarázatára, az egyes jelenségek értelmezésére, mint fölösleges információtömegek megtanítására. Minden alaprész végén jól áttekinthető vázlat foglalja össze az új fogalmakat, összefüggéseket, majd egyszerű, ellenőrző kérdések zárják a részt. Az alaprész szinte bármely középfokú iskolában eredményesen tanítható. A bővítés 5-15 hosszabb-rövidebb részből áll, ezek sok információt, érdekességet közölnek, sokszor messze meghaladva az átlagos gimnáziumi követelményszintet. E kiegészítő részek felhasználása iskolatípustól, osztálytól, szaktanártól függ. A bővítések végén gondolkodtató kérdések, vizsgálatok következnek, majd a téma iránt behatóbban érdeklődők számára javasolt irodalom. A könyv szerkezetének egyik legnagyobb erénye a kötetek végén található részletes név- és tárgymutató, amely nagyon megkönnyíti a könyv használatát, a tágabb összefüggések felismerését. Oláh Zsuzsa könyvei erős támaszt jelentenek diáknak, szaktanárnak. Akár tanári kézikönyvként is használhatók, felépítésüknél fogva magántanulók, felvételire készülők önállóan is feldolgozhatják az anyagot.
A Calibra-könyvek szerkezetére a tömörség jellemző, az egyes kötetek 4-6 nagy témakörre tagolódnak. A témakörökön belüli leckék viszonylag rövidek, a kevés szöveget képek, ábrák, táblázatok tagolják, a terjedelmes képaláírások fontosak a szöveg megértéséhez. Az első kötetben a leckék végén keretben olvashatók az új fogalmak, majd kérdések és feladatok következnek. A tankönyv szövege inkább hagyományosnak mondható, a biológia-tankönyvekből jól ismert fordulatokat, kifejezésmódokat használja. A tömör, lényegre törő szövegben előforduló új fogalmak, kifejezések magyarázatára csak ritkán kerül sor. Ezek a tankönyvek lehetőséget adnak a tanárnak arra, hogy részletesen elmagyarázza a szövegben szereplő fogalmakat, de arra is, hogy saját elképzelései szerint, önállóan kiegészítse a könyvek anyagát. A keresést könnyítendő, a témaköröket a lapok szélén húzódó színes sávok jelölik.

A három sorozatban a nagy témakörök elrendezése nagyjából hasonló. A Lénárd-könyvekben az első kötetben szerepel rendszertan, ökológia, etológia, a másodikban sejtbiológia, szövettan, és az élőlények önfenntartó szervrendszerei, a harmadikban: az élőlények önszabályozó és szaporító szervrendszerei, genetika, és evolúció. Az Oláh-könyvekben az első kötet csak a rendszertannal foglalkozik, a második sejtbiológiával és embertannal, míg a harmadik a genetikával, az evolúcióval, az ökológiával és az etológiával. A Calibra-könyvekben az első kötetben szerepel az ökológia, Magyarország és a Föld élővilága, valamint a rendszertan, a második kötet pedig a sejtbiológia, a növényélettan, az embertan, a genetika és az evolúció témaköreit tárgyalja. 
A hasonló felépítés azonban alapvető tartalmi különbségeket rejt. Míg a Lénárd-könyvekben a rendszertan csak a rendszerezésre és az egyes kategóriák alapvető jellemzésére szorítkozik, és csak minimális szervezettani és élettani ismereteket közöl, addig az Oláh-könyvek és a Calibra-könyvek a rendszertant összegyúrják a szervezettannal és élettannal, így az egyes rendszertani kategóriák jellemzésénél minden fontos szervrendszer felépítésével és működésével megismerkedhetünk. Mindkét tárgyalási módnak vannak előnyei és hátrányai. Ha egy élőlénycsoportról szeretnénk "mindent" megtudni, a Lénárd-könyvekben ezeket a három kötetben elszórva találjuk csak meg, hiszen például a puhatestűek rendszerezéséről a II., táplálkozásáról, légzéséről a III., idegrendszeréről, szaporodásáról a IV. kötetben olvashatunk. Az Oláh-könyvekben és a Calibra-könyvekben viszont egy élőlénycsoport teljes körű jellemzése egy kötetben, egy blokkban található meg, ami egyrészt azért jó, mert az egyes élőlények hihetetlen összetettségét jól tükrözi, másrészt lehetőséget ad külön embertani rész kialakítására. Ha viszont egy adott szerv vagy szervrendszer fejlődésére, típusaira vagyunk kíváncsiak, akkor a Lénárd-könyvekben sokkal könnyebben megtaláljuk, amit keresünk. A táplálkozás témaköre például egy kötetben olvasható (növények táplálkozása, állatok táplálkozási szervrendszerének fejlődése, ember táplálkozása). Ez a felépítés az evolúciós szemléletet erősíti: bemutatja, hogyan váltak az egyes szervek, szervrendszerek egyre összetettebbé, differenciáltabbakká. A kétféle felépítés előnyeinek együttes kiaknázására Oláh Zsuzsa könyve tesz kísérletet, ugyanis az állatrendszertani rész végén található egy lecke (Az állatvilág fejlődésének áttekintése), amely összefoglalásnak is jó, de a rendszertani rész előtt olvasva bevezetőnek is kiválóan alkalmas. Ennek a leckének a végén van egy remek áttekintő táblázat, amelyet vízszintesen olvasva az egyes állatcsoportokról szerezhetünk információkat, függőlegesen pedig az egyes szervrendszerek fejlődését tekinti át. 
Jelentős eltérések vannak az ökológia feldolgozásában is. A Calibra-könyvek az első kötet elején tárgyalják a témát, de csak a legszükségesebb alapfogalmak bemutatására szorítkoznak, a hangsúly inkább a hazai és távoli tájak élővilágának, illetve azok környezetének bemutatására helyeződik. Ez a megközelítés leginkább az érdeklődés felkeltésére alkalmas, így azokban a középiskolákban használható sikerrel, ahol fiatalabb korban kezdik a biológia tanulását. E könyvekből az ökológia mélyebb összefüggéseinek bemutatása, részletesebb tárgyalása teljesen hiányzik. Oláh Zsuzsa könyvében az ökológia az utolsó kötet végén található, ennek megfelelően a tudományos alapokra helyezi a hangsúlyt. Az ökoszisztéma fogalmán keresztül világítja meg az ökológia mélyebb összefüggéseit, az élőlények egymással és élettelen környezetükkel való kapcsolatát.
Szóljunk valamit az ábrákról is. A Lénárd- és Oláh-könyvekben fekete-fehér vonalrajzok: elsősorban magyarázó ábrák, táblázatok, diagramok találhatók. A Lénárd-könyvek illusztrációi a hagyományos szemléletet tükrözik, a szakmában jól ismert, klasszikus ábrák, amelyek nem szolgálják minden esetben a jobb megértést. Oláh Zsuzsa könyvében új, szokatlan szemléletet tükröző képeket láthatunk. Ezek némely struktúrát több nézőpontból is megmutatnak, a könyvek sokszor leegyszerűsített, értelmező rajzokat is tartalmaznak. Az ábrák, a leírások és némi fantázia segítségével jól elképzelhető az egyes biológiai struktúrák működése. A Calibra-könyvek első kötetében sok színes fotót és ábrát látunk, amelyek kétségkívül felkeltik az érdeklődést, a második kötet azonban rengeteg fekete-fehér vonalrajzot, táblázatot tartalmaz. Az ábrák és terjedelmes aláírásaik jól kiegészítik, néhol helyettesítik, sokszor azonban túlságosan tagolják a szöveget.
A környezetvédelem - környezeti nevelés és az egészségvédelem - egészségnevelés témája sajnos a három tankönyvsorozat közül csak az egyikben kap megfelelő hangsúlyt. Oláh Zsuzsa egész könyvét áthatja a környezeti nevelési szemlélet, amely persze leginkább az ökológia-fejezetben jelenik meg. Az egészséges életmódra nevelés is nagy hangsúlyt kap, elsősorban az embertani részhez kapcsolódva. A szerző ír a káros szenvedélyekről, élettani hatásaikról, elkerülésükről, mindezt figyelemfelkeltő, elgondolkodtató formában, sok kérdést feltéve a diákoknak. Az ember egyes szervrendszereinek tárgyalása végén megemlíti azok leggyakoribb betegségeit és az egészséges életmóddal való megelőzést is. A Lénárd-könyvekben a környezetvédelem csak egy-két fejezetre szorítkozik, az egészségvédelem pedig jórészt az apró betűs részek között jelenik meg. A Calibra-könyvekben környezetvédelemről szó sincs, egészségnevelésről pedig csak kiegészítő anyagként.