Wackernagel, Mathis - 
Rees, William E.: 
Ökológiai lábnyomunk

Az ökológusok évtizedek óta aggodalommal figyelik a Föld pusztulását. Különféle számításokat végeznek, hogy a számok nyelvén is kifejezzék, az emberiségnek mit kellene tennie ahhoz, hogy megállítsa vagy legalábbis lelassítsa a Föld pusztulását. A szerzőpáros olyan tervezési eszközt ír le munkájában - ezt nevezik ők "ökológiai lábnyom" elemzésnek -, amely segíthet abban, hogy "a fenntarthatóságot illető aggodalmakat közös cselekvésre váltsuk át". Meghatározásuk szerint: "Az ökológiai lábnyom elemzése olyan számítási eszköz, mely lehetővé teszi, hogy felbecsüljük egy meghatározott emberi népesség vagy gazdaság erőforrás-fogyasztási és hulladékfeldolgozási szükségleteit termékeny földterületben mérve". Az ökológiai lábnyom "számértékben való tárgyiasulása", bármely meghatározott gazdaság esetén számot ad a be- és kiáramló energiáról és anyagról, s átváltja ezeket egyenértékű föld/víz területté, melyre szükség van a folyamatok fenntartásához. Ez a kérdéskör elemző és egyben oktató technika is, mert nemcsak az általános emberi tevékenység fennhatóságát méri fel, "hanem a társadalmi tudat formálásában és a döntéshozatal segítésében is hatékony. Az ökológiai lábnyom tehát nem arról szól, hogy ťmennyire rossz a helyzetŤ. Az emberiség természettől való örök függéséről szól, és arról, mit tehetünk annak érdekében, hogy a Föld kapacitása emberséges létet biztosítson mindenki számára a számára a jövőben..."
A kötet hat fő fejezetéből az első leírja és megvilágítja az ökológiai lábnyom fogalmát, a második összekapcsolja ezt a fenntarthatósági vitával. A harmadik fejezetben a szerzők elmagyarázzák a lábnyom számítási eljárását, és leírnak 17 alkalmazási lehetőséget. Eszközöket és szerkezeteket javasolnak a feladatok megértésére, a stratégiák értékelésére és az előrelépés figyelemmel kísérésére, majd a fölsorolt példák azt mutatják be, hogyan is működnek ezek a stratégiák. A kötet a fennhatósági stratégiák tárgyalásával és elemző összefogalalásával zárul.

Jólléttan
A környezetbarát jó közérzet 
alapjai

A címben megfogalmazott "Jóllét" alapja "a tiszta levegő, a friss ivóvíz, az egészséges táplálkozás, az olcsó és környezetkímélő kényelem, a lelki nyugalmat adó testi, lelki tisztaság". Mindezeket azonban pénzért nem lehet megvásárolni, a mai fogyasztói társadalomban alapvető "mérőeszközzé" vált pénz birtoklása tehát nem lehet elsődleges feltétele a jóllétnek, sokkal inkább az egészséges életmód és világkép kialakítása az, amelyre ez az áhított életforma fölépülhet. Környezetünk visszafordíthatatlan romlása következtében egyetlen esélyünk a "túlélésre", azaz az élet elviselhetőbbé tételére az lehet, ha az emberiség életmód változtatásra lesz képes. Azt kell tudatosítani mindenkiben, hogy akármit teszünk, veszünk, eszünk, az "mind-mind összefüggésben áll egy sor más dologgal, egy sor más emberrel, egy sor más élőlénnyel is", ha azonban ezt a tényt nem vagyunk képesek tudomásul venni, akkor a környezetrombolás negatív hatásai visszaütnek ránk. Éppen ezért fontos, hogy a felnövekvő generáció már tudatosan védje, óvja környezetét, hogy a ma élő idősebb nemzedék is bizakodva tekinthessen a jövőbe, és azzal a megnyugtató érzéssel hagyja majd el a "vén sárgolyót", hogy megfelelő kezekbe tette le annak jövőjét. Ehhez a stratégiához kínál remek segítséget, amolyan "kiskátét" a kötet, amelynek fejezetei (Egészséges táplálkozás, Vízkímélet, Méregmérséklet, Hulladékcsökkentés, Energiatakarékosság, Autószelídítés, Zajtalanítás, Kedvenceink kezelése, Lélek - jelenlét) a jóllét témakörében igazítják el az olvasókat. Számos olyan, a mindennapi életben jól hasznosítható tanácsot, ötletet meríthet belőle az érdeklődő, amelyek segítségével előbb a mikrokörnyezetében, majd azt kiszélesítve, tágabb lakókörnyezetében is eredményeket érhet el környezetének megóvása érdekében. Hasznos lenne hát a célzott olvasórétegen, a felsőoktatásban részt vevő hallgatókon túl sokkal szélesebb körben is népszerűsíteni ezt a munkát, amely minden, a ma és a jövő környezetéért felelősséget érző ember figyelmére érdemes.

Csath Magdolna: 
Kiút a globalizációs zsákutcából

Csath Magdolna munkájának - a kötethez írt, szerzői előszó tanúsága szerint - kettős célja van: egyrészt minél szélesebb körben bemutatni a globalizáció lényegét, veszélyeit, másrészt tudatos cselekvésre szeretné szólítani mindazokat, akik a nemzet sorsáért felelősséget éreznek. Ennek a célnak alárendelve a szerző bemutatja a globalizáció intézményrendszerét, és leírja "ikertestvérének", a neoliberális gazdaságfilozófiának a lényegét. Foglalkozik a globális cégek jellemzőivel és stratégiájával, az Európai Unióval, mint "globalizációs termékkel", valamint a különféle szerződésekkel, amelyekkel a globalizáció haszonélvezői hosszú távon próbálják meg biztosítani az előnyeiket. A globalizációról szóló definíciók és vélemények ütköztetésével azt mutatja ki, hogy nem egyszerűen gazdasági kérdésről van szó, a folyamat ugyanis a globális cégek hatalomnövekedését is eredményezi. A szerző nem áll meg a problémák számbavételénél, hanem kiutat is mutat a globalizációs útvesztőjéből. Szerinte uniós csatlakozásunk nem lehet cél, csak eszköz, és ezt meg kell előznie az alapos önépítésnek, amely elegendő szellemi muníciót kínál a nemzeti önállóság megőrzéséhez. A kitűnő munkát gazdag jegyzetanyag, táblázatok és magyarázatok egészítik ki, vállalati szakembereknek, egyetemistáknak és a globalizáció kérdésköre iránt érdeklődőknek megkerülhetetlen munka.

Teremtő sokféleség
Emlékezések Juhász-Nagy Pálra

Nagy ember nem az lesz, aki nagy ember akar lenni, hanem aki nagy dolgokra tudja áldozni magát". Ez a Német László-i gondolat teljességgel érvényes Juhász-Nagy Pálra (1935-1993), aki az ökológia, a cönológia, az elméleti biológia, a matematika, a tudománytörténet, a filozófia "nagy mestere" volt. Az ő emléke előtt tisztelegtek az 1999. április 28-án, a Magyar Tudományos Akadémia Nagytermében megrendezett emlékülés résztvevői is. A kötet az itt elhangzott előadások írásos foglalata. Podani János és Szathmáry Eörs JNP (ez volt a tudós közismert megnevezése) életútját rajzolják meg és műveinek bibliográfiáját adják. Az ezt követő tizennégy tanulmány Koch Sándor, Vida Gábor, Pásztor Erzsébet, Padisák Judit, Colin S. Reynolds, Kertész Miklós, Izsák János, Vekerdi László, Bartha Sándor, Tóthmérész Béla, Czárán Tamás, Botta-Dukát Zoltán, Zsolnai László, Surányi Dezső tollából való. Az emlékezések fényében kirajzolódik a tudós, a neoreneszánsz gondolkodó, az író és a kitűnő pedagógus és ember arcéle, egy olyan igazi polihisztoré, akinek élete és munkássága ma is példaként állhat a fiatalok előtt.