A könyv a kisvízfolyásokról szóló, nagy lélegzetű, igen részletesen kidolgozott, komplex szemléletű munka. A kézikönyv megálmodója, a szerkesztő és több fejezetben társszerző, Dukay Igor tizennégy szakembert kért föl a könyv elkészítéséhez.
A könyv első részében hasznos leírásokat kapunk a kisvízfolyások földrajzi-biológiai viszonyairól. Az első fejezet egy kis folyóvíz-ökológiai bevezető, a folyóvizek abiotikus és biotikus tényezőiről és azok egymásra hatásairól. Megtudhatjuk, hogy az egészen kicsi vízfolyásokat is érdemes függőlegesen és vízszintesen tagolni, mert a kis területű környezeteket más-más életközösségek népesítik be. Olyan világgal találkozhatunk itt, amit már "nagyban" megszoktunk (pl.: a magasság változásával változik a növényzet és az állatvilág stb.), de "kicsiben", akár egy néhány km-es vízfolyás esetében, nem is gondolunk rá!
A könyv első részének további fejezetei a kisvízfolyások és környékük élővilágát 
és földrajzi viszonyait mutatják be. Megismerkedhetünk a rucaörömmel, a békatutajjal, a bolharákkal, a vízi fátyolkával, a kövi csíkkal, az erdei cankóval és a többi, vizes élőhelyeket benépesítő fajjal. De akad hiányosság is: a vízben élő egysejtűekről és mikroorganizmusokról, a baktériumokról és az algákról nem olvashatunk. Igaz, ezek jó részét szabad szemmel nem láthatjuk, de a vízi életközösségek rendjében fontos szerepük van. Nagy erénye viszont a könyvnek földrajzi szemlélete. A vízgyűjtő-területeket a szerzők részletesen elemzik, konkrét példák bemutatásával.
A könyv második részében konkrét gyakorlatokat találunk, amelyeket gyerekekkel együtt is elvégezhetünk, pl. egy erdei iskolában. 
A példák és részletes leírások alapján ötleteket kaphatunk, hogyan mérjünk vízhozamot, hogyan osztályozzuk és mérjük az érzékszerveinkkel tapasztalható jellemzőket. Természetesn a legfontosabb sem marad el -- megtudhatjuk, mire következtethetünk mindebből.
Bármilyen terület vizsgálatakor a legjobb, ha a természet saját jeleit, jelzéseit is figyelembe vesszük. Ma már igen elterjedt az indikátorszervezetek tanulmányozása és vizsgálata. A könyv külön fejezetet szentel ennek, természetesen a kisvízfolyásokra tekintettel. Ennek teljes megértéséhez bizony jól jönnek a könyv első részében található fejezetek.
Egy vízfolyás értékéről, állapotáról, leromlottságáról a kémiai vizsgálatok is rengeteg információt nyújtanak -- jól kapcsolható ez a fejezet az érzékszervi megfigyelésekhez is.
A második rész utolsó fejezetében a degradálódott vízfolyások rendbe tételével foglakozik a könyv, bemutatva egy-egy adott partszakasz "revitalizációjának", és "renaturálásának" lehetőségeit.
A könyv eddig az értelmünkre hagyatkozott, és a szigorúan analitikus természettudományos módszereket hívta segítségül. Utolsó fejezetében azonban az érzelmeink sem maradnak ki a játékból. A fejezet címe: ökológiai játékok. A csoportalakító, ismerkedési játékoktól kezdve fejleszthetjük érzékszerveinket, térérzékelésünket, kreativitásunkat, ismereteinket, és fantáziánkat is szabadon engedhetjük. Természetesen a játékok középpontjában is a vízfolyások és környezetük állnak!
Bátran ajánlom a könyvet azoknak, akik egy kicsit másképp akarják látni vagy láttatni a vízfolyásokat, és akik nem restellnek időt fordítani arra, hogy a tudományos vizsgálatok elvégzése közben játszani is engedjék önmagukat, vagy a rájuk bízott csapatnyi gyereket.
Kellemetlen, hogy a kézikönyv képei nem túl jó minőségűek. Nem vagyok biztos benne, hogy felismerném például a keresztes- vagy a kis békalencsét az ábrák alapján.