Neumayer Éva
Fehér Holló

Fehér Csaba Endrével, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park felügyelőjével, a keszthelyi székhelyű Fehér Holló Természetvédelmi Egyesület elnökével nem könnyű "nyugalmasan" beszélgetni. Energikus és rendkívül tevékeny ember, hivatása és egyre népesebb családja mellett szabadidejének nagy részét is a természetvédelemnek szenteli. Az Egyesület többi tagjával együtt végzik soha véget nem érő munkájukat, kiállnak környezetünk védelme mellett és szorgalmasan építik zalaszántói oktatóközpontjukat, hétvégenként, tégláról téglára.
Azt hiszem, leginkább annak köszönhettem a hosszas beszélgetést, hogy eleredt az eső...
 

-- Honnan jött az Egyesület ötlete?
-- Egyesületünk 1996 novemberében alakult, de története előbb kezdődött. A kezdő lökést a denevérek iránti érdeklődés adta, még 1993-ban. Akkoriban a megye gyöngybagoly-állományának felmérésével foglalkoztunk; aztán felfedeztük, hogy ezeket a gyöngybaglyos helyeket denevérek is lakják. Abban az időben denevéreket tekintve Zala megye fehér folt volt, senki sem tudott róluk semmit, egy-két múzeumi adat állt csak rendelkezésre, így hát nekiláttunk a munkának -- gőzerővel. Az Egyesület ebből a körből nőtt ki: a denevérkutató táborokból megismert emberek közül jöttek és jönnek máig is legtöbben.
-- Az Egyesület egyik fő tevékenysége a cselekvő természetvédelem. Mit jelent ez a gyakorlatban? 
-- Folyamatosan végezzük az épületlakó denevérkolóniák felmérését Zala, Somogy, Veszprém és Vas megye területén; mára több mint 500 templomot vizsgáltunk át. A fellelt jelentős egyedszámú szülőkolóniákat sérülékenységük miatt rendszeresen figyelemmel kísérjük, állandó kapcsolatot tartunk fenn az egyházközségek képviselőivel, az épületek gondnokaival, elvégezzük az élőhelyi adottságok javítását (sötétítés, huzatmentesítés, tömegesen fészkelő galambok és verebek kirekesztése), valamint a denevérek nagyobb "elviselhetősége" érdekében letakarítjuk a guanót a padlásokról. A templomokon túl erdei denevér-élőhelyek minősítése és fenntartása, valamint a Balaton-felvidéki és bakonyi barlangok évi többszöri ellenőrzése is feladatunk. Felkérést kaptunk a Balaton-felvidéki Nemzeti Park legjelentősebb denevér-élőhelyeinek feltárására, állománybecslésre és védelmi javaslatok kidolgozására. 
Mesterséges madár- és denevérodúk készítésével is évek óta foglalkozunk. Műhelyünkben 1997-től mintegy 1000 odú készült fészkelő madarak számára. Ezeket az utolsó darabig szétosztottuk tagtársaink és más természetbarátok között.
Emellett összesen 400 denevérház készült és került kihelyezésre a Kis-Balaton és a Tihanyi-félsziget területén. 1998-ban Európában egyedülállóan eredményes megtelepedések történtek (egyes denevérházakban 200-300 fős szülőkolóniák is megtelepedtek), és további  denevérházakat raktunk ki a hévízi parkerdő és a Vindornyai-láp területére.
1996-ban kezdtük Kétéltű- és Hüllővédelmi Programunkat a veszélyeztetett vizes élőhelyek felmérése és megőrzése érdekében. Mivel ezek a területek nélkülözhetetlenek a kétéltű-populációk fennmaradásában, elkezdtük ezek feltérképezését, értékeik, jelentőségük felmérését, és a veszélyeztető tényezők feltárását. 1998-tól kezdődően kora tavasszal varangymentést folytatunk nagy forgalmú autóutak mentén, melyre rengeteg szimpatizáns jelentkezik -- alig tudjuk beosztani az önkéntes csapatokat torlódás nélkül. Folyamatosan végezzük iskolás csoportok bevonásával több erdei tavacska tisztítását, hogy eutrofizálódásukat késleltessük, és visszafordítsuk. 1997-ben adtuk ki Kétéltűek határozása és védelme című 40 oldalas terepi útmutatónkat.
Elkezdtük a Balaton vízgyűjtő területén még meglévő láprétek, mocsárrétek kezelését. Célunk, hogy ne erdősödjenek be, ne gyomosodjanak fel e gyepterületek. Tevékenységünk elsősorban azokra a rétekre irányul, melyeken a természeti értékek (pl.: haris, védett orchideafélék) nagymértékben koncentrálódnak, és leginkább veszélybe sodródtak. Az általunk kezelt területeken a legnagyobb ellenfelek az aranyvessző, az akác, a bálványfa és helyenként a feketefenyő, melyek kivétel nélkül nálunk nem őshonos, agresszíven terjedő gyomfajok.
Újabban természeti területek védetté nyilvánításának szakmai előkészítését is végezzük.
Gyakran kerülnek hozzánk legyengült vadon élő állatok (elsősorban madarak), akiket némi gondozás, kondíciójavítás után szabadon engedünk.
-- Meglehetősen sokféle munkát végeztek. Emellett, úgy tudom, egyre több időt szántok a tudatformálásra is.
-- Megalakulásunktól kezdve minden évben tartottunk szakmai táborokat, elsősorban az érdeklődő középiskolásoknak és egyetemistáknak. Gyerekeknek először 1996-ban Nagykapornakon, Belső-Zalában, Nagykanizsától északra, egy forrásnál szerveztünk kéthetes tábort. Gyönyörű, változatos terep volt, rovarásztunk, madarásztunk, denevérésztünk, botanizáltunk, forrást tisztítottunk. Nagyon jól sikerült, így azóta is hagyomány a táboroztatás. Sokan évek óta visszajárnak.

1998 tavaszán vettünk Zalaszántón egy elég rossz állapotban lévő -- addig szeszfőzdeként üzemelő -- házat. A telken van patak, kút, közel az erdő, csodálatos hely. Az utóbbi évek táborait ezen a telken, sátrakban tartottuk.  A házat pedig folyamatosan, rengeteg közös munkával (2000-től a FÖK, a Hangyaleső Bt., az ISM és a GM anyagi támogatásával) hozzuk rendbe. Az idén már fogadhatunk benne csoportokat. 
Egyesületünk több éve tartja a kapcsolatot olyan iskolákkal, ahol a pedagógusok és a diákok is kellően nyitottak a természetvédelmi programokra, rendezvényekre. Rendszeresen tartunk előadásokat, szakköri foglalkozásokat megyeszerte, több kisdiákot készítettünk fel megyei és országos versenyekre, és néhány diplomamunka is készült a segítségünkkel.
2000 őszén indítottuk Keszthelyen a Goldmark Károly Művelődési Központtal közösen a Hangyaboly nevű szakkörünket. Ily módon a táborozó gyerekekkel év közben is tudjuk tartani a kapcsolatot. 
Természetesen a szemléletformálás nem független a természetvédelmi munkáktól. Nem titkolt célunk, hogy a táborban "elvarázsolt" gyerkőcökből kerüljön ki az utánpótlás.
-- Milyen programok vannak egy-egy tábor alkalmával?
-- A természetismeret az elsődleges, de igyekszünk változatosan összeállítani a programot. Általában a Rezi-várat hordózó Meleg-hegy megmászásával kezdünk, innen belátható az egész vidék. A továbbiakban pedig van botanizálás, rovarászat, csigaismeret, madarászat, geológia, különféle kézműves programok, esténként tábortűz, játék, bolondozás. A táborokból sem marad ki a természetvédelmi munka: patakot és forrást tisztítunk, bálványfát vagy szolidágót irtunk. Minden csoportot elviszünk denevérhálózásra is. 
A természetvédelem mellett újabban egyre több figyelmet szentelünk a népi értékek: életforma, a hagyományok, a kézművesség felfedezésére és gyakorlására is.
-- A szemléletformáláshoz tartozik a tanösvények készítése is.
-- 1996-ban a Tátikai Tavaszi Tábor alkalmával gondolkodtunk el azon, hogy jó lenne a Kovácsi-hegyen létrehozni egy természetvédelmi tanösvényt. Később a zalaszántói önkormányzat pályázott a kivitelezésre, így 1999-ben el is készült a tanösvény  első, hat kilométeres szakasza. Szakmai részét -- a táblákat a képanyaggal -- mi készítettük, a díszes nyitó táblát pedig a falubeli mesterek. Olyan jól sikerült, hogy a térségi önkormányzatok szinte sorban állnak, majd' mindenki saját tanösvényt szeretne... Jelenleg a Vindornyaszőlős Jövőjéért Alapítvány, a KAC "h" kerete és a helyi Önkormányzat segítségével a Kovácsi-hegyi tanösvény második szakaszán dolgozunk, március végére készülünk el vele. Úgy próbáljuk elkészíteni, hogy a gyerekekhez is szóljon, élményt nyújtson. A zalaszántói tanösvényen felsoroltuk a fajokat, képek is vannak róluk, de a gyerekeknek nem fűződik hozzá személyes élményük, így a tudás nem igazán rögzül. Az új szakaszon a Kovácsi-hegy geológusok által közismert részén, a kőároknál (bazaltutca) fog vezetni az útvonal. Az élményszerző képi megjelenítésekre, grafikákra koncentrálunk, összehasonlítunk leveleket, állatnyomokat, és hagyományokat is bemutatunk. 
-- Említetted a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkot és a környékbeli önkormányzatokat. Milyen szervezetekkel álltok még szakmai kapcsolatban? 
-- Az önkormányzatokkal nem csak a tanösvények kapcsán dolgozunk együtt. Leggazdagabb az együttműködésünk a Tátika-Rezi Régió Önkormányzati társulással. Részt veszünk a térség turistaút-hálózatának kialakításában, valamint a turisztikai fejlesztésben is. Ez utóbbi kapcsán elsősorban az ún. "szelíd turizmus" lehetőségeit keressük.
A civil szervezetek közül kiemelném a gyenesdiási székhelyű Forrásvíz Természetbarát Egyesületet. Főként források "felszabadításán" dolgozunk együtt -- ez azt jelenti, hogy a kibetonozott forrás-foglalatokat (aknás forrás-foglalásokat) szabaddá tesszük és visszaállítjuk természetesebb állapotukat. 
A szemléletformálás terén a Vackor közösség tagjaival vagyunk a legszorosabb kapcsolatban. 2000 folyamán rengeteg ötletet kaptunk egymástól és sok, az oktatás során jól használható eszközt készítettünk el közösen. Legfontosabbak talán a különböző határozó lapok és az egy-egy témakört felölelő diasorok. A Vackoron kívül tartjuk a kapcsolatot más oktatóközpontokkal is; tavaly pedig jelentkeztünk a KOKOSZ tagjai közé.
-- Honnan a forrás a szakmai munkához?
-- Egyrészt pályázatokból. Sokáig szinte kizárólag a KKA (majd KAC) "h" keretére épült a költségvetésünk. A pályázati források azonban meglehetősen bizonytalanok, ráadásul egy-egy programot csak 10-15 sikeres pályázatból tudunk elvégezni, amivel rengeteg adminisztráció jár. Ezért mostanra a "több lábon állást" céloztuk meg: igyekszünk többféle, profilunkba vágó munkát is elvállalni -- ezek átsegítenek az "ínséges" időszakokon. Ilyen munkák voltak pl. a Tátika vár állagmegőrzése, vagy a madármegfigyelő/kilátó torony felújítása a Kis-Balatonon. De ide tartoznak a tanösvények, és a kiadványszerkesztés is. A konkrét természetvédelmi munkákon kívül foglalkozunk kutatással is. Több önkormányzatnál előkészítettünk helyi védetté nyilvánításokat, készítettünk kezelési terveket, hatástanulmányokat, gyűjtöttünk természetvédelmi adatokat. Ha úgy adódik, vállalunk alpinista munkát, de kertépítést is. Ez utóbbinál is figyelembe vesszük a természetvédelmi szempontokat -- rábeszéljük a tulajdonosokat őshonos fajok, tájfajták, tájba illő anyagok, népi építészeti elemek alkalmazására.
-- Ilyen sokféle feladatot csak ütőképes csapattal lehet végezni. Hogyan áll össze az egyesület tagsága? 
-- Tagjaink elsősorban a Nyugat-Balaton térségéből valók, de van egy budapesti "derékhad" is. Egy részük még tanuló, egyetemista, közel kétharmada diplomás, köztük kertészmérnök, agrár- és erdőmérnök, környezetmérnök, természetvédelmi szakmérnök, biológus, tájépítész, vegyész, számos tanár és tanító, valamint egyetemi oktató is található. Jelenleg már két alkalmazottunk és egy polgári szolgálatosunk is van. Egyesületünk jellegéből adódóan kizárólag aktív tagok jelentkezését várjuk, akik mind hozzájárulnak egy új, igazabb, tartalmasabb és boldogabb életforma kialakításához.