Ha fenntarthatóvá akarjuk tenni a mezőgazdaságot, át kell állnunk a biogazdálkodásra, úgy Nyugaton, mint Kelet-Európában. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha egy-egy helyi lakossági csoport elkötelezi magát az egészséges élelmiszerek termelése és fogyasztása mellett, és nemet tud mondani az élelmiszeriparban eluralkodott komplexumok káros tevékenységére.
Kelet-Közép-Európában gyerekcipőben jár még a közösség által támogatott mezőgazdaság nevű rendszer, mellyel a régióban elsőként a gödöllői Nyitott Kert Alapítvány próbálkozott.

A biogazdálkodók számára nagy gondot jelent, hogyan érjék el azokat a fogyasztókat, akiknek az ő termékeikre van szükségük. A nagy üzletláncok csak nagytermelőktől vásárolnak, hibátlan külsejű (kozmetikázott) termékeket várnak, és a termelők számára elviselhetetlenül  leszorítják az árakat.
A 70-es években Japánban találták ki a "termelő arcát viselő termék" fogalmát. Ezt a rendszert kezdték a 80-as években közösség által támogatott mezőgazdaságnak nevezni az Egyesült Államokban. 
A közösség által támogatott mezőgazdaság megoldást jelenthet  a biogazdák értékesítési gondjaira. Egyik fajtája az ökopiac, ahol az árusító gazdáknak biotermelői tanúsítvánnyal kell rendelkezniük. Másik fajtája az egységcsomag-rendelés: a vásárló a megrendelt csomagját bizonyos elosztási pontokon veheti át. A csomagnak fix ára van, összetétele változik. Ez a forma a vásárló bizonyos fokú elkötelezettségét igényli. Harmadik típus a részt vállalásos rendszer, amelyben a vásárló még jóval a  betakarítás előtt anyagi támogatást nyújt a termelőnek, a termésből pedig arányosan részesedik. A vásárló ily módon megosztja az esetleges rossz termés  kockázatát a termelővel. Ez az előzőnél is nagyobb elkötelezettséget igénylő forma.

A gödöllői kísérlet

1998-ban a GATE Környezet- és Tájgazdálkodási Intézete biozöldség-termesztési programba kezdett, amely az egyetem földjének fenntartható művelését volt hivatott szolgálni és a fenntartható művelés modelljét tárni a diákok, tanárok és az érdeklődők elé. Egyúttal friss bioélelmiszerrel kezdte ellátni a környékbelieket. A hosszú távú cél a biotermesztés módszereinek kutatása volt. 
Biokertészetünk szokatlanul újszerű vállalkozás volt Gödöllőn. Személyes kapcsolatok révén tudtuk, hogy a helyi Waldorf Iskola közössége esetleg érdeklődne biotermékeink iránt, az igény mértékét azonban nem láttuk pontosan.
A részt vállalásos rendszerbe nem akartunk belevágni, mert megítélésünk szerint túl korai lett volna a magyar piacon: a háztartások nem tudnak előre fizetni és nincs még olyan fokú elkötelezettség a vásárlókban, hogy hajlandók legyenek kockázatot vállalni. (Elképzelhetőnek tartom, hogy később majd elmozdulhatunk ebben az irányban is.)

A csomagrendelési rendszer működése

Célunk az, hogy a friss zöldséget elérhető áron kínáljuk a vásárlónak. 1998-ban 600 Ft volt az egységdoboz ára,1999-ben 750 Ft, 2000-ben pedig 900 Ft. Azt tapasztaltuk, hogy az igényes vásárló kész 10-20%-kal többet fizetni a biotermékért, mint a vegyszeresen termesztettért.
1998 tavaszán tájékoztatót tartottunk a Waldorf Iskolában, és megpróbáltunk jelentkezőket toborozni. A város központi helyein hirdetéseket ragasztottunk ki. Mindezek ellenére eleinte elenyésző volt az érdeklődés. Ám amikor a Waldorf Iskola hírleveléhez jelentkezési lapokat csatoltunk, 35 család jelezte csatlakozási szándékát.
Az első csomagok szállítását augusztus végére, a tanév kezdetéhez igazítottuk. (A kora nyári kezdés sokkal bizonytalanabb lett volna.) 
Elosztási helyeinken szeptembertől 35 család vett át rendszeresen csomagokat, de vásárlóink köre idővel 70 családra nőtt. A Waldorf Óvoda és a fóti Waldorf Iskola további elosztási pontok lettek.
A második évben vásárlóink már választhatták a részt vállalásos rendszert is: 1999 tavaszán és nyarán kb. 25 család fizette ki előre a termények árát. 1999 szeptemberében 40, októberben pedig már 70 család rendelt hétről hétre csomagot tőlünk. 2000-ben új helyszínre költöztünk, itt tartósabb tartózkodást remélhettünk, így már megérte egy öntözőrendszerbe is befektetni. Kissé megnöveltük a zöldségeskert méretét is. Az évad közepén 90 család vásárolt tőlünk minden héten. Igaz, a nyári szünetben ez a szám visszaesett 40-re.

A munka

Az első két évben két hektár földet béreltünk, és több mint harmincféle zöldséget termesztettünk. A sokféleség több munkát jelentett, mintha monokultúra lett volna, ám megvolt az az előnye, hogy megosztotta a kockázatot a különböző zöldségfajták között, és többféle vásárlói igényt ki tudott elégíteni. Traktort és kézi munkát használtunk, részmunkaidős alkalmazottakat foglalkoztattunk, idényben pedig időszakos diákmunkásokat, illetve önkénteseket a vásárlóink közül. 2000-ben már két főállású kertészünk volt, egy önkéntes és két részmunkaidős alkalmazott. Alkalmanként az egyetem diákjai néhány napos terepgyakorlatot végeztek nálunk. A ráfordított munkatöbblet minőségi és mennyiségi eredményekben is megmutatkozott.

A csomagok

A közösség által támogatott mezőgazdasági rendszer hatékonyságának döntő tényezője a csomagok összeállítása és elosztása. Ezeket a feladatokat a lehető legegyszerűbben igyekszünk megoldani. Egységdobozokat használunk, ezen a téren nem engedünk az egyéni kívánságoknak. Ez merevség ugyan a részünkről, de túl sok időnket elvenné az egyéni csomag-összeállítással való bíbelődés. Inkább arra igyekszünk rábeszélni vásárlóinkat, hogy cseréljenek egymás között. 
A csomagok bepakolását egyszerűen oldjuk meg: a szükséges mennyiségű dobozt kivisszük a földre, és rögtön beletesszük a leszedett zöldséget. 55x35x15 cm-es könnyen tisztítható, tartós műanyag dobozokat használunk. Egy család egy hétre való zöldsége éppen belefér.
A csomagokat az elosztóhelyekre szállítjuk, ahonnan a vásárlók a megadott időszakban elvihetik azokat. A vásárlók visszaadják az előző heti, kiürült dobozt, és befizethetnek a következő hetire. Előfordul, hogy elfelejtik visszaadni a dobozt, ezért ezt mint természetes vesztséget előre belekalkuláljuk az árba. Mint minden rendszernek, a miénknek is vannak hibái. De folyamatos korrigálással igyekszünk kiküszöbölni ezeket. 

Kapcsolattartás a vásárlókkal

E gazdasági fajta sikere függ a jó kommunikációtól. A heti csomagelosztás jó alkalmat teremt termelő és fogyasztó találkozásához; emellett a rendszeres, formális csatornák is fontosak. Terveink között szerepel egy kéthavonta megjelenő hírlevél kiadása. Eddig megjelent alkalmi hírleveleinkhez recepteket, és néha kérdőívet is mellékeltünk. A receptek megismertetik a vásárlót a szokatlanabb zöldségek felhasználási módjaival.
Vannak olyan közösség által támogatott mezőgazdasági rendszerek, ahol elvárják, hogy a vásárló részt vegyen a munkában is. Mi nem írunk elő ilyet, de önkéntes munkásokat szívesen látunk. Tapasztalatunk szerint egyébként nem alapozhatjuk kizárólag önkéntes munkára a gazdaságot.
Betakarítási fesztiváljaink népszerű rendezvények. Ezen a napon szívesen látunk minden Nyitott Kert tagot családostul, barátaikkal és az érdeklődőkkel. Együtt dolgozunk és mulatunk. A 2000 októberében rendezett fesztiválon hatvanan vettek részt. Reggel kiástuk a krumplit, együtt főztünk, ebédeltünk. Felavattuk új kertünket, és a komposzttartókban elhelyeztük biodinamikus komposzt-preparátumainkat. A vidám ünnepséget moldvai táncház zárta. 
Fesztiváljaink közelebb hozzák az embereket a földhöz, ahonnan az asztalukra kerül az élelem. Kicsit megtapasztalhatják annak a mezőgazdasági munkának az örömeit és fáradalmait, amely az adott közösség egészséges táplálékkal való ellátását szolgálja. A fesztiválok igazi közösségteremtő alkalmak.

Nyereségesség

Bizonyára sokan mondják: "ez nagyon szép, de vajon meg is éri?" A Nyitott Kert valamennyire nyereséges. 1998-ban némi veszteségünk volt, amit az egyetem kiegyenlített. 1999-ben ez megfordult, és 2000-ben elkezdett hasznot hozni. Magyarországon, ahol a zöldség ára alacsony, egy ilyen vállalkozás nem kecsegtet nagy haszonnal. De a  nyereséghez hozzá kell számolnunk a környezeti előnyöket és a piac stabilitását is. Ezek a tényezők együtt biztosítják a közösség által támogatott mezőgazdasági rendszer hosszú távú életképességét. 
1999 őszétől járunk árusítani a budapesti ökopiacra, szállítunk bioboltokba és néhány más helyszínre is. 2000-ben innen származott összes bevételünk 30%-a. Lehet, hogy a közösségi mezőgazdaság meggyőződéses hívei elítélnek ezért bennünket, mi azonban védeni tudjuk álláspontunkat: ha a mai viszonyok között, ahol az externáliákat nem számolják bele a termék árába, életben akarjuk tartani a rendszerünket, akkor kellően rugalmasnak kell lennünk. Túlélésünket nagyobb eséllyel biztosíthatjuk, ha többféle piacon is jelen vagyunk.
Amikor 1998-ban belekezdtünk a vállalkozásba, az első ilyen jellegű kísérlet volt a régióban. Néhány évvel korábban történt már próbálkozás egységcsomagok házhoz szállítására Budapest környékén, ám ez befulladt. Valószínűleg abban tévedtek, hogy túl széles kínálatuk volt túl széles körnek, akiknek túlságosan különböző igényeik voltak.
Amennyiben a Nyitott Kert sikeresnek mondható, ezt az magyarázza, hogy már tevékenységünk megkezdése előtt megvolt a lakossági igény a vegyszermentesen termelt élelmiszerekre. Ráadásul olyan intézmények támogatásával dolgozhatunk, mint a Gödöllői Egyetem és a Waldorf Iskola. Az emberek életszínvonala is lehetővé teszi környezeti és egészségügyi érdeklődésüket, ilyen irányú érzékenységüket. Működőképességünk nem elhanyagolható feltétele a rendszer tudatosan megtervezett egyszerűsége is.

Kelet-közép-európai esélyek

Kelet-Közép-Európában, ahol a vidéki gazdaságokat tönkretette a téeszesítés és az intenzív gazdálkodás, a közösség által támogatott mezőgazdaság a szétbomlasztott közösségek helyreállításának ígéretét is hordozza. Összeköttetést teremthet a földtől mindinkább eltávolodó város és az egyre elszigetelődő falu között. A mezőgazdaságnak nemcsak az élelmiszertermelésben van szerepe, hanem a vidéki közösségek társadalmi, foglalkoztatási, környezeti és politikai egészségének biztosításában is.

Bővebb információ: (06-28) 414-319; e-mail: matthew@nt.ktg.gau.hu