Az Eredő rovatvezetője Miró Kiss Ida
 Mintegy tíz éve indult hazánkban az ökofalu-mozgalom. A városi életmódból kiszakadni vágyó fiatalok már-már halálraítélt kis falvakba költöztek, hogy ott a természettől csak a lehető legszükségesebbet elvéve éljenek. Éves találkozójukra Drávafokon, az Ormánság Alapítvány székhelyén került sor.
Az "élőfalvakban" sok érdeklődő megfordul, de gyakran a legjobb szándék ellenére sem tudnak gyökeret ereszteni. Az agostyáni Természetes Életmód Alapítvány vállalta, hogy földművelési és egyéb ismereteket adjon az érdeklődőknek: oda lehet költözni hozzájuk, s kipróbálni mindazt, amit majd életvitelszerűen folytatni szeretnénk. A legfontosabb dolgok persze nem taníthatók: az érzelmi kötődés egy tájhoz,  a beilleszkedés egy közösségbe. 
Bővebb információ: Ökofalu Hálózat, 
4748 Bárdudvarnok, Visnyeszéplak 48. 
Falugondnok: (06-60) 362-877
B.Gy.
Japán kihívta maga ellen a szabadkereskedelem bajnokainak haragját azzal, hogy korlátozni próbálja a mezőgazdasági termékek importját. Japán ugyanis eddig egyeduralkodó volt a shiitake gomba piacán, ám a fejlődőben lévő Kína immár elfoglalta egyre növekvő gombatermesztésével a piac 40%-át.
Japán egyébként a mezőgazdasági népesség és a vidéki életmód védelmére is hivatkozik a vitában. Hasonló az EU álláspontja is, amely a nem üzleti jellegű érdekek figyelembe vételére buzdít. A kereskedelmi szabadság bajnokai persze átlátnak a szitán, arról értekeznek, hogy ez csak ürügy a piacvédő intézkedések fenntartására. Bizonyára így is van. Kérdés, hogy ez baj-e.

CivilPress
Hetek óta kering az Interneten az alábbi hír:
A brazíliai parlament olyan kérdésben szavaz, amely az Amazóniai-őserdők 50%-os méretcsökkenését hozhatja. Az irtásra ítélt erdőterület, mely Portugália méretének négyszerese, főként mezőgazdasági művelésre és legeltetésre szolgál majd. A faanyagot multinacionális vállalatok faforgács formájában értékesítik nemzetközi piacokon. 
Pedig az esőerdő talaja az erdő nélkül semmit sem ér: erősen savas kémhatású, és a vidék állandó árvizeknek van kitéve. Mára több mint 160 ezer négyzetkilométernyi területen pusztították el az erdőt hasonló céllal. Ezek a földek rövid időn belül elhagyatottá váltak, elsivatagosodnak.
Nem hagyhatjuk, hogy ez történjen! Írd a nevedet az alábbi listához (itt egy hosszú névlista következik) és továbbítsd ezt az üzenetet mindenkinek, akit csak ismersz.
A mezőgazdasági haszonnövények genetikai egyöntetűsége rontja a termésbiztonságot. Az UNEP Világ Konzervációs Monitoring Központja, mely az angliai Cambridge-ben működik, megállapította, hogy míg 1903-ban 13 spárgafajtát tartottak nyilván, 1983-ra már csak egy maradt. 1903-ban 287 változata volt a sárgarépának, ma csak 21. Száz évvel ezelőtt csaknem 500-féle fejes salátát tartottak számon, ma 36-ot.

CivilPress
A természet titkai, melyeket a természeti népek meséikbe, dalaikba, műalkotásaikba rejtettek, örökre elveszhetnek a fokozódó globalizáció következtében -- figyelmeztetett az ENSZ Környezetvédelmi Programja.
A világon mintegy hatezer beszélt nyelv létezik, közülük 4-5 ezer természeti nép nyelve. 2500-at közvetlenül kihalás fenyeget, számos nyelv hordozói pedig elveszítik kapcsolatukat a természeti világgal. A mai nyelvek 32%-a Ázsiában él, 30% Afrikában, 19% a Csendes-óceáni régióban, 15% Amerikában, 3% Európában. A legtöbb nyelvet (847-et) Pápua Új-Guineában beszélik. Mintegy ezer olyan nyelv van, amelyet már csak legfeljebb ezer ember beszél, 553 nyelvnek száznál kevesebb beszélője van, 234 ismert nyelv pedig már kihalt. Egyes kutatók úgy vélik, hogy a következő száz évben a világ nyelveinek 90%-a el fog tűnni.

CivilPress