Amit hagyományosan természetként ismerünk, az mára már jelentősen megváltozott. Földünk nagy része ugyanis termelőtelepekké és lakóhelyül szolgáló településekké alakult át. Ennek a folyamatnak azonban két egymást gyengítő pólusa van, mert amíg az egyik oldalon az emberekkel zsúfolt települések megjelenése, terjeszkedése látható, addig a másik oldalon az élőhelyek és a kultúrtáj már-már visszafordíthatatlan pusztítása, pusztulása érzékelhető.
Girardet rendkívül jól szerkesztett, kitűnő minőségű színes fotókkal, fotómontázsokkal és folyamatábrákkal illusztrált kötetében arra keresi a választ, miként lehet és kell az emberiségnek ezt a fenyegető veszélyt elhárítania. A bevezetőben 1976-os vancouveri Élőhely I. és az 1996-os isztambuli Élőhely II. konferenciák tapasztalataira tér ki. A kötet további részében a konferenciákon fölmerülő, két alapvető kérdésre keresi a választ: miképp gondoskodhatunk megfelelő hajlékról és életfenntartó tevékenységről a Föld egyre növekvő városi lakossága számára? Hogyan biztosíthatunk elviselhető élőhelyet az embernek egy elvárosiasodott világban?
A Településökológia (The ecology of settlements) c. fejezet azt tárgyalja, miként alakultak ki a történelem során a városok, miként koncentrálódott az idők során a környezetszennyezés a városokban, és milyen 
-- különböző érdekcsoportokat érintő -- anyagi vonzata van ennek a tények. A folyamatábrákról az is leolvasható, milyen szoros szimbiózisban él a település a szűkebb és tágabb környezettel, és milyen 
-- ma még szinte beláthatatlan -- következményei lehetnek a környezetszennyezésnek, amely előbb vagy utóbb az ökológiai egyensúly fölborulásához vezet. Beteg városok, beteg világ (Sick cities, sick world). A városok a Földanya, Gaia legnagyobb kizsákmányolói. 1950-ben 200 millió ember élt városokban, 1990-ben ez a szám 2 milliárdra volt tehető, s az előrejelzések szerint 2025-re a városokban élők száma elérheti a 3 milliárdot is. A városok mérete tehát gigantikus méreteket ölthet.

Energia felhasználása nélkül semmilyen élőlény nem létezhet. A növények és az állatok számára a tápanyag az életben maradáshoz és a fejlődéshez szükséges energiaforrás. Az ember ennél lényegesen több energiát fogyaszt, hiszen a gyárak működtetéséhez, a közlekedéshez, az épületek fűtéséhez, a főzéshez, a világításhoz és a szórakozáshoz is energia szükséges. Mivel minden tevékenységünk során energiát használunk fel, lényeges, hogy minél többet tudjunk erről a fontos témakörről.
A "Hol az energia?" című, felső tagozatosok számára készült oktatócsomag főként a környezetvédelem szempontjából foglalkozik az energiával. A kiadványból a tanulók megismerhetik a megújuló és a nem megújuló energiaforrásokat. A szerzők tudatosítják a tanulókban, hogy az energiatermelés környezetszennyezéssel jár és felhívják a gyerekek figyelmét arra, milyen gyakran pazaroljuk az energiát és a többi természeti kincset. A kiadványban található feladatok megoldása során a tanulók -- és persze rajtuk keresztül a szülők is -- rádöbbenhetnek arra, hogy a feleslegesen használt autó vagy háztartási gép, a helytelenül működtetett hűtőszekrény vagy tűzhely és a rossz hőszigetelésű lakás az energiapazarlás forrása. A kiadványban nagyon sok ötletet találunk arra is, hogyan alakíthatjuk energiatakarékossá az életvezetésünket és a háztartásunkat. Az ötletek egy részét a diákok azonnal felhasználhatják, vagy rávehetik a szüleiket és az iskolavezetést az energia-megtakarítást eredményező változtatásokra. Az ötletek között azonban olyanok is vannak, amelyeket a diákok később, felnőttkorukban tudnak majd hasznosítani a saját háztartásuk berendezésekor vagy amikor majd a közösségben döntéshozó szerepet töltenek be.