|
||
Óráról óráraA nevelőtestületek egyre inkább átérzik azt, hogy a környezetünkkel harmóniában és fenntartható módon együtt élni képes és kész állampolgárok nevelése mennyire fontos, mennyire mellőzhetetlen feladatunk. A nevelési alapelvek és célok között megfogalmazni a környezeti nevelési törekvéseket azonban sokkal kevesebb buktatóval jár, mint a konkrét tanulásszervezés szintjén pontosítani azokat. Nem elég tehát, ha a nevelési programjainkban végre hangsúlyossá vált a tanulók helyes környezeti magatartásának alapozása, a környezeti értékek megteremtésére és értékként kezelésére való felkészítés. Kevés, ha rögzítettük a természet egészére, az egyének és közösségek környezeti cselekvéseire vonatkozó ismeretek, tapasztalatok átadásának módját, s megterveztük az ehhez szükséges új tanulási helyzetek irányítását. A tennivalónk akkor ért véget, ha e fejlesztési feladatokra tanulói tevékenységeket, a tevékenységekhez pedig színtereket és időkeretet is hozzá tudtunk rendelni. A környezeti nevelésről a pedagógiai programokban mint fontos megvalósítandó területről írtak, ám e tennivalókhoz időkeretet csak ritkán rendelhettek.  Tapasztalhattuk,
hogy a helyi tantervek készítésekor a legtöbb vitát az óratervek megszerkesztése
váltotta ki. Nincs ez másként a kerettantervi munkálatok során sem. Minden
szakmai szervezet kész volt egész csokorra való érvet összegyűjteni a
saját műveltségi részterülete fontosságának bizonyítására, óraszámának
megemelésére. Mi, környezeti nevelők is megfogalmaztuk álláspontunkat,
s az nem is maradt hatástalan. A korábbi gyakorlathoz képest a kerettantervek
bevezetésével javulhat a környezeti nevelés tantervi helyzete. Nevelési területünk gyökeret vert az iskolákban, dacára annak, hogy azok a tantárgyak, melyeket egy-egy nevelőtestületben több pedagógus is képviselt, illetve amelyeknek erős érdekérvényesítő szervezeteik voltak, az óraszámok elosztásakor nemritkán előnyhöz jutottak. Az iskolák szervezeti, működési felépítése is inkább a hagyományos tantárgyaknak kedvezett. Sajnos a jóváhagyott helyi tantervekben a szükségesnél és az elvártnál sokkal kevésbé jelentek meg a Nat új műveltségi elemei, köztük a "Környezeti nevelés" közös követelményei is. Míg tehát a Nat a közoktatás tartalmi megújulását van hivatva ösztönözni, addig a helyi tantervek tartalmukban és olykor szemléletükben is a korábbi tantervi szabályozáshoz hasonló megoldásokat hoztak. Különösen szembeszökő volt, hogy a közös követelmények tantervszerű megjelenítése elmaradt, a megvalósítását sem időkerethez, sem konkrét tanulói tevékenységhez nem kapcsolták. Általános volt, hogy a törvényben rögzítettekhez képest megnőttek a kötelező heti óraszámok. Sajnálatos viszont, hogy a készségtantárgyak és a természettudományos tárgyak óraszáma gyakorta a korábbihoz képest is csökkent. Miközben tehát a természetre, a környezetre vonatkozó ismeretekre egyre nagyobb szükség volna, addig azok helyi tantervi megjelenése visszaszorult. Sajnos az óraszámokért folytatott korábbi testületi "csatározásokban" a környezeti nevelés sok esetben vesztesen került ki. Ellentmondás van tehát a pedagógiai programok fejlesztés-központú céltételezése és az alkalmazott helyi tantervek között. Furcsa kettősség, hogy amíg a törvényi szándék a tanulók terhelésének, kötelező tanórai elfoglaltságának csökkentését tartalmazta, addig a választható órakeret terhére szervezett vagy bővített tantárgyak miatt az mégis megnövekedett. A korábbi tanterv szerinti átlagos óraszám az első évfolyamon 21,5 óra volt, a helyi tantervek szerint 23,7-re nőtt. A hetedik évfolyamon ez az arány a korábbi 28,9 helyett 33,2 tanóra. A közoktatási törvény által megszabott kötelező időkeret ezzel szemben elsőben, hetedikben 25 kötelező tanórát írt elő. A tantárgyi, tantervi megújulásnak láthatóan az egyik kulcseleme az óraterv. A kerettantervek ezért egyértelműen megadják majd az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak éves kötelező órakeretét. Ezt olymódon teszik, hogy az adott évfolyam összes alaptantervi követelményének teljesítésére elegendő időkeret semmiképpen ne lépje túl a törvényben megadott (s a korábbihoz képest némileg módosított) kötelező időkeretet. Az egyes tantárgyak általában a Nat valamelyik műveltségi részterületét konkretizálják. Az alaptantervet ezért úgy szükséges korrigálni, módosítani, hogy az csak annyi tananyagot és követelményt határozzon meg, amennyi ennek az időkeretnek a 80%-ában elsajátítható. A Nat módosítása tehát egyrészt tananyagcsökkentéssel, másrészt pedig a tananyagnak az iskolatípus-határokhoz való hozzáigazításával jár. Vannak azonban a Nat-nak olyan részterületei is, amelyek megvalósításához nincs mód annyi időt rendelni, hogy az egy önálló tantárgy teljes óraszámát kiadja, vagy nem célszerű önálló tantárgyként tanítani azt. Ezek az úgynevezett tantervi modulok. A tantervi modulokat az iskola a kötelező tanórák 10%-ában köteles megszervezni. Részben megadott tantárgyhoz kapcsoltan, részben helyben, szabad döntés alapján. Ilyen tantervi modul lesz a környezeti nevelés is. E tantervi feladatok teljesítését a kerettanterv általános iskolában vagy a természetismeret, vagy az osztályfőnöki órák időkeretéhez, középiskolában a földrajzhoz rendeli. A kötelező időkeret fennmaradó további 10%-a szabadon tervezhető, azaz kötöttségektől mentesen bármely tantárgy illetve modul óraszámát megnövelhetik vele, új tantárgyat vezethetnek be, vagy helyi tananyag megtanulására fordíthatják azt. A Közoktatási törvény a kötelező tanórai időkereten felül úgynevezett választható időkeretet is biztosít. Ezek mennyiségét a kötelező tanórák százalékában adja meg. Az a tantervi törekvés, hogy ez az időkeret -- különösen az általános iskolában -- ne emelt óraszámú képzésekre, tagozatok indítására fordítódjék, hanem azt a törvényi szándéknak megfelelően a tanulók érdeklődésének, igényének, szükségletének megfelelően, elsősorban tanórán kívüli tevékenységekre fordítsák. Az iskola élhet ugyan azzal a jogával, hogy ennek a keretnek a terhére tovább növeli a tanórák számát, ám a kerettantervi szabályozás korlátozni fogja azt, hogy a különböző évfolyamokon mekkora lehet a gyerekek, fiatalok maximális napi tanórai terhelése. A környezeti nevelés tantervi modulja felsorolja majd mindazokat az alapismereteket, képességeket, amelyek nélkülözhetetlenek a korszerű környezeti szemlélet alapozásához. E modul maradéktalan teljesítésével azonban még nem valósította meg az iskola a Nat közös követelményeiben megfogalmazott tennivalóit, hiszen a környezeti nevelés nemcsak sajátos ismeretek rendszere, nem amolyan "kis tantárgy", hanem minden tantárgy tanítását, az iskola valamennyi tevékenységét átfogó szemléleti alap is egyben. Részben tehát egy tantervi modulként, részben pedig kereszttantervként kell majd helyet találni számára a módosított helyi tanterveinkben.
|
||
|
|
