Bezdán Györgyi A Városban Városi környezet és környezeti nevelés    A Körlánc Egyesület kiadványa két környezeti nevelési tanácskozás dokumentumaiból tartalmaz válogatást.  Gallé László bevezető tanulmánya segít meghatározni a városi ökológia helyét a tudományágak között, és egyben elméleti alapot ad a további tanulmányok elhelyezéséhez. A kötet következő esszéi, beszámolói a városi ökológia legkülönbözőbb lehetséges részterületeit villantják fel, a teljesség igénye nélkül, mintegy ötletadóként.  Szabados Klára tanulmánya a zuzmók megfigyelése által elvégezhető légszennyezés-becslés módszerét ismerteti. Ripka Géza írása a városokban megfigyelhető növénykárosító ízeltlábúak vizsgálatához ad javaslatokat.  Paulovics Péter a városokban is megélő denevérek életmódját ismerteti, s ábrákkal szemléltetve mutatja be, milyen mesterséges denevérodúk telepítésével járulhatunk hozzá a denevérek védelméhez. Victor András írása a biológiatanárokon kívül az irodalom- és a rajztanároknak is adhat módszertani ötleteket. Személyes, lírai vallomás ez a vadszőlőről, melynek évszakonkénti változásait aprólékosan megfigyeli, feljegyzi. Vásárhelyi Tamás a városi környezetben élő lények garmadájának felsorolásával kápráztatja el az olvasót, madarak, kisemlősök, rovarok legkülönfélébb fajaival. Sok érdekes példát mesél el parkjaink faunájának időbeli változásait illetően. Csizmazia György "őskertjeink", azaz a temetőink gazdag növény- és állatvilágára hívja fel az olvasó figyelmét. Pintér Tibor a Szegedi Vadaspark által kínált pedagógiai lehetőségeket ecseteli.  A tanulmányok maradéktalanul meggyőzik az olvasót, hogy a természet megismerésének számos módját kínálja a városi környezet is, csak kellően nyitott szemmel kell járnunk. Majd minden írás utal arra is, hogy mi módon járulhatunk hozzá az élőhelyek megóvásához szűkebb környezetünkben.  A kötet második része egy érdekes, komplex oktatási projekthez kapcsolódva közöl beszámolókat. A téma Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk c. regénye. Mi mindent taníthatunk meg diákjainknak a regény kapcsán a múlt századvégi Budapestről és annak társadalmáról?  Keressük fel a regény helyszíneit, hasonlítsuk össze az ott leírt viszonyokat a maiakkal. Játsszuk el a Múzeumkertben a golyózást és az Einstand jelenetét. Milyen volt a Múzeumkert akkor és milyen ma? Egyúttal meg is tekinthetjük a Múzeumban a kiegyezés utáni korszakot bemutató tárlatot, és megbeszélhetjük Budapest fejlődésének ezt az időszakát. Hasonlítsuk össze a korabeli térképet a maival: a hajdani Füvészkert kétharmad részén ma a klinikák épületei állnak, melyeket az orvostudomány gyors léptékű fejlődésének és a növekvő igényeknek megfelelően építettek fel a századelőn. A Pálmaházat -- melynek medencéjében Nemecsek elbújt, mikor a vörösingeseket kihallgatta -- megtaláljuk füvészkerti sétánk során. Ki volt Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály, akiknek emlékét emlékoszlop őrzi a Füvészkertben? A biológiatanár sok-sok növényfaj bemutatására használhatja fel a füvészkerti látogatást. A Füvészkert mellett állt a Ludovika Akadémia épülete, mely korábban Festetics gróf vadászkastélya volt. (A környék akkoriban még remek vadászterület volt!) Érdekes megfigyelni, hogyan változtak meg a ferencvárosi és józsefvárosi utcanevek.  A regény kapcsán beszélgethetünk az akkori és a mai gyerekek életmódjáról, a mindennapi használati tárgyakról, az étkezésről, a játékokról stb. Hogyan élik meg mindennapjaikat a mai gyerekek, milyennek látják azt a világot, amiben élnek?  Egy ilyen komplex projektet többféle szaktanár együttműködésével érdemes megvalósítani.  A tanárok érdeklődésén múlik, hogy a regény mely vonatkozásait kívánják az elemzés, megvitatás tárgyává tenni. S hasonló lehetőségeket rejtenek természetesen más irodalmi szövegek is.  A kötetet Havas Péter és Kathleen Gavin városi környezeti nevelési játékai és feladatai zárják.  A városban -- Városi környezet és környezeti nevelés (Körlánc Könyvek 10., 1999)

Barta Géza Ökológiai példatár I.   Ha egy könyvről vagy szakdolgozatról azt írják: "hiánypótló munka" -- az vagy azt jelenti, hogy a bíráló ehhez a közhelyhez nyúlt kínjában, vagy azt, hogy az iromány tényleg értékes, valóban hézagpótló, és az adott szakmán belül olyan területeket érint, melyek az újdonság erejével hatnak.  Az utóbbi igaz Both Mária és Csorba F. László Ökológiai példatárára, mely nemrég jelent meg a Nemzeti Tankönyvkiadó gondozásában.  Szemléletesen szólva, a példatár egy olyan "niche-t tölt be", amely eddig üres volt. Ha a biológiai feladatgyűjteményeket felütjük, hamar észrevehetjük, hogy az ökológiai rész igen szerény, szűkre szabott, nem beszélve a feladatok "tankönyvízéről". A szerzőpáros munkája az "élőlények és környezetük" ökológiai témakör rengeteg aspektusát érinti, és igen komplex módon vizsgálja. A feladatok érdekesek és gyakran egy-egy konkrét, életszerű helyzetet vizsgálnak, tehát nem untatják elvont modellekkel a tisztelt "használót". Használót, ugyanis a könyvet nem olvasgatni érdemes: használni kell! A feladatok igen jól kiegészítik és elmélyítik a biológia tankönyvekből már elsajátított ökológiai fejezeteket. A lazán egymáshoz kapcsolódó feladatok a felhasználás sokszínűségét is eredményezhetik. A tanár döntheti el, hogy csupán egy-egy feladattal színesíti óráját vagy szakkörön, Erdei Iskolában, fakultáción, esetleg más, általa kialakított keretek között óhajtja feldolgozni a példatár egészét vagy annak részleteit.  A példatár első része az abiotikus környezeti tényezők és az élővilág kapcsolatáról szól.  Az egyszerűbb, könnyebben megoldható példák általában csak egy környezeti tényező egyetlen hatását vizsgálják, míg a bonyolultabb feladatoknál a kölcsönhatásokról kialkult kép is komplexebb.  A hőmérséklet, a fény és a környezetben található korlátozó anyagok hatására találhatunk kedvünkre való érdekes példákat. Tudománytörténeti érdekességként Leibig kísérletei is szerepelnek a feladatok között. A zuzmóindikációval kapcsolatos feladatok igen hálásak, és érdekes terepi megfigyelésekkel párosulnak.  A második rész az ökológiai niche fogalmát járja körbe. A fogalom igen elvont és a diákok számára sokszor nehezen érthető. A példatárban található feladatok azonban -- egzotikus példák segítségével is -- megvilágítják a fogalom jelentését és felvillantják annak bonyolult struktúráit (pl.: háromdimenziós niche tér).   A laskagomba hőmérséklet-, víz- és szén-dioxid-igényei a gombatermesztés gyakorlati alkalmazásán keresztül villantja fel a niche-terek bonyolult viszonyait.  A harmadik rész a darwini evolúció elméletét alkalmazza az élőlények és környezetük kapcsolataira. A tankönyvekből is ismert nyulak testalkata és földrajzi elterjedése közti kapcsolat feltérképezése mellett az ilyen szempontból kevéssé ismert denevérek és baglyok jellegzetességeit vizsgálja.  A negyedik fejezet példái az első rész tükörképe: most arra vagyunk kíváncsiak, hogyan tudják az élőlények befolyásolni az abiotikus környezeti tényezőket, s ennélfogva megváltoztatni a saját illetve más fajok környezetét.  A rendkívül szemléletes példák saját környezetünkből valók: az alkohol előállításától a komposzt abiotikus viszonyain keresztül a telepített erdősávok hatásáig!  A betegséget, mint a homeosztázis, a "törékeny egyensúly" felborulását értelmezi az ötödik, egyben záró fejezet. A példák jól megvilágítják mindenki számára, hogy az ember által átalakított környezet, a környezetszennyezés, a környezeti homeosztázis felborulása milyen káros folyamatokat indíthatnak el -- az emberi szervezetben is.  A feladatok nemcsak azért jók, mert egyediek, különlegesek, érdekesek és élvezetesek, hanem azért is, mert életszerűek, a legtöbbjük a gyakorlatban is megvalósítható, azaz megfigyelhető! Így az elméletek kézzelfogható gyakorlattá válnak azok számára, akik nem sajnálják a fáradságot a kísérletek és vizsgálatok megszervezésére!  Gyerekközelibb lenne a könyv stílusa, ha harmadik személy helyett másodikban íródott volna, és hiányzik a bevezetés is, melyben a szerzők kijelölhették volna könyvük határait, ajánlásaikkal segíthették volna mind a tanárokat, mind a gyerekeket!  Mindezek mellett egy rendkívül színvonalas példatárat tarthat kezében az olvasó, amelyet minden érdeklődő diáknak és tanárnak csak ajánlani lehet!  A szerzők reményei szerint lesz még folytatása a példatársorozatnak, melyek az ökológia további területeit érintik. Az első rész színvonalából és alaposságából kiindulva, méltán számíthatnak példatáraik népszerűségére!    Both Mária -- Csorba F. László: Ökológiai példatár I. -- Az élőlény és környezete (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999)