Milyen legyen a ma iskolája és benne milyen legyen a vizuális kultúra tanítása, milyen alapelvek szerint történjen a vizuális nevelés? Erre a kérdésre az elmúlt években olyan válaszok születtek, amelyek NAT-kompatíbilisek, de szellemiségük mégis eltérő. 
A  vizuális nevelés területére specializált tantervek listája meglehetősen számos és változatos. Az Országos Közoktatási Intézet, valamint a(z akkor) Művelődési Minisztérium által közvetlenül lektoráltatottak száma mintegy húsz, e mellett sorakoznak azok a más forrású, csak szűk körben ismert kreációk, amelyek az iskolák programjainak részeként helyi engedélyeztetéssel (közoktatási szakértéssel) jöttek létre. 
A tantervek sorában becses helyet foglal el az, amelyet a Raabe Kiadó gondozott (illetve kapcsolódó módszertani anyagokkal gondoz ma is). Nem tartozik sem az OKI, sem a minisztérium tantervi rendszerébe, értékét pedig növeli, hogy ún. átfogó tanterv, azaz egy iskolatípusra teljes tantárgyi struktúrát tartalmaz a NAT egészének feldolgozásával. 
A Raabe Kiadó Helyi tantervépítő kézikönyv című kapcsos könyvében már 1996-ban megjelentette a vizuális nevelésre szóló tantervét, benne strukturálisan helyet adva a hozzá tartozó egyéb szakanyagoknak (Tanmenet, Metodika, Ellenőrzés, Anyag/Eszköz, Egyéb) is. A Fővárosi Pedagógiai Intézet módszertani tanfolyamainak jegyzeteként napvilágot látott tekintélyes formátumú könyv a Raabe "vizuális kultúra, mozgóképkultúra és médiaismeret" c. tantárgyi tantervét dolgozza fel és egyúttal kiegészíti a pedagógiai gyakorlatban hasznos programozott szakanyagokkal. 
A Fővárosi Pedagógiai Intézet kiadványának alapszerkezetét meghatározzák egyrészt az évfolyamok, másrészt az, hogy életkori szakaszonként értékelési szempontok és szintek leírását tartalmazza. Az évfolyamokon belüli szakmai szerkezetben a szerzők megőrizték a tantárgyi tantervben megalkotott rendszert. 
A tantárgyi tanterv egészére vonatkozó bevezetőben olvashatjuk a következőket: "E tanterv a vizuális problémafeltárás, a természetelvű és kreatív szemlélet egységére épül, illetve ezt az egységet kívánja megteremteni a rajztanítás tradicionális és új módszereit ötvözve." 
A tantervvel és a módszertani kiadvánnyal egyre alaposabban megismerkedve az olvasó megérti, hogy a szerkezeti címszavak éppen azért nem tartalmazzák külön kiemelve a környezetet, mert az folyamatosan beépül a teljes struktúra belső tartalmaiba. Tantervi alapkövetelményeiben pl. évfolyamról évfolyamra haladva folyamatosan azt olvashatjuk, hogy az elvárások teljes rendszerét a közvetlen környezet megismerésérére építik (a közvetlen környezet anyagai, tárgyai, később szín- és fényviszonyai, megint később mikro- és makrotárgyai, az emberi test, az állatok és a növények stb.). 
A Sipos Endre -- Zele János szerzőpáros jegyzetében megtartja ezeket a környezettudatos alapelveket. Életkori sajátosságokhoz igazítva a környezeti nevelés számos fontos és a tanulók körében érdeklődésre számot tartó kérdését dolgozzák fel a vizuális nevelés eszköztárával és a vizuális kultúra irányából közelítve. 
A szerzők a témakörök fentebb bemutatott, évről évre ismétlődő rendszerében az évfolyamokhoz igazított témacsoportokba szervezik a tanítási-tanulási tennivalókat. Itt muszáj megállnunk egy pillanatra. Mivel a kiadvány címében a "tanmenet" olvasható, hagyományos gondolkodású, óráról órára haladó tanítási tervet képzelhetnénk el. Ugyanakkor már a fő szerkezet is láttatja, hogy nem erről van szó. 
A tanfolyamjegyzet olyan rugalmas tanítási programot tartalmaz, amelyben a témakörökön belüli ún. témacsoportok mozgatható modulokat jelentenek. Ezekből akár egyesével, akár csoportos "kiemeléssel" állíthatók össze különféle igényeket és elképzeléseket kielégítő konkrét tanítási programok. Olyanok, amelyek alapján már valóban tanítani lehet, azaz a tanévet szeptembertől júniusig fedik le a vizuális nevelési szakanyagok. 
A témakörök témacsoportjai egymással harmonikusan kötődnek és egymáshoz való viszonyukban filozofikus gondolatokat sugallnak. A filozófia és az érzékeny, lélekkel telített gondolkodás egyébként is sajátja a program egészének (*). Külön kiemelendők azok a bevezetők, amelyek az egyes évfolyamok, majd kisebb egységként az egyes témakörök kezdőblokkjai. 

Nézzünk két szúrópróbaszerű példát az elhangzottak igazolására 

Harmadik évfolyam 
Természetszemlélet. "Olyan gyermekeket, s majdani felnőtteket szeretnénk nevelni, akik szoros kapcsolatban, felelősségteljes kapcsolatban állnak a természettel, a természeti és mesterséges formákkal, terekkel." Témacsoport -- címek a fejezetből: A növények világa és az ember. A növényeket nemesítő ember. Az állatok világa és az ember. Az állatokat szelídítő ember. A természet és az épített környezet egysége. Mikroszkóppal vagy távcsővel végzett megfigyelések rögzítése és felhasználása grafikák és festmények készítésénél. (Ezen belül: "A makro- és mikrokozmosz tanulmányozásáról írásos, rajzos beszámolók készítése."). Képolvasás, tárgyelemzés. Természetvédelem és környezetesztétika. A természeti népek élete. 

Tizenegyedik évfolyam 
Természetszemlélet. Bevezető: "A tizenhat, tizenhét, tizennyolc éves korosztályok természetszemléletének megalapozásában igen nagy szerepet töltenek be a természettudományos tanulmányok. Optimális esetben az elméleti tudás, vagy ennek egy része konkrét tapasztalatokra, megfigyelésekre épül." Témacsoport -- címek és idézetek a fejezetből: A külső tér megragadása (exteriőr). A napszakok, évszakok, időjárási viszonyok fénymeghatározó szerepe. Organikus és geometrikus formaellentétek. A belső tér megragadása (enteriőr). Természetes és mesterséges fényviszonyok. 

"A tudomány és a művészet kapcsolata." Mint témacsoport alapgondolatával háromféle megközelítésben foglalkozik: A mechanikai törvényszerűségek érvényesülése vizuális szemléletünkben. (Ezen belül: Az anyag makro- és mikrostruktúrája. Az atom részei. 
A világmindenség működésének alapelvei. 
A gravitációs, a centrifugális és a centripetális erőterek. -- Tömeg, mozgás, sebesség, tér és idő fizikai kérdései.) Az optikai törvények jelenléte a vizuális szemléletben, az ábrázolásban és a kifejezésben. Élettan -- anatómiai. Az emberi arányok és az emberi lépték jelenléte a vizuális művészetekben. (Ebben: Az antropomorf szemlélet jelenléte a vallásokban és a művészetekben. Az emberi test szerkezetének, egészének és részeinek szimbolikus tartalmai a keleti és a nyugati kultúrában.)