Varga Adrienne
Ősszel a Bükkben
"Iszonyatos nagy csönd. Amerre nézel
Csak erdő, erdő és erdő megint,
Zugos kanyar újabb kanyarba vész el,
Míg fönn hegyhullám hegyhullámnak int."
(Fodor József)
|
A nemzeti park központja Eger-Felnémet községben működik (1)(3).
Felnémettől északi irányba, kb. 4 km-re fekszik Szarvaskő. A faluból délnyugat
felé húzódó vízmosásos völgy felett vezető keskeny úton haladva végigjárhatjuk
a szarvaskői geológiai tanösvényt, bepillantást nyerve a hegység földtörténeti
múltjába.
Mintegy 300 millió évvel ezelőtt a Bükk jelenlegi területe lesüllyedt,
majd tenger öntötte el. A tenger mélyén vastagon felhalmozódott meszes
üledék a földtörténeti középkor végén (az alpi hegységképződés idején),
hegységképző erők hatására redőkbe gyűrődött. A hegységképződés utolsó
szakaszában tengermozgások és vulkánkitörések formálták a vidéket.
A geológia tanösvény a magmás vonulat üledékének képződményeit mutatja
be, amely szembetűnően különbözik a hegység megszokott látványától. Vonzzák
tekintetünket a vulkanikus eredetű, vöröses színű és sajátos formájú sziklák.
Utunk során elhaladunk a rendkívül látványos, párnás szerkezetű bazaltömlés
mellett. Később a Hegyeskő-dűlőhöz érünk, ahonnan a hegység mészkőből és
palából álló rögeire láthatunk.
A Bükk több évezredes titkának részleteit tárja elénk a tanösvény további
9 állomása is. A szarvaskői várnál a tanösvény bejárása megszakítható.
Amennyiben nem akarunk felkapaszkodni az Akasztó-hegyre, úgy a vártól levezető
úton visszatérhetünk Szarvaskőre, ahonnan vonattal könnyen Szilvásváradra
juthatunk.
Érdemes megvizsgálnunk az egyes helységek nevét, mert gyakran érdekes következtetésekre
juthatunk történetüket illetőleg. Vegyük példaként Szilvásváradot. A várad
szó: a kis vár, erősség szóból, a Szilvás egyesek szerint a latin Silva:
erdő szóból származik.
Szilvásváradon járva ajánlott ellátogatni az úgynevezett Orbán-házba (hétfő
kivételével mindennap 9-17 óráig látogatható), ahol a "Bükk természeti
képe" című állandó kiállítás keretében áttekintést kapunk a hegység földtörténetéről,
növény- és állatvilágáról. A bemutatótermekben járva feltárul előttünk
a Bükk ősi élővilága.
A tenger által hátrahagyott kövületes palák ősleletei között találunk háromkaréjú
"ősrákot", kagyló- és csigamaradványokat, tengeri liliomot.
Az ősi élővilág hírmondóit rejtő, vékony lapokra hasadó palát tetőzsindely
készítésére használták a helyiek. A bükki falvakban járva a korosabb házak
tetején még ma is láthatunk természetes palával fedett tetőszerkezetet.
A környék legszebb éke a Szalajka-patak völgye, amelyet erdei kisvasúttal
is bejárhatunk. Szinte mesebeli látvány tárul elénk, amint a lefelé rohanó
patak mésztufa-lépcsőkön alászökellve fátyolszerű vízesést képez, majd
egymás alatti áttetsző tavakká szelídül.
Szilvásváradon kerékpárkölcsönzési lehetőséget biztosít a nemzeti park
igazgatósága, amellyel felkerekezhetünk egészen a Bükk-fennsíkig. Gépkocsival
az Olasz-kapuig juthatunk (az út használati díja Szilvásvárad - Olasz-kapu
parkoló között 300 Ft), de tovább csak gyalog mehetünk, hogy óvjuk a karsztfelszín
alatt bugyogó víz tisztaságát. Útközben hegyi rétek tárulnak elénk, szőrfű
sűrű csomói között nyílik a nemzeti park emblémáján szereplő szártalan
bábakalács. Bronzos színű bükkösök szegélyezte kanyargó hegyi út vezet
fel bennünket a Bükk szívéhez, a bástyaként őrködő ormokkal, "kövekkel"
körülvett fennsík Nagy-mezejére.
Az előttünk elterülő mészkőfennsíkon számtalan tál alakú bemélyedés, töbör
sorakozik. Homorú mélyedéseinek tölcsérén keresztül csordogál a csapadék,
kisebb vízfolyások a hegység mélyébe. A föld alatt folytatja útját a kincset
jelentő tiszta víz. A Bükk karsztos üregeiben összegyűjtve tiszta ivóvízzel
ajándékozza meg a vidék és a közeli városok lakóit. Bár sajnálatos módon
a túlzott vízigény miatt megfogyatkozott a hegység vízkészlete, s már sok
forrás elapadt.
Feledhetetlen élményben lehet részünk, ha felkapaszkodunk a Virágos Sár-hegy
oldalán megbúvó "őserdőhöz" (kék ill. zöld jelzésű turista- útvonalon).
Lenyűgöző látvány tárul elénk, ez a védett vadon olyan, mint amilyen minden
erdő lehetett. Fái törzsét fűrész, gépek nem érintik, legfeljebb csak vihar
döntheti ki. Zuzmós bükkaggastyánok méltóságteljesen magaslanak felettünk,
sűrűn befont ágaikról karvastagságú, liánszerűen kapaszkodó iszalag csüng.
Herman Ottó kitartó kezdeményezésére több barlangban is végeztek ősrégészeti
feltárást. Számtalan barlangot, barlangjáratot, karsztos üreget rejt felszíne
alatt a hegység.
Lillafüreden (6) a Szt. István- és Anna- barlangokban járva bepillanthatunk
a karszt föld alatti világába.
A Szt. István-barlang bejárata közvetlenül a Lillafüredről Eger felé vezető
út jobb oldala mellett nyílik (egész évben a hét minden napján nyitva tart.
Túraindulások: 9.00 -15.00 óra között óránként.). Eredetileg "Kutyabarlangnak"
nevezték, mert felfedezése egy kutyának köszönhető, ugyanis addig bóklászott
a barlangbejáró előtt, míg bele nem esett a meredek aknába. Napokig vonyított,
mire ki tudták onnan szabadítani. A barlang termeinek mennyezetéről csüngő
cseppkődíszek és az elénk táruló "Meseország" alakjai, így például Jancsi
és Juliska, a Mézeskalács-házikó mind azt érezteti velünk, hogy a természet
szobrászműhelyében járunk. Az egykor fehéren szikrázó képződményeken sajnos
a fényszórók hatására zöld algák telepedetek meg.
Az Anna-barlang bejárata a Palota Szálló függőkertje alatt nyílik. (ápr.
15. és október 15. között túravezetővel a hét minden napján látogatható.
Túraindulások: 10.00 és 15.00 óra között óránként). A világon szinte egyedülálló
lyukacsos szerkezetű mésztufa-alakzatokat, csipke finomságú képződményeket
találunk itt. A víz az útjába került, vagy lehullott növényeket, faágakat,
leveleket, fatörzseket mészréteggel vonta be. Különleges látvány a barlang
büszkesége, a szomorúfűz törzsére és lehajló lombjára emlékeztető mésztufa
alakzat.
Lillafüredről kisvasúttal vadregényes erdei tájakon, mély szakadékon átívelő
viadukton eljuthatunk egészen a Garadna völgyébe. Útközben érdemes megismerkednünk
az Ómassa község közelében található szentléleki pálos kolostortemplom
sokszázados romjaival. Szinte odavonz bennünket a nyugalmat árasztó szürke
gránitból emelt gótikus építmény maradványa.
Kitűnő lehetőséget kínál a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága ahhoz, hogy
diákjainkkal erdei iskola, kirándulás, táborozás keretében megismertessük
a hegység élővilágát, színes föld- és kultúrtörténeti emlékeit.
Az erdőben megbúvó Rejtek-kutatóházban (4) az érdeklődők számára igény
szerint a Bükk élővilágáról dia- és videóvetítés is kérhető. A foglalkozások
anyagának összeállítását nagyban megkönnyítheti a Rejteki Erdei Iskoláról
készült munkafüzet (Treiber Zsuzsa: Gyertek velem Erdei Iskolába! Magyar
Környezeti Nevelési Egyesület, Budapest, 1996.) és a ház mellől induló
kis tanösvény.
A szakavatott vezetők segítségével a gyerekek különböző játékos feladatok
keretében sok mindent megtapasztaltak és megtudtak nemcsak az erdőről,
hanem önmagukról és egymásról is. Az év bármely szakában érdemes ellátogatni
a Rejteki Erdei Iskolába, mert ősszel és télen is sok felfedezni valót
kínál számunkra a hegység világa.
A rejteki központtól nem messze bújik meg Répáshuta (5). Ha felkeressük
a hegység belsejébe települt kis szlovák falu tájházát [Tel.: (06-46) 390-113],
sok mindent megtudhatunk a helybéliek korábbi életmódjáról.
Répáshután, Bükkszentkereszten és Bükkszentlászlón üveggyártással foglalkoztak.
Hosszú nyakú palackokat, különböző színű, fonaldíszítésű boros kancsókat,
kecses formájú talpas poharakat készítettek.
Az erre épülő másik fő foglalkozás a hamuzsír égetése volt, amelyet a hagyományos
üveggyártás alapanyagaként használtak fel. A hamuzsír előállításához nagyon
nagy mennyiségű fára volt szükség: körülbelül 10 mázsa bükkfa kellett 1,5
kg hamuzsír égetéséhez.
Az úgynevezett üveghuták nem maradhattak fűtőanyag nélkül, így a környéken
faszénégetéssel is foglalkoztak, amely még ma is élő mesterség. Az erdőt
járva már messziről észrevesszük kékesszürke füstjéről és a faszén jellegzetes
illatáról a faszénégető helyeket. Kúp alakú boksában, vagy ahogy itt nevezik,
milében készítik a faszenet, amelyet 10-12 köbméter fából raknak. A farakás
lassú égését úgy biztosítják, hogy azt döngölt földréteggel is betakarják.
Ha az erdőben lábunk alatt 6-8 m átmérőjű fekete köröket találunk, biztosak
lehetünk, hogy ott faszénégetés folyt korábban.
Még ma is több család számára nyújt megélhetést a települések építkezéseihez
kötőanyagot szolgáltató mészégetés. Bükkszentkereszten járva ne mulasszuk
el megnézni a mészégető kemencéket, amelyek az égetés alatt az erdő sötétjében
fénylő gömbökként izzanak. Régebben a kemence begyújtásakor a mészégető
először keresztet vetett rá, majd eredményes égetést kívánva a következőket
mondta: "Égessen meg a tűz, vigyen el a szekér, adjon pénzt az Úr!"
Hangulatos kis település, Cserépfalu (2) húzódik meg délebbre, a Hór-patak
völgyében, amelyet Eger felől könnyen megközelíthetünk. A falu határában
az Ördögtorony látványos kaptárkövei sorakoznak, amelyek formája valóban
kaptárakra emlékeztet. Egyes kutatók szerint kultikus szerepet töltöttek
be, áldozati, illetve temetkezési helyek voltak. Az ásatások során talált
leletek arra utalnak, hogy a 3-15 m magas kúpok falába vájt fülkét a 11-14.
században még használták.
A falu határában találjuk a Subalyuk-sziklabarlangot. Itt bukkantak először
a neandervölgyinek ismert ősember magyarországi nyomaira. Évezredekkel
ezelőtt itt húzódott meg a zord időjárás viszontagságai elől, készítette
kezdetleges kőszerszámait. Innen járt vadászni medvére, vaddisznóra és
kőszáli kecskére. A falu művelődési házában kialakított Subalyuk Múzeumban
többet is megtudhatunk az ősemberek életmódjáról (nyitva: kedd-péntek 8-16
óráig, szombaton 8-12 óráig, előzetes csoportos bejelentkezés esetén bármikor
látogatható, keresse Dósa Gyulánét [(06-49) 423-317].
(1) Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
3304 Eger, Sánc u. 6.
Tel.: (06-36) 411-581
Túravezetés: 10000 Ft/nap
diákcsoportoknak: 6500 Ft/nap
Szállás:
(2) Oszla Kutatóház (A Hór-völgyben, Cserépfalutól 3 km-re)
800 Ft/fő/nap (X. 1. - IV. 30. 1000 Ft/fő/éjszaka)
(3) Eger-Felnémet, Sánc u. 6. (az igazgatóság udvarán)
2 ágyas szoba 1800 Ft/éjszaka (X. 1.-IV. 30. 2400 Ft)
(4) Rejtek-kutatóház, Oktató Központ
V. 1. - IX. 30. 550 - 880 Ft/fő/éjszaka (létszámtól függően)
3-4 ágyas szoba: 3100 - 3300 Ft/éjszaka
X. 1. - IV. 30. 700 - 1100 Ft/fő/éjszaka
3-4 ágyas szoba 3800 - 4000 Ft/éjszaka
A nemzeti park igazgatósága a szállást nem igénylő csoportok részére
is biztosít rendezvényekhez előadótermet (1700 Ft), szabadtéri rendezvényekhez
konyhát, tűzrakási (5500 Ft) lehetőséget.
Étkezési lehetőségek:
(5) Vadász Bisztró Vendéglő, Répáshuta
Tel.: (06-46) 390-159
(6) Vadászkürt Étterem, Lillafüred
Tel.: (06-46) 373-888 |
|
