Világok bankja - World Bankenstein
Az alábbi írást a Kelet-Európai 
Bankfigyelő Hálózat hírleveléből vettük át.

A kezdet...

1944. június 30-án két különleges vonat hagyta el Washingtont és Atlantic City-t jólöltözött urak százaival. Az urak, akik Bretton Woods, egy hegyi üdülő felé tartottak, az Egyesült Nemzetek pénzügyi konferenciájának résztvevői voltak, és azért jöttek össze 44 országból, hogy a háború utáni új gazdasági rend szabályait lefektessék. 
Az emelkedett hangulatú konferencia szónokai egy dinamikus világgazdaság megteremtéséről beszéltek, "amelyben minden nemzet képes lesz békében valóra váltani képességeit... és növekvő mértékben élvezni az anyagi fejlődés gyümölcseit egy Földön, amely végtelenül áldott a természetes gazdagsággal."
A II. világháború utáni új gazdasági rend felállítása két intézmény születésével vette kezdetét. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 1945-ben jött létre, azzal a szándékkal, hogy rövid lejáratú kölcsönök alkalmazásával biztosítsa a rászoruló országok import-export egyensúlyát. 
A Világbank szintén 1945-ben alakult meg (eredetileg az International Bank for Reconstruction and Development nevet kapva, de hamarosan már mindenki Világbankként beszélt róla). A Bank a világháború utáni újjáépítéshez hosszú lejáratú kölcsönökkel szándékozott hozzájárulni. A közép-kelet-európai országok közül az alapító tagok között ott volt Csehszlovákia, Lengyelország és Jugoszlávia. A hidegháborús helyzet kialakulásakor Lengyelország és Csehszlovákia kilépett a bankból. 
Az elkövetkezendő évtizedek során régiónk országai sorra csatlakoztak a bankhoz. Magyarország 1982-ben lett a Világbank tagja.

Hogyan épül fel a Világbank?

A Világbank, vagyis helyesebben a Világbank Csoport négy részből áll:
  1. International Bank for Reconstruction and Development (IBRD), alapítási év: 1945
  2. International Development Association (IDA), alapítási év: 1960
  3. International Finance Corporation (IFC), alapítási év: 1965
  4. Multilateral Investment Guarantee Association (MIGA), alapítási év: 1985
Ez a négy intézmény gyakorlatilag ugyanazokkal a vezetőkkel működik, szerepüket és működésüket tekintve azonban erősen különböznek.
Az IBRD és az IDA intézményét nevezik együtt Világbanknak. Az IBRD a fejlődő országok számára nyújt kölcsönöket piaci kamatokkal, míg az IDA az iparilag elmaradott országok számára ad kölcsönöket a piaci kamatértéknél alacsonyabb kamatlábbal. Magyarországon az IBRD tevékenysége számottevő.
Az IFC a magánszektort látja el kölcsönökkel. Szerepe a régiónkban egyre nagyobb. A MIGA gyakorlatilag egy biztosítótársaság, amely a befektetések biztonságát garantálja a fejlődő országokban arra az esetre, ha politikai vagy más okokból a befektetés veszélybe kerül. A MIGA egy rendkívül nehezen megközelíthető, zárt intézmény, amely azonban igen agresszíven nő, ezért elképzelhető, hogy a társadalmi szervezeteknek a jövőben egyre nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a MIGA tevékenységére.
Az alábbiakban a Világbank név alatt az IBRD és az IDA tevékenységéről lesz szó. 

Hogyan működik a Világbank?

A Világbank kormányokkal köt szerződéseket. Tőkéje a donor országoktól származik. Az öt legnagyobb részvényes: Egyesült Államok, Németország, Japán, Nagy-Britannia, Franciaország. Azok az országok, amelyek csak a kölcsönöket fogadják, az ún. recipiens országok. Magyarország nagyon kis hányadát adja a Bank tőkéjének, így inkább a recipiens országokhoz tartozunk.
A Bank irányítását a kormányzók testülete végzi (Board of Governors). A testületben minden országot egy-egy kormányzó képvisel, Magyarországot a mindenkori pénzügyminiszter. 
A kormányzók testülete választja meg a Bank elnökét, aki jelenleg (és általában) amerikai állampolgár. A testület minden évben összegyűlik Washingtonban az éves közgyűlésre. 
A gyakorlati, mindennapi irányítást a végrehajtó igazgatók testülete (Board of Executive Directors) végzi. Ebben a testületben az országok képviselete a Bank tőkéjéhez való hozzájárulásukkal arányos. Az öt legnagyobb részvényes saját végrehajtó igazgatóval rendelkezik. Magyarország 0,7%-os hozzájárulásával egy belga igazgatón osztozik Ausztriával, Belgiummal, Luxemburggal, Csehországgal és Törökországgal együtt.
Ezeken az igazgatókon kívül minden országnak van egy országigazgatója (Country Director), aki hazánkban Roger Grawe amerikai állampolgár.
A Bank a donor kormányoktól szerzi meg a tőkét, amelyet aztán a pénzért folyamodó fejlődő országoknak ad át a piacinál kisebb vagy megegyező kamatláb felszámításával. Előfordul, hogy a Világbank más bankokkal együtt pl. EBRD-vel finanszíroz egy beruházást (ez a co-financing jelensége).

A világbanki kölcsönök általános jellemzése 

A Világbank minden országra vonatkozóan kidolgoz egy ún. Country Assistance Strategy-t (CAS), amely az adott országra vonatkozó világbanki stratégia. Ez a dokumentum jelenleg Magyarországon titkos, habár előkészítésében civil szervezetek is részt vettek. A CAS iránymutatásai alapján kerülnek tárgyalásra a konkrét projectek a Bank és az adott kormány között. Mielőtt a Bank gyakorlatilag folyósítja a pénzt, egy több lépésből álló tárgyalási folyamat megy végbe a kormányzat és a Bank között, ami átlagosan 27 hónapig tart.
A tárgyalás alatt készül el a környezetvédelmi hatástanulmány is az adott projectre vonatkozóan, amit kötelessége a kormányzatnak nyilvánossá tenni. A tárgyalás végén a végrehajtó igazgatók testülete szavaz a kölcsön folyósításáról.
- Milyen projecteket szavazott meg az elmúlt 54 évben a Testület?
- Különleges esetektől eltekintve csak óriási projectek finanszírozására hajlandó pénzt adni, úgy mint erőművek, gátak, autópályák. A Bank állandósuló problémája a megfelelő számú és nagyságú projectek hiánya, mivel ezeknek a létezése a Bank fennmaradásának is az előfeltétele. A Bank egy 1992-es belső vizsgálata szerint a kölcsönzésre ható belső nyomás jóval fontosabb a személyzet számára, mint bármilyen más megfontolás. A minél drágább és nagyméretűbb beruházások tervei sokszor helyi szakértők bevonása nélkül készülnek, a helyi érdekképviseleti csoportok szempontjai pedig fel sem merülnek.
- Milyen eszközzel tudja ráerőltetni a fejlődő országokra az egyes projecteket? 
- A Világbank kezében ott van az adu: ha egy ország kap világbanki hitelt, akkor ez jelzés a külföldi befektetők számára, hogy az ország fizetőképes, így érdemes befektetni. Ha az ország esetleg megtagadja a világbanki hitel visszafizetését, a külföldi befektetők villámgyorsan kimenekülnek, más bankok befagyasztják a hiteleket, tehát a tőkebeáramlás leáll. Ez az oka annak, hogy a világbanki hitelek 97%-át visszafizetik a legszegényebb országok is, akár az utolsó erőtartalékok felszámolásával. 
A Bankba áramló tőke a gazdag országokból jön. A kölcsönök folyósítása a szegényebb országokba történik. Mi történik a kölcsönökkel? A pénz igen nagy része, ahogy beáramlik a szegény országba, úgy vissza is áramlik a gazdag donorországokba. 1992-ben a folyósított kölcsönök 57%-át költötték el a befogadó országok külföldi szolgáltatásokra és árucikkekre. Ennek a pénzösszegnek kb. a 70%-a áramlott vissza a gazdag államokba. A gazdag még gazdagabb, a szegény még szegényebbé válik. 
A Világbank messze került a Bretton Woods-i látomások megvalósításától.

 
Az 50 éves "sikersztori"

1944 USA Megalakul az IBRD
1947 Hollandia Hollandia megkapja az első kölcsönt, amelyből Indonézia függetlenségi törekvéseinek elnyomására is jut nemzetközi felháborodást kiváltva 
1956 Washington Megalakul az IFC
1960 Washington Megalakul az IDA
1964 Thaiföld Világbanki hitel a Bhumibol-gát projectre, amelynek építése 3000 ember kitelepítésével jár együtt
1965 Dél-Afrika Az apartheid-rezsim világbanki hitelt kap az ENSZ határozatának ellenére
1968 Indonézia Világbanki hitel a véres katonai puccsal (500000 halálos áldozat) hatalomra kerülő Suharto-rezsimnek, miután az előző demokratikus kormány nem kapott hitelt
1970 Az első év, amelyben a Bank több pénzt kap vissza, mint amennyit új kölcsönökbe fektet
1972 Románia A Ceauceascu-diktatúra kölcsönöket kap (1982-ig kb. 2,4 milliárd dollárt kap világbanki hitelekből)
1973 Chile Világbanki hitel a Pinochet-rezsimnek, miután a demokratikusan választott Allende-kormány nem kapott világbanki hitelt
1976 Pakisztán Világbanki hitel a Tarbeta-gátra, amelynek építése 300000 embert tesz hajléktalanná
1978 India Világbanki hitel (451 millió dollár) az Upper Krishna-gátra, amelynek építése 220 000 ember erőszakos kitelepítésével jár együtt
1979 Argentína Világbanki hitelek (1 milliárd dollár) a Yacyreta Duzzasztóműre, amely a diktatórikus kormányzatú Argentína és Paraguay között helyezkedik el a Parana-folyón. Az első hitelt még a munkálatok elkezdése előtt elköltötték, a Yacyreta a "korrupció emlékművévé" vált. Építése során 50 000 embert telepítettek át.
1980 Washington A Bank közzéteszi állásfoglalását az erőszakos áttelepítésekkel kapcsolatban, megkívánva a kormányzatoktól, hogy ezentúl dolgozzák ki az áttelepített emberek rehabilitációjára vonatkozó terveket
1981 Brazília Világbanki hitel a nagymértékű erdőirtással járó Polonoreste Projectre. 
1982 Mexikó Mexikót eléri az eladósodási válság, a Világbank válik a fő adóssággyűjtő intézménnyé, amely a nyugati országok számára továbbítja a visszafizetéseket
1983 NGO-kampány felerősödik, 1990-től a donor és a recipiens országok társadalmi szervezetei együttesen gyakorolnak nyomást a kormányzatokra és a Világbankra, hogy reformokat kezdeményezzenek
1985 Bolívia A világbanki szerkezet-átalakítási kölcsön eredményeként a felszökött élelem- és gázárak miatt kéthetes sztrájk és zavargások
1986 Zambia A világbanki szerkezet-átalakítási kölcsön eredményeként 120%-kal felment élelmiszer-árak miatt zavargások. A zambiai elnök kijelenti, hogy a kölcsönnel járó megkötések teljesítése elviselhetetlen terhet ró az országra
1986 Brazília Egy 500 millió dolláros világbanki hitellel fejeznek be egy duzzasztómű-rendszert, amely érintetlen amazóniai erdőségek elárasztásához vezet
1989 Venezuela A világbanki szerkezet-átalakítási kölcsön eredményeként a felszökött benzin- és tömegközlekedési árak miatt zavargások törnek ki. A zavargások során 300 ember hal meg.
1990 Kína A Tienanmen téren történt vérengzés után 8 hónappal világbanki hitelt kap Kína
1991 Thaiföld Világbanki hitel óriási társadalmi ellenállás ellenére a Pak Mun-gát megépítésére, amely a Mekong-folyó ökológiai rendszerét fenyegeti.
1991 Honduras A világbanki szerkezet-átalakítási kölcsön eredményeként a nemzeti elektromos vállalat dolgozóiból 700 főt elbocsátanak 3 hónap alatt
1993 A Világbank belső elemzése során kiderül, hogy a projectek 37%-a pénzügyi szempontból nem kielégítő. Egy másik elemzés kimutatja, hogy eddig kétmillió ember áttelepítésére került sor világbanki projectek miatt
1994 India Az erősödő tiltakozás miatt a Világbank feladja a Narmada-gát finanszírozását
1994 1947 óta 6000 project került megszavazásra a végrehajtó testületben.