Az állampolgárok 
és a környezetvédelem
Beszélgetés Tóth Magdolna közgazdásszal, 
a Kelet- és Közép-európai 
Regionális Környezetvédelmi Központ programvezetőjével
- A rendszerváltás előtt Magyarországon az állampolgároknak nem sok beleszólásuk volt a környezetvédelmi ügyekbe. Most milyen lehetőségük van arra, hogy az őket érintő környezeti ügyekbe valamilyen módon beleszóljanak, hogy részt vegyenek benne?
- A rendszerváltás óta valóban számos lehetőség nyílt az állampolgárok részére. Részben jogi keretek között biztosított, részben pedig nem jogi, nem formális eszközök révén, melyek minden állampolgár számára rendelkezésre állnak bármikor. Az utóbbira példa a petíció, a demonstráció, tiltakozó akció, aláírásgyűjtés. Habár arról beszélünk, hogy minden egyén számára alapvető jogokat kell biztosítani a részvétel terén, az egyén önmagában mindig sérülékenyebb. Ezért nagyon gyakran az egyének civil csoportokba tömörülnek, vagy civil csoportokat kérnek meg arra, hogy az őket érintő ügyben az ő véleményüket, érdekeiket képviseljék. Magyarországon a rendszerváltás óta ezen a téren is nagy fejlődés figyelhető meg. Nagyon sok civil csoport aktívan tevékenykedik a legkülönbözőbb környezeti ügyekben.
- Lehetséges, hogy egy lakossági csoport valamilyen közlekedési ügyben egy nagyobb civil egyesületet, például a Levegő Munkacsoportot kérje meg, hogy képviselje őket? Vagy jobban teszik, ha ők maguk alakítanak civil csoportot, és úgy lépnek föl?
- Talán jobb eredményt érnek el, ha a Levegő Munkacsoporthoz fordulnak, illetve együttműködnek velük, tekintve, hogy az többéves tapasztalatával segíteni tudja a helyi lakosok ügyét. De fordulhatnak például a környezetvédők jogi irodájához, az EMLÁ-hoz is, ahol szakszerű jogászi segítséget kaphatnak. Ez az iroda már több éve működik Budapesten és számtalan környezeti ügyben képviselte már a lakosságot.
Az egyik legnagyobb probléma a társadalmi részvétel területén, hogy az állampolgárok nem ismerik a jogaikat. Fontos lenne az állampolgárokat tájékoztatni arról, hogy milyen jogaik vannak a közélet legkülönbözőbb területein. Joguk van az információhoz jutáshoz, joguk van az őket közvetlenül érintő ügyekben a döntést megelőzően véleményt nyilvánítani. Például az adatvédelmi biztoshoz fordulhatnak, ha bizonyos információkhoz, adatokhoz szeretnének jutni, de ezt megtagadják tőlük. Vagy az állampolgári jogok biztosához fordulhatnak, ha úgy érzik, hogy valamilyen jogukban sérültek, de akár az Alkotmánybírósághoz is, ha ez a jogsérelem mégis alkotmányellenes. A civil csoportok igen fontos szerepet töltenek be abban, hogy az állampolgárokat a jogaikról, a részvétel lehetőségeiről, módszereiről tájékoztassák. Itt tulajdonképpen alapvető emberi, alkotmányos jogokról van szó. Ezek az alkotmányos jogok természetesen önmagukban nem használhatók közvetlenül, hanem számos jogszabály, illetve törvény szabályozza ezek érvényesítésének részleteit. Így például a környezetvédelmi törvény ad egy általános keretet, amely leszögezi, hogy minden állampolgárnak joga van a környezettel kapcsolatos bármilyen közérdekű információhoz, az őt érintő döntésekkel kapcsolatos információhoz, és természetesen a közvetlenül őt érintő döntéseken való részvételre is. 
A környezetvédelmi törvény a civil csoportoknak különleges jogokat is biztosít. Ők akkor is részt vehetnek a környezetvédelmi döntésekben, hogy ha azok nem közvetlenül érintik őket.
- Ez az úgynevezett ügyfél státusz?
- Igen. Annak van részvételi joga egy közigazgatási eljárásban, így a környezetet érintő ügyekben is, aki érintettsége révén ügyfél státuszt kap. Tehát az adott civil csoportnak is valamilyen módon érdekeltnek kell lennie egy adott ügyben ahhoz, hogy ügyfél lehessen. 
- Már vita is volt erről az úgynevezett ügyfél státuszról. A bős-nagymarosi vízlépcső-ügynek volt egy olyan szakasza a dunakiliti keresztgát építése idején, amikor a Duna Kör és a Reflex Egyesület ügyfélként szeretett volna részt venni a döntésben. Meg is tették a maguk lépéseit, de a vízügy nem vette ezeket figyelembe, nélkülük hozta meg a döntést. Mit lehet tenni ilyen helyzetben? 
- Az érintett hatósághoz kell fordulni és kérni az ügyfél státusz megállapítását. Amennyiben ez nem jár eredménnyel, akkor lehetőség van a fellebbezésre a másodfokú hatóságnál. Ha itt is elutasítják, akkor a bírósághoz lehet fordulni. Ebben az esetben viszont szükség van egy szakavatott jogász segítségére is. Ilyen környezetvédelmi ügyekben megkereshető az EMLA, de a Reflex Egyesület is vállal képviseletet, elsősorban a Győr környéki régióban. 
- Az elmúlt tíz évben sok lakossági tiltakozás volt különböző beruházások ellen, így például a lágymányosi híd budai rávezető szakasza, nagy bevásárlóközpontok, autópálya-építések ellen, de tiltakoztak veszélyeshulladék-égető, vagy atomtemető építése ellen is. Mi a helyzet olyankor, amikor a lakossági fórumon a lakosság egyértelműen elutasítja a beruházó terveit, ám a beruházó vagy az önkormányzat ezt az elutasító véleményt nem veszi figyelembe?
- A környezetvédelmi törvényen kívül a környezetvédelmi hatásvizsgálatról szóló törvény is szabályozza az ezzel kapcsolatos lehetőségeket. Mindkét törvény előírja, hogy a környezetvédelmi hatásvizsgálathoz kötött engedélyezési eljárás során lakossági fórumokat kell szervezni, ami az utóbbi néhány évben általános gyakorlattá is vált. Számos ügyről tudunk, amikor a lakossági fórum véleménye ellentétes volt az építtetőével, ennek ellenére a beruházó megkapta az engedélyt az építésre. Ilyen esetben a lakosság képviselője vagy a civil csoport fellebbezhet a másodfokú hatósághoz, környezetvédelemmel kapcsolatos ügyekben a Környezetvédelmi Főfelügyelőséghez. Amennyiben a Környezetvédelmi Főfelügyelőség sem bírálja felül a döntést, akkor ismét bírói útra terelhető a dolog. 
- Ahogy visszagondolunk az utóbbi években lefolyt ilyen jogi esetekre, illetve konkrét bírósági perekre, majdnem mindig a lakosság húzta a rövidebbet. Hiába állnak törvényben biztosított eszközök a lakosság rendelkezésére, hiába minden előírás, hogy meg kell hallgatni a véleményüket, ha az eredmény végül is majdnem mindig elutasítás.
- Sok esetben a lakosság nem tudja érvényesíteni érdekeit, és a beruházó javaslata valósul meg. Azonban egyfajta egyezkedés vagy tárgyalásos folyamat indul meg a lakosság képviselői, a beruházó és az érintett hatóságok között. Volt már rá példa, hogy bizonyos ügyekben az illető település úgy döntött, hogy elfogadja a beruházó ajánlatát. Az önkormányzat is ezen az állásponton volt, ugyanakkor bizonyos feltételeket szabott annak érdekében, hogy a környezet állapota ne romoljon. Más esetben kompenzációt kértek. Igaz ugyanakkor az is, hogy sok nagyberuházás esetében nagy nyomás nehezedik a lakosságra. Nagyon fontos tehát, hogy a lakosság támogatást kapjon olyan szakemberektől, legyenek akár függetlenek, akár civil csoportok képviselői, akik szakszerű érvekkel tudnak segíteni. 
A beszélgetést készítette: Mangel Györgyi