Márczi Imre
GENETIKA - GÉNETIKA

A biológiában forradalom van - mondja G. R. Taylor Biológiai pokolgép című, 1968-ban megjelent nagyhatású könyvében. Elemzi az akkoriban folyó biológiai kutatásokat és előre vetíti azok lehetséges és várhatóan elképesztő következményeit. Szerinte "a tudás a szeretet iránytűje nélkül méreg és gyilok". Csaba György és Vörös László Ma és holnap című könyvében (1975) a várható társadalmi hatásokról gondolkodik.

Az a könyv, melyet az alábbiakban szeretnénk bemutatni, mintha egyenes folytatása volna Taylor gondolatainak. Túl azon, hogy Taylor elég pontosan becsülte meg a biológia és a biotechnológia várható fejlődését, az is látszik, hogy az aggasztó kérdésekre nem tudunk választ ma sem. Csak mintha nem izgatnának bennünket annyira. Cinizmus? Fásultság? Vak önbizalom? Fatalizmus: sínen vagyunk...? 

Pedig igazában nem tudjuk, hogy milyen jövő vár ránk. Nem okoznak majd a biológiai változások sokkal nagyobb hatást, mint egy nukleáris háború? Kik tartják kezükben az ellenőrzést a biológia új, nagyhatású eszközei felett? Tudja majd a hatalmat birtokló az egész emberi közösség hosszú távú érdekei szerint használni azokat? Mi lesz majd, ha az egyes emberek génjei nemcsak vizsgálhatók, hanem "átszabhatók" lesznek? Gyógyító vagy zsaroló eszköz, netán fegyver lesz a biotechnika?
Ma már közhely, hogy az ember elszakadt, illetve igyekszik elszakadni a természetes, biológiai adottságainak megfelelő életmódtól. Eközben olyan hatások érik, amik növelik a mutációk valószínűségét, gyakoriságát. A mutagének ugyanakkor születési rendellenességeket és rákot okozhatnak. A jövő nem kiszámítható; ami látható belőle, az aggasztó, mert temérdek olyan eszközt ad az ember kezébe, amelyek lényegesen megváltoztathatják nemcsak az emberi viselkedést, hanem magát az embert is. Az efféle eszközök használatában az eddigi világról, életről, emberről vallott felfogás nem igazít el. Újra kell gondolni tehát az élet és az ember fogalmát, és a velük kapcsolatos többi kérdést. Képes lesz erre a mi medializált, növekedésre-fogyasztásra kondicionált társadalmunk? És egyáltalán: Ment-e előbbre - otthonosabb hely lett-e - a világ a tudomány által? 
Nem tudjuk a válaszokat ezekre a kérdésekre. Ezért a legfontosabb feladat minden módon keresni azokat. Például úgy, ahogy a Genetika - génetika című könyv teszi. 
Ferenczi Andrea Genetika - génetika című könyve tizenhét beszélgetésben próbálja e kérdéseket megközelíteni. A biológia, genetika szakértői mellett bioetikus, jogász, teológus, etológus és politikus is megszólal. Elmondják gondolataikat a fenti kérdésekkel kapcsolatban, miközben kutatásaik, eredményeik rövid ismertetésére is sor kerül. Továbbgondolják a Taylor által felvetett és azóta részben megválaszolt kérdéseket, amelyek újabb kérdéseket vetnek fel... A határtalan lehetőségek láttán az emberben felmerül a gondolat: szabad-e az élettel játszani, kísérletezni - különösen úgy, hogy nincs biztosíték arra, hogy valakik rosszra használhatják egyszer az eredményeket. A válasz az, hogy a kérdés elkésett: már bőven vannak olyan biológiai, genetikai felfedezések és eljárások, melyek segítségével alapvetően bele tudunk nyúlni az ember biológiai adottságaiba. Egyetlen lehetőségünk van: A kutató tudós és a közösség felelősségét erősíteni annak érdekében, hogy a pozitív lehetőségek váljanak valóra. A genetika "gén-etika" nélkül rövid időn belül felboríthatja nemcsak a gazdag társadalmak, hanem az egész világtársadalom rendjét. 
A "génetika" nem valami új dolog. Arról van szó, hogy egy eszköz létrehozásakor szembesülni kell annak várható működésével, hatásaival. A genetika esetében ezek a hatások, következmények minden eddigi emberi találmánynál, eszköznél jobban befolyásolják nemcsak az egyén, hanem a közösség sorsát is. Képesek leszünk ekkora felelősségre? Tudunk olyan tág horizonton gondolkodni és dönteni - korlátozva esetenként saját érdekeink érvényesítését is -, amely az össz-emberiség, sőt, az egész élővilág érdekeit tartja szem előtt? 
A vallások kísérletet tettek erre, de úgy tűnik, kudarcot vallottak. A nukleáris fenyegetettség nem ideológiai okok miatt, hanem azért szűnt meg, mert a világ vezető hatalmai belátták, hogy a fegyverkezés és szembenállás pusztuláshoz vezet. 
A biotechnológia mától veszélyes "fegyver" lehet. Elég az etikára, erkölcsre, Istenre hivatkozva helyteleníteni és tiltani a genetikai kísérleteket, módszereket? Bizonyára nem. A tiltás, büntetés sem járható út. Ma már nálunk is törvény tiltja nemcsak az emberen, hanem a magzaton végzett kísérleteket is. Régi tapasztalat azonban az, hogy amit az ember megtehet, azt meg is fogja tenni. Miképpen biztosítható tehát, hogy egy érdekek által irányított világban jól használják fel a biotechnika eredményeit? A kérdés egyaránt szól a tudósoknak, kutatóknak, orvosoknak, valamint az etika művelőinek. De mindenekelőtt szól mindannyiunknak, akik egy élő biológiai szervezetben létezünk, és képesek vagyunk ugyanakkor a gondolkodás révén felülemelkedni egy tágabb, szellemi horizontra. A megoldás minden bizonnyal itt van: az emberiség története során bevált szellemi struktúrák hatékony működtetésében.
Ennek szellemében fogant Ferenczi Andrea könyve is. Beszélgetőpartnerei szakemberek, tudósok, de nem "szakbarbárok", akik a mindennapi élet problémáira saját szűkre szabott megoldásaikat kívánják ráerőltetni. Mindannyian tudatában vannak annak, hogy egyetlen, közös világunk van, hogy az emberi faj alapvető érdekei közösek. Kutatásaik mellett azon gondolkodnak, hogy hogyan lehet az eredményeket a gyakorlatba átvinni a legkisebb kockázat és a legnagyobb várható eredmény mellett. Ez részben gazdasági kérdés is, de a gyógyítást és egészségmegőrzést a társadalom saját érdekében általában igyekszik finanszírozni. A nagyobb kérdés az, hogy hogyan jut egy közösség egyetértésre a biotechnika eszközeinek alkalmazásában. Bizonyos, hogy ebben óriási szerepe van (volna, lesz?) az oktatásnak, a nyilvánosságnak, amely esetenként társadalmi vita révén tisztázhat kérdéseket. A Genetika - génetika című könyv alapvető forrás lehet ehhez. A laikusok számára fogalomtár van a könyv végén, ahol a megszólaltatottak névsora és szakmai ismertetője is megtalálható. A tárgy- és névmutató kissé esetleges és szűkszavú. A könyv különösen hasznos lehet tanároknak és középiskolás korú fiataloknak, akik pályaválasztás és családalapítás előtt állnak. Nem kétséges azonban, hogy a következő években a Genetika - génetika című könyvben felvetett kérdésekkel mindannyiunknak szembesülni kell. 
 

Ferenczi Andrea: Genetika - génetika 
Harmat Kiadó, Budapest, 1999