Lehoczky János

NATessék!

Ugye mégiscsak él, bár kissé alél alaptantervünk. Amíg mi, pedagógusok a nyári szünetben pihentünk, vagy éppen táboroztunk, megszületett a közoktatási törvény módosítása. A környezeti nevelésért aggódók kíváncsian forgatják e napokban az új szabályozót. Találgatják, hogy "Jó-e ez most nekünk?". Vajon a környezeti nevelés megvalósítása, iskolai megítélése, tantervi helyzete kedvezőbb lett-e általa? Első látásra - különösen jogászok által komponált szöveghez nem szokott szemeknek - bizony nem könnyű megítélni azt, hogy mi is változott, mi várható a tantervi szabályozás terén. Rovatunk, az aNATómia e törvény kapcsán újra indul. Igyekszünk értelmezni a törvényi és tantervi dokumentumokat, megismerni "anatómiájukat". Hivatkozási alapokat keresünk a környezeti nevelés színtereinek további fejlesztésére, tantervkészítési, tantervhasználati tanácsokat szeretnénk adni, választ keresünk a "Jó-e ez most nekünk?" kérdésre. 

Kezdjük talán azzal, hogy mi is lesz a Nattal?

A törvény 8. § (9) pontja kimondja, hogy " A Nemzeti alaptanterv műveltségi területenként határozza meg az általános műveltséget megalapozó szakaszon folyó nevelő-oktató munka kötelező és közös céljait, a nevelő-oktató munka alapjául szolgáló ismeret-, készség- és képességjellegű követelményeit..."
Észre kell vennünk, hogy míg a korábbi törvényi szöveg kötelező és közös követelményekről szólt, addig a mostani az alaptantervtől inkább célmeghatározást vár. A Nat tehát maradt, csak funkciója lett más. A törvény által kijelölt szerepe szerint sokkal inkább a közös és minden iskolától elvárható pedagógiai célokról szóló, az ismeretek, képességek fejlesztésének megtervezéséhez iránymutatóul szolgáló dokumentumként kell kezelni. Vagyis az, aminek eredendően is készült: közös tantervi alap. A Nat tehát nem olyan alapdokumentum, mely operatív módon megszabná az iskolákban folyó szakmai munka tartalmát. Az előző törvényi változat szerint ezt a helyi szintű konkrét szabályozást, vagyis a tanterv operacionalizálását a helyi tantervekre bízták. A jövőben ez részben módosul. A helyi tantervekkel ugyan maradéktalanul biztosítható volt az iskolák szakmai önállósága, a helyi iskolahasználók és fenntartók igényeinek való megfelelése, a közoktatás egésze azonban ettől igen széttartóvá vált. Ez a helyzet sokkal inkább kedvezett a szelektivitásnak, a túl korai kiválogatásnak, mint az esélyteremtésnek. Az új törvény törekszik arra, hogy az oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot az előző törvénynél erőteljesebben biztosítsa. Ezért az alaptanterv és a helyi tantervek közé új szabályzó dokumentumok kiadását rendelte el. Ezek lesznek a kerettantervek. (Ne tévesszük össze a szót a kereszttantervvel.)

Mit várjunk e dokumentumoktól?

A 8. § (8) szerint "Az általános műveltséget megalapozó szakaszban az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptantervben szereplő műveltségi területekre épülő kerettantervek biztosítják."
 
A 8/A § (2) szerint e tanterveknek tartalmazniuk kell 
a) a nevelés-oktatás céljait, tartalmát, a tantárgyak rendszerét, a nevelés-oktatás meghatározott kötelező és közös követelményeit, a kerettantervben található tananyag elsajátításához, illetve a követelmények teljesítéséhez szükséges óraszámot, a kerettantervtől való eltérés szabályait, 
b) az iskolák helyi nevelési-oktatási sajátosságaihoz igazodó tananyag elsajátítására, a követelmények teljesítésére rendelkezésre álló, kötelezően, illetve szabadon felhasználható időkeretet, továbbá ezek felhasználásának szabályait,
c) a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben, oktatásban részt vevő iskoláknak a kisebbségi nevelés-oktatás tartalmi követelményeit."
Az általános iskolában az alapfokú oktatás szakaszaihoz, a középiskolában pedig az intézménytípushoz igazodóan több kerettanterv is készülhet majd, s az iskola több kerettantervet is használhat a munkája megszervezéséhez.
Az iskolai munka tartalmi, tantervi szabályozása tehát a törvény módosításával négy szintűvé vált. 
1. A Nemzeti alaptanterv - korrigált változata - továbbra is műveltségterületek szerint adja meg a többi tartalmi szabályzó elkészítéséhez figyelembe veendő tantervi alapokat. Ezek között ott van változatlanul a Környezeti nevelés, mint a tanterv egyik közös követelménye.
2. A kerettantervek - melyek változatai közül az iskolák választhatnak majd - konkretizálják az adott iskolatípusban a tantárgyak rendszerét és az azokhoz kapcsolódó követelményeket. Megadják az oktatás tartalmát és a szükséges időkereteket is. 
3. Az iskola nevelő-oktató munkáját továbbra is a nevelőtestületek által helyben elkészített és a fenntartó által jóváhagyott pedagógiai programok szabályozzák, melynek részeként a kerettantervekhez kell majd igazítaniuk a helyi tanterveiket.
4. Az úgynevezett mikrotantervi szint. A pedagógusok által elkészíthető, választható, használható tanmenetek, tantárgyi tanítási programok az egyes pedagógusok munkájának tervezését közvetlenül meghatározó dokumentumok lesznek, miként mindig is voltak.
Bízhatunk tehát abban, hogy az iskolai oktatás e tantervi rendszer által kiegyensúlyozottabbá válhat, a tantárgyak szerepét, súlyát és időkeretét nem helyi személyes érdekek, esetleg kényszerek mentén jelölik majd ki a nevelőtestületek. A tantárgyak egyértelműek lesznek, az időkereteket központilag szabályozzák, s a kerettantervek - bár a törvényi szöveg itt csak utalásszerű - megadják az oktatás során kötelezően és mindenki által elsajátítandó tananyagot is. A törvény 19. § b) pontja továbbra is a pedagógusok jogának tekinti a konkrét, az adott tanulócsoportban megtanítandó tananyag és az alkalmazott módszerek megválasztását. Természetesen a tantervi szintek közötti koherenciát, "egymásból következőséget" biztosítani kell.
Nem tagadom, hogy mindezek dacára komoly aggályaim vannak a környezeti nevelés eddigi eredményeinek megőrizhetőségét illetően. Nagyon sok függ ugyanis attól, hogy az elkészülő kerettantervek hogyan kezelik majd a közös követelmények megvalósítását, s képesek lesznek-e biztosítani azok időkeretét és tanulásszervezési formáit. Például a kerettantervek között lesz-e, készül-e olyan változat, mely lehetővé teszi a természet megismerését integrált tantárgyakba rendezve is? Az egyértelműen tantárgyakban gondolkodó tanterv biztosítja-e a környezeti nevelésben jól bevált projekt típusú oktatás lehetőségét, ad-e időkeretet témanapok, témahetek lebonyolítására, erdei iskolai tanulásszervezésre? Nem elhanyagolható az sem, hogy a kerettantervek céltételezése mennyire határolja be a nevelőtestületek önállóságát. Vajon a kerettantervek között lesz-e elegendő változat a fejlesztés (tanuló) központú és tevékenység központú tantervekre? Lesznek-e mondjuk a konstruktivista pedagógia elveire építők is, egyaránt lesz-e induktív és deduktív szemléletű közöttük? Egyszóval készül-e annyi céltételezésű változat, hogy a keretszabályozás ne csorbítsa az iskolák szakmai autonómiáját, azaz hogy ne korlátozza a nevelőtestületeket és fenntartókat abban, hogy az iskola nevelési céljait valóban helyben, a helyi adottságok, lehetőségek és szándékok függvényében jelölhessék ki. A legfőbb kérdés, hogy készítenek-e elegendő kerettantervi változatot, s köztük lesz-e olyan, mely a környezeti nevelés elért vívmányait, megvalósult és eredményesen működő színtereit és szervezési formáit nem lehetetleníti el? Fontos tehát, hogy a kerettanterveket ne csak taneszköz-családokra, hanem a különböző pedagógiai törekvésekhez szabják.
A tantervi helyzet most kissé mesebeli: jött is, meg nem is, hozott is, meg nem is...