Varga Adrienne
Nyári kalandozások hazai tájakon
A Balaton-felvidék
A nyári hónapokban szívesen töltünk el hosszabb időt hazai folyóink, tavaink
mellett. Így a Balatont is sokan felkeressük, hogy hűs hullámai, vizének
jellegzetes balatoni illata minden évben újra s újra elvarázsoljon bennünket.
A Balaton-felvidék is sok szép látnivalót tartogat számunkra. A Balaton-felvidéki
Nemzeti Park területe a Tihanyi-félszigetet, Badacsonyt, a Tapolcai-, Pécselyi-
és Káli-medencét, Keszthelyi-hegységet és a Kis-Balatont foglalja magába.
Ízelítőként ismerkedjünk meg szakvezetés nélkül is látogatható területével,
Tihannyal és a Káli-medencével. Szélmarta bazaltsziklák, erdővel, szőlővel
borított hegykúpok, tarka rétek, dombok ölében megbúvó kis templomtornyos
falvak várnak ránk.
Tihanyról elsőként a bencés apátság jut eszünkbe, de még sok más érdekességet
rejteget számunkra a félsziget megbúvó világa. A vulkánok nyomait mindenütt
fellelhetjük a félszigeten. A tűzhányók lávája, hamuja, tufája betemette
a lerakódott tengeri üledéket, és az évezredek alatt a megszilárdult vulkáni
kőzeteket a szél és a víz formálta különleges sziklaalakzatokká.
A nemzeti park rövid és hosszú (kb. 2-3 és 4-5 órás) túraútvonalakat kínál
az érdeklődőknek a park tihanyi területén (1). Sétánkat kezdjük a Lóczy
Lajos-útvonal egy szakaszával.
Utunk először az "Apáti templomromhoz" vezet, amelyet ma már nem nevezhetünk
romnak. A szépen felújított templom július végén nyitja meg kapuit a látogatók
előtt. Könnyen megközelíthetjük Balatonfüred felől a 71-es úton haladva.
Az út bal oldalán a Diósi-rétekkel szemben bújik meg az Árpád-korból származó
kis templom, amely a török időkben feldúlt falu, Apáti emlékét őrzi. Az
Apáti-templomtól mezei juharral és tölgyekkel szegélyezett, bazalttufával
borított keskeny ösvény vezet fel a hegyre bennünket. Az ösvény elején
a Tihanyi-félszigetről és látnivalóiról táblát találunk, amelyet érdemes
áttanulmányoznunk, mert nagyon sokat segíthet a tájékozódásban. Ahogy felfelé
haladunk, erdőfoltban betelepített erdei fenyőt láthatunk, amelyek koronái
alatt felfelé törnek az egyes őshonos cserje- és fafajok (pl.: a molyhos-cseres
tölgyek). Útközben a rétek virágszőnyegét élénk sárgán pompázó selymes
boglárkák és lila színben virító mezei zsálya-foltok tarkítják.
Az Apáti csúcsra érve a homok és szél együttes munkájának eredményeként
hatalmas bazalttufa-sziklák mutatnak a magasba. Ezek a magas szirtek néhány
milliméter vékony rétegek egymásra rakódásával épültek fel.
A mélybe nézve a két vulkáni eredetű tavacskát, a Külső- és Belső-tavat
pillanthatjuk meg. A náddal, sással sűrűn benőtt, sárga nőszirommal szegélyezett
Külső-tó igazi madárparadicsomnak mondható. Nagykócsag-telepnek, és más
parti- és vízimadarak ezreinek nyújt fészkelő- és táplálkozóhelyet.
A hegyről leereszkedve érdemes balra, a déli oldal irányába venni utunkat,
egyenesen a Levendulás felé.
A félsziget éghajlatának szubmediterrán jellege adta az ötletet Bittera
Gyulának, hogy az 1920-as években a francia levendulatelepekhez hasonló
ültetvényt hozzon létre. Hosszú időn keresztül elhanyagolták a terület
művelését, de néhány éve ismét gondozzák az ültetvényt. A nemzeti park
juhok legeltetésével tartja fenn a levendulás állapotát, így akadályozza
meg, hogy a betelepített bálványfa előretörjön, és ezzel elnyomja a levendulamezők
növényzetét. Ez a napsütött száraz lejtőkön termő gyógynövény igen kedvelt
jótékony hatása miatt. Többek között nyugtatja és erősíti az idegeket,
serkenti a vérkeringést, és reuma, köhögés, fejfájás ellen is használatos.
Ismét készítenek Tihanyban levendula-illóolajat, amelyből a nemzeti park
Kutatóházánál akár vásárolhatunk is.
Az egykori vulkánkráter peremének maradványain járunk, ha tovább haladunk
az útvonalon a Nyereg-hegy keskeny gerincén át egészen a sziklás Csúcs-hegyig.
A vulkáni utóműködés során keletkezett gejzírmezők jól látszanak a hegytetőről.
A feltörő forró gőzökből és vizekből meszes kovasavas iszap csapódott ki,
amely fokozatosan megszilárdult.
Minden nyáron diákok érkeznek a félszigetre, és természetvédelmi tábor
keretében megtisztítják a kúpok felszínét. Megszabadítják a cserszömörcétől,
sajmeggytől, hogy gyökereik szét ne feszítsék a köveket. Nagyon szép látvány
a gejzírkúpokon élő napos, száraz sziklalejtőket kedvelő növények színkavalkádja.
Ha kedvünk tartja, felkapaszkodhatunk a leginkább épen maradt gejzírkúphoz
is, az úgynevezett "Aranyházhoz", amely a rajta élő sárgazuzmóról kapta
a nevét (tényleg találó, mert a napfényben már messziről látszik a sziklát
borító aranysárga zuzmó).
Ne feledkezzünk meg a félsziget másik különleges geológiai értékéről, a
tihanyi kecskekörömről sem, amely tulajdonképpen a Pannon-tenger fenekén
élt Congeria-kagyló ősmaradványa. Fáy András regéjét és Garay János versét
megihlető kecskekörömből napjainkban már nem igen találunk, de a nemzeti
park munkatársa a szakvezetés során (előre bejelentkezéssel kérhetünk)
mutat a csak hírmondónak maradt leletekből néhányat.
Több kijelölt túraútvonalat is bejárhatunk -- az említett tájékoztató táblák
segítségével könnyen megtervezhetjük napi programunkat. Ott-jártunkkor
mindenképpen látogassunk el a Barátlakásokhoz.
Az Óvár keleti oldalában a XI-XIV. században ortodox görög vallású remeték
vájták ki a sziklafalban ezeket a lakóüregeket. Sajnos már csak néhány
üregcsoportot ismerhetünk meg közelebbről, mert az idők folyamán a remetetelep
nagy részét egy rázuhant sziklafal megsemmisítette. Így is maradt látnivaló.
Keskeny kanyargó út vezet fel bennünket a barátlakásokhoz. Valami megfogalmazhatatlan
nyugalommal tölti el az embert: dús lombú fák ágai között átszűrődő fény,
madarak éneke. Az egyik oldalon hatalmas sziklatömb különleges alakzatával,
a másik oldalon a meredek hegyoldal erdős mélysége. Érthető, miért éppen
itt alakították ki a szerzetesek barlangkápolnájukat és celláikat.
A közelben találjuk a Ciprián-forrást. Innen hordták fel a vizet egykor
a remeték, de ez év tavaszától sajnos már nem ihatunk belőle, mert jelenleg
túl magas a nitráttartalma.
A "tihanyi kecskeköröm" legendája Garay János az aranyszőrű kecskéket
őrző királyleányról és a Tókirály érte epedő fiáról szóló verse alapján:
"Az aranyszőrű nyájnak
Tejéből ítt szegény
Bűvös, varázs szerelmet,
Mely méreg lett szívén...
A tónak ősz királya
Haragra gyult ezért,
A bérctől a leányra
S a nyájra átkot kért.
A bérc tüzet bocsátott,
Sziklája mind kigyúlt,
Három nap, három éj, mint
Itéletnapja dúlt.
A nyáj a Balatonba
Rohant, de benn veszett --
A tó máig kihányja
A kecskekörmöket."
És a lány büntetése:
"Szemmel nem látja senki,
Kézzel nem fogható --
De, bár ki megszólítja,
Visszhangja hallható."
Igen a tihanyi visszhang. Csokonai Vitéz Mihály hozzá fordul fájdalmával
"A tihanyi Ekhóhoz" című költeményében. A Visszhang-dombon elkiáltott
akár 15 szótagú szöveg is tisztán visszhangzott. Napjainkban mi ezt sajnos
már nem nagyon tehetjük meg, mert a félsziget sűrű beépítettsége megzavarta
a hanghullámok terjedését, azok oda-vissza útját.
|
Káli-medence
"...ezernyi hegyi hajlék, malmok, útszéli sorfák, patakok,
csatornák, fehér házak, korhadt és mégis fényes romok..."
(Eötvös Károly)
A honfoglaláskor ebben a medencében telepedett le a Kál nemzetség.
Emlékét őrzi a vidék és több településének elnevezése is (pl.: Köveskál,
Mindszentkálla stb.). Sajátos rendszerben építkeztek az elődök. A falvakban
mindenhol megtaláljuk a középkori halmos településszerkezetet, a jellegzetesen
egymásba futó utcákat és szűk közeiket.
Barangolásunkat érdemes Salföldön kezdeni. Ez a középkori kis település
a Káli-medence nyugati végében fekszik. A nemzeti park hagyományőrző épületegyüttesében
Természetvédelmi Majort (2) alakítottak ki (egész évben látogatható, belépődíj:
150 Ft, kedvezményes: 50 Ft). Régi magyar háziállatokkal, rackajuhval,
szürkemarhával, vízibivallyal, mangalicával és magyar pásztorkutyafajtákkal
ismerkedhetünk meg a major területén. Lehetőségünk van tereplovaglásra,
lovas kocsis túrára. Ha kedvünk tartja, lovas oktatáson is részt vehetünk.
A majorban működik a nemzeti park információs és turisztikai központja,
ahol a Káli-medencéről és látnivalóiról sok hasznos információhoz juthatunk.
(Lásd még: Cédrus 1998/10, 19. old.) Ajánlom a Káli-medencéről készült
részletes útikalauzt, amely a majorban megvásárolható. Nagyon praktikus
kiadvány. Olvashatunk benne magáról a nemzeti parkról, a Káli-medencében
kialakított túraútvonalakról. Bemutatja az egyes gyalog- és kerékpártúrák
útvonalait, és a vidék községeit.
A falu főutcáján és a felső utcában sétálva megcsodálhatjuk a fehérre meszelt
oromdíszes lakóházakat. Sok helyen felfedezhetjük a helyi építészeti hagyományok
szerinti szárazon rakott vörös színű kőkerítést (napjainkban sokan malterral
rögzítik egymáshoz a köveket, így a kőkerítés veszít eredeti jellegéből).
A medence falvainak sajátos hangulatot adnak a népi építészeti hagyományokat
őrző házak, kőkerítések, a kerítéseken áthajló bodzabokrok és gyümölcsfák
ágai.
Ha észak irányában hagyjuk el Salföldet, rövid útszakasz (3 km) után érkezünk
Kékkútra. A "Kütyü-nek" nevezett hangulatos falurészben megtekinthetjük
a füstös konyhás (szabadkéményes), a XVIII. században épített zsuppfedeles
tájházat.
A falvat Kővágóörs irányában elhagyva találunk rá a ma Theodóra néven ismert
forrásra. Itt fakad az oly ismert Kékkúti ásványvíz, amelyet már az itt
letelepedett rómaiak is ismertek. Hűs vize felfrissít bennünket, amelynek
magas vastartalmáról íze is árulkodik (ma már gombnyomásra csordogál a
friss forrásvíz kulacsunkba).
Kővágóörs alatti kanyarnál áll a "próbakereszt", amelynek neve régmúlt
idők emlékét őrzi.
Úgy mesélik, hogy a török hódoltság idején itt szedték az adót a környék
lakosaitól. A törökök a pénzt a kereszt kőlapjához ütögették, hogy csengésével
megbizonyosodjanak az érmék valódiságáról.
Kővágóörs egyedülálló sajátossága, hogy az egész települést egyetlen hatalmas
kőhátra építették. Úgy alakították ki a házakat, hogy valamelyik oldalát
a lefaragott sziklafal adta.
Érdekességként megemlítem, hogy sajátos története van a faluban szorosan
egymás mellé épített két templomnak. A XIX. században a reformáció legrégibb
ágának, az evangélikus hitnek mély gyökerei voltak Kővágóörsön. Az ellenreformáció
korában emeltek egy katolikus templomot is, amelyet "dactemplomnak" neveznek
(Egyik fő szempont volt a tervezésénél, hogy magasabb legyen a tornya,
mint az evangélikus templomé). Győződjünk meg saját szemünkkel az "építkezési
hadjárat" eredményéről.
Köveskál irányában tovább haladva balra megpillanthatjuk a Kornyi-tavat,
amely több mint száz vízimadár-fajnak nyújt élő- és vonulási helyet. A
Kornyi-tótól északnyugatra, a Sásdi-réteken virágzik Magyarország legnagyobb
lisztes kankalin-populációja, amely alhavasi növényként csak nedves, hűvös
élőhelyen marad fenn. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park emblémáján is ez
a ritka növény látható.
Ha Köveskálról Zánka felé haladó úton megyünk tovább, majd a monoszlói
elágazásnál jobbra fordulunk, onnan egyenesen a 337 m magas Hegyestű (3)
függönyhöz hasonlatos sokszögletű bazaltkúpjához jutunk. Nagyon jól látszik,
hogyan tört fel és hűlt ki egykor a láva, és alakult ki a bazalt- hegy.
A régi bányaudvarban természetvédelmi, geológiai és bányászattörténeti
bemutatóval várják az érdeklődőket (látogatható: április 15.--október 31.).
Az elágazásnál észak felé haladva érünk a dombok közül előbukkanó Monoszló
községhez. Felkereshetjük a falu református temetőjét, amely arról nevezetes,
hogy a vidéken csak itt találtak a kalotaszegi fejfákhoz hasonló, fából
faragott kopjafát.
Északi irányban a következő falvacska Balatonhenye, ahová ugyancsak érdemes
ellátogatnunk. Ahogy az útikalauz is írja: "Balatonhenye a száraz és enyhén
kemény olaszrizling, a kitűnő gyümölcsfák (még szelídgesztenyék is) és
az öreg legelőerdei hagyásfák faluja.". A község utcáinak népi lakóházai,
faragott mestergerendájával a "Kódisállásos" öreg ház és a kosáríves tornácos
református templom sajátos hangulatot teremtenek.
A Káli-medencében járva mindenképpen keressük fel a szentbékkállai kőtengert.
Változatos formájú kőalakzatokat látni mindenfelé a falu közelében (2 km)
elterülő dimbes-dombos vidéken. A hatalmas, szél formálta kövekből korábban
malomkövet faragtak. Különleges látványt nyújtanak azok a kövek, amelyeken
már mélyebb vájatot oldott ki a víz. Mint megannyi kis tó csillog a mélyedésekben
felfogott esővíz. Érdekességképpen megkereshetjük a legérdekesebb "tavacskát",
amelynek formája szinte teljesen megegyezik a Balatonéval.
Hajdan vízimalmok sora őrölte a gabonát a vidék bővizű patakjainak mentén.
Mára sajnos soknak csak romjait találjuk, de néhányat szerencsére sikerült
megmenteni a pusztulástól. Így például Kapolcson és Köveskálon is találunk
néhány megóvott régi malomépületet. Közöttük akad olyan is, amelynek kerekét
még ma is kitartóan forgatja a víz.
Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság
Veszprém, Vár u. 31. Tel.: (06-88) 427-056
(1) Tihanyi szakvezetés Vers Rékánál igényelhető.
Tel.: (06-60) 469-002 vagy 311-574
(2) Természetvédelmi Major, Salföld
Tel.: (06-60) 311-571
Érdeklődni Szekeres Zsófiánál lehet.
Belépődíj: felnőtt: 150,-- Ft, kedvezményes: 50,-- Ft
Lovasprogramok:
tereplovaglás 1 500,-- Ft/óra
lovaglás oktatással 2 000,-- Ft/óra
hintózás 1 500,-- Ft/óra
pónilovaglás kísérővel 3 000,-- Ft/óra
A programok időpontja:
máj. 01.--júl. 05. szombatonként 15 órakor
júl. 05.--szept. 01. kedd, csütörtök, péntek, szombat 18 órakor
szept. 01.--okt. 01. szombatonként 15 órakor
(3) Geológiai Bemutatóhely, (Hegyestű) Monoszló felett
Érdeklődni Varga Gyulánál lehet.
Tel.: (06-60)311-575
Belépődíj: felnőtt: 150 Ft, kedvezményes: 50 Ft
Szálláslehetőségek:
(4) Öreghegy Fogadó és Étterem (Kúria Bt.), Szentbékkálla
Tel.: (06-87) 478-513 reggelivel 4 500,-- Ft/2 fő/éjszaka
(5) Kemping, Köveskál Tel.: (06-87) 478-654
Sátorhely: 350,-- Ft/éjszaka/fő
Máté Józsefné, Mindszentkálla
Tel.: (06-87) 478-757
3 800,-- Ft/2fő/éjszaka, sátorozási lehetőség is van. |
A Fertő-Hanság
A Fertő-Hanság Nemzeti Park közvetlenül az országhatár mellett terül el,
és így ökológiai, természetvédelmi szempontból szorosan összefügg az osztrák
oldalon létrehozott nemzeti park (Nationalpark Neusiedler See-Seewinkel)
területeivel. A határsorompó ugyan elválaszt bennünket szomszédainktól,
de a politikai határra fittyet hányó növény- és állatvilág életközösségeit
szoros kapcsolat, összefüggő láncolat köti össze.
A nemzeti park igazgatósága Sarródon, a Kócsagvárban működik. Ebben a kis
faluban a területek lecsapolása előtt kompkikötő is működött, amelynek
helyén ma a nemzeti park látogatócsalogató központja áll. A "Kócsagvár"
a Fertő madárvilágának egyik jelentős fajáról kapta nevét, a nagykócsagról,
amely egyben a magyarországi természetvédelem jelképe is. Szálláslehetőséget
is találunk itt, ahonnan nap mint nap kipihenten indulhatunk felfedező
utunkra.
Fertő mente, vagy ahogy a rómaiak nevezték: "Lacus Peis"
Első túránkat érdemes a Fertő keleti vidékére terveznünk. A nemzeti park
által kihelyezett tájékoztató táblákkal ellátott útvonalon szinte el sem
tévedhetünk.
Az út Hídimajorba vezet. A Hanság-főcsatornához vezető úton az élénkzöld
legelőkön szép számban ülnek hófehér nagykócsagok. Félig nyitott nádtetős
istálló biztosít védett menedéket a régi magyar háziállatfajták számára
a téli fagyos szelek elől.
Érdemes gyalog vagy kerékpárral végigjárni ezt az útvonalat. Túráinkhoz
"kétkerekűt" a Kócsagvárban kölcsönözhetünk, hasznos, ha távcsövet is viszünk
magunkkal. A főcsatornához érve ismét információs tábla segít bennünket
a tájékozódásban, ahonnan érdemes ellátogatni a madármegfigyelő toronyhoz.
Útközben meg-megállva távcső segítségével megcsodálhatjuk a part melletti
madárparadicsomot. Madarak százai mozognak a levegőben, a parton és a vízen.
Nyári ludak csapata húz el fejünk felett, gulipánok, nagy lilik, pajzsos
és réti cankó csapatok nyüzsögnek a parton. Ha a megfigyelőtoronyba felkapaszkodva
gondunk támadna az egyes madárfajok meghatározásában, segítségünkre lehetnek
az ott elhelyezett ismertető táblák.
A távolban az Alpok előhegyei magaslanak, közelebb a Fertő melléki dombsor
lankái húzódnak, előttünk a Fertő vize meg-megcsillan. A torony körül elterülő
szikes réteken régi magyar háziállatfajták, szürke marha gulya és bivalyok
legelnek, rackajuhok pihennek.
Tovább haladva Fertőújlak (4), más néven Mekszikópuszta tövében találjuk
az Ürgés-dombot, amelyet könnyen felismerünk a gémeskutakról és a magányosan
álló pásztorkunyhóról. Neve is árulkodik az itt élőhelyet találó védett
kis rágcsálóról, az ürgéről. Az ürge a tápláléklánc fontos láncszeme, mert
egyes ritka ragadozó- madarak egyik fő tápláléka.
Szívderítő látványt nyújt a falu határában békésen legelő szarvasmarha
gulya, mert falvaink többségéből sajnos eltűntek a kérődző jószágok.
Az utolsó állomás az úgynevezett "Cikes", amely a fertőújlaki Kutatóház
mögött található. A tavasszal még nedves terület nevét szikes talajáról
kapta, amely nyárra teljesen kiszárad, és kifehéredik a talajban felhalmozódott
sziksótól.
A nemzeti park rendszeresen "természetvédelmi iskolát" is szervez diák-
csoportok számára.
Ha hasznos és emlékezetes többnapos programot szeretnének tanítványaiknak,
óvodásaiknak szervezni, bátran forduljanak a nemzeti park igazgatóságához.
Terepi és tantermi foglalkozásokon vehetnek részt a jelentkezők. Így volt
szerencsém egy Rácalmásról érkező általános iskola kisdiákjaihoz csatlakozni,
akikkel egy egész délelőttöt betöltő kerékpáros terepgyakorlaton vettünk
részt. Vezetőnk játékos, gondolkodtató módon világított rá az ökológiai
összefüggésekre, a természetvédelem fontosságára. A gyerekek megismerkedtek
a nádszálak lakóival, így többek között a gubacsdarázzsal is. (Megjegyzem,
a rácalmási csoport kísérő pedagógusai szerint ajánlott, hogy a gyerekek
gumicsizmát vagy vízálló bakancsot is hozzanak magukkal a Fertő-Hanságba.)
A kis csapat közelről is tanulmányozhatta az árokparti nádszegélyben élő
darázspókot és a nádi keresztespókot. Azok is, akik korábban talán ódzkodtak
ezektől az apró nyolclábú teremtményektől, megcsodálták a hátukon található,
természet-alkotta művészi rajzolatokat.
Szinte lépésenként vár mindig valami felfedeznivaló az emberre. Közelről
megvizsgálhatjuk az orchideákhoz tartozó bíbor színű agárkosbort, persze
csak vigyázva, nehogy valamelyikükre rátapossunk.
Közelről is megfigyelhető a magyar szürke marha gulya, amely a folyamatos
legeltetés során hozzájárul a gyepek állapotának, a sziki növénytársulások
megőrzéséhez. Legeltetés hiányában nagyon gyorsan terjed a hajdanán betelepített
ezüstfa, magas sás, amely kiszorítja és elnyomja a jelenlegi és értékes
növénytársulásokat.
A kisdiákok számára nagy élmény volt a nemcsak a gulyát, hanem a csapatot
is terelgető két mudikutyával való találkozás.
A Fertő nyugati partján húzódik a Szárhalmi erdő, amelyet a Fertődről keletre
haladó kerékpárúton könnyen megközelíthetünk. Ajánlott Balfnál Fertőrákos
irányába (jobbra) letérni. A Tómalmi útra rátérve 300-400 m után érjük
el a parkolóhelyet, ahonnan bejárhatjuk az erdőt.
A "Szárhalmi" elnevezés nyelvtörténeti érdekesség, mert a "szár" ősi magyar
nyelven tar területet jelent, s így a dombos vidék száraz sztyepprétjeire
utal. Barangolásunk során a tölgyes lombjai alatt a Gyöngyvirág tanösvény
részletes ismeretterjesztő és bemutató táblái segítenek bennünket. A pusztai
rétekre érve selymes árvalányhaj és a hegyi len lilás szigetfoltjai hajladoznak,
engedve a szél játékának.
A nemzeti park területén járva érdemes ellátogatnunk a fertőrákosi kőfejtőhöz,
amely a község elején, az út mellett található. Évmilliókkal ezelőtt tenger
hullámzott ezen a vidéken. A kagylókból, csigákból, mészvázú állatokból
alakult ki a Lajta-mészkő, amelyet évszázadokon át építkezésekhez bányásztak
a fertőiek.
A bányaművelés során kivájt üregek hatalmas mennyezetét robosztus oszlopok
tartják, amely sokak szerint egyiptomi sziklatemplomokhoz teszi hasonlatossá
a kőfejtőt. Nyáron operaelőadásoknak, koncerteknek ad helyet a sejtelmes
oszlopcsarnok. (Nyitva: májustól novemberig 8--18 óráig, novembertől májusig
10--16 óráig)
A kőfejtőből kiérve az út egyenesen a Mithrasz-szentélyhez vezet. (Nyitva:
tavasztól őszig, naponta 10--18 óráig, ebédidő 12--13 óráig).
A fertőrákosi sziklatemplom némán őrzi az egykori Mithrász-kultusz titkát.
A VI. századig a kereszténység és a Mithrász-vallás egymás mellett térítették
a tömegek hitét. Amikor Róma és Bizánc urai az őskereszténységből államvallást
szerveztek, teljesen letiltották az antik misztériumokat. "A Mithrász-mítosz
Asszíria leigázásával törte át Perzsia határát, Babilónián keresztül nyugat
felé terjeszkedett, és szellemi tüzével átitatta a helléngörög civilizációt.
A karácsony ünnepe a Mithrász-legendában gyökerezik. Az újjászülető szellemi
fény szikrája először a Mithrász-misztériumok oltárán izzott fel Perzsiában,
és onnan pattant át a római, a görög, a germán és a keresztény szentélyek
oltáraira"
Mit is jelent a "fertő" tulajdonképpen?
" A fertő nagy vagy közepes kiterjedésű, sekély (átlag 1-2 m mélységű)
állóvíz. Felületének több, mint 1/3-a kiemelkedő mocsári növényzettel borított,
de emellett kisebb-nagyobb nyíltvízi tisztásai vannak." Ez a meghatározás
pontosan illik a Fertőre. A magyarországi részen a feltöltődés következtében
a part menti nádas egyre nagyobb területeket hódít el.
Jelenleg a tó felületének több, mint a felét borítja. |
"Hany Istók" világa
A nemzeti park másik része a Hanság, amelyet a környék népnyelve "Hany"-nak
nevez.
A Hanságba Kapuváron keresztül juthatunk, ahonnan északra haladva felkereshetjük
a "Hany" látnivalóit.
Az ősi háborítatlanságban gazdag lápi és mocsári növényvilág alakult ki.
A sekély vizű terület úszó szigetein, az úszólápokon az évezredek alatt
a 2-3 m vastag tőzegréteg jött létre, amelyet az 1840-es évektől kezdve
bányásztak tüzeléshez és gőzgépek hajtásához. Ezen a fában szegény vidéken
valóságos kincset jelentett a helyiek számára.
Napjainkra csak néhány kisebb tó maradt meg a vadregényes lápból, amelyek
őrzik az egykori vadvízország rejtelmes hangulatát.
Hany Istók legendája
1749 márciusában furcsa emberi lényt fogtak ki a kapuvári halászok a Hanság
lidércfényes lápi világából. Tízéves gyermeknek látszott, kettős szemhéja
volt, és keze, lába ujjai között úszóhártya feszült.
A korabeli írások szerint: "A fiú mezítelen volt, puszta füvet, szénát
és szalmát falt, nem tűrt ruhát és ha embert pillantott meg, azonnal a
vízbe ugrott, és úgy úszott, mint a hal. Majd egy évig élt a várban, megette
már a főtt ételt, viselte a ruhát és külsőleg is emberré kezdett válni.
Alkalmasint a vártól nem mesze folyó Rábába ugrott és leúszott a Hanyba.
Meg se találták soha többé." |
Hany népe sajátos hiedelem- és mondavilágot teremtett a láp fölött sejtelmesen
hol itt, hol ott megjelenő, sárgásan, kékesen derengő fénycsóvák köré.
Ezek a titokzatos "lidércfények" a lápban keletkező gázok öngyulladásával
keletkeztek, de a néphit szerint a felvillanó kis bolygótüzek halálba csalogatva
a kapzsi embereket, az elásott kincsek fölött lebegtek.
A megmaradt lápvilág sekély vizű tavain, égereseiben szinte magunk előtt
látjuk az egykori hanyi embereket, amint csáklyás, hosszú orrú fertői ladikokon
csendesen siklanak a vízen. Ha többet szeretnénk megtudni a Hanság élővilágáról
és a hanyi nép egykori életmódjáról, érdemes ellátogatni az Osli-Hany nyugati
határán található Öntésmajorba (2) (5), ahol "Hanság élővilága" címmel
kiállítást rendezett be a nemzeti park (látogatható: ápr.15.--okt.15.,
mindennap 10--17 óráig, okt.16.--ápr.14., mindennap 9--16 óráig).
A "Hany Istók-emlékszobában" részletesen megismerkedhetünk a hansági lápvilág
különös legendájával, amelyet Jókai Mór is megemlített a Névtelen vár című
regénye egyik jelenetében.
A "Csíkos égeres" mesébe illő lápos vidék, ahol az út menti hínáros csatornában
békaliliom nyílik, a vízen tőkés récék úszkálnak. Hansági kiránduló célpont
a "Csíkos égeres" közelében található Esterházy Madárvárta (látogatása
bejelentkezés alapján), ahol kiállítás keretében megismerkedhetünk a különféle
madárfajokkal és azok hangjával.
A táj konyhájából
A Fertő-vidék jellegzetes étele volt az eredetileg csíkhalból készült csíkos-,
illetve csukás káposzta. A csíkhal napjainkra már csak ritkán fordul elő,
mert élőhelyeik többségét, a láperdőket, mocsarakat sajnos lecsapolták.
A helyiek asztalán a ma már védett csíkhal helyét felváltotta a csuka.
Hozzávalók (10 főre):
1 kg savanyúkáposzta, 20 dkg főtt császárhús, 10 dkg zsír, 50 dkg csuka,
só, bors, citrom ízlés szerint, 1 dl soproni veltelini bor, 1 lap rétestészta,
2 tojás
A csíkokra vágott halat és a császárhúst üvegesre pirítjuk, rátesszük
a savanyúkáposztát, majd fűszerezzük, felöntjük borral, és néhány percig
pároljuk.
Így szólt az eredeti recept, de a gasztronómia fejlődése során tovább
bővítették az elkészítés módját. A már kihűlt, összekevert tölteléket vékonyra
nyújtott réteslap közepére vékony halomba rakjuk, majd felgöngyöljük, és
az elkevert tojással megkenjük. Tepsibe helyezzük, és forró sütőben 20-30
perc alatt sütjük meg. |
Hanságban találjuk az Osli elnevezésű kis községet, amely a besenyő eredetű
Osl nemzetség egykori szálláshelye volt. Innen származik a Fertő mentén
és a Hanság egész területén elterjedt gasztronómiai nevezetesség, a "csíkos
káposzta".
|
