Varga Adrienne

A Dráva melléke

"A Dráva mellékén vagyunk, egyikében azon végtelen lankaságoknak, mikben a vad is eltéved. Mindenféle erdők, évezredes ihar- és égerfák, és az erdők tövében víz."
Jókai Mór: A Dráva melléke

A Duna--Dráva Nemzeti Park a Zalai-dombság vonulatának bükkösökkel borított völgyeitől Gemenc ártéri erdőségéig terjed. A két folyó mentén békés világ tárul elénk: aprócska falvak nedves rétekkel, üde kaszálókkal, legelők sokat látott, eget ölelő tölgyekkel, sejtelmes égerlápok és sűrű erdők.

A vidéket néhány évvel korábban még nem sokan kereshették fel, mert szigorúan lezárt és ellenőrzött határmenti sáv része volt. Így maradhatott meg a táj egy része szinte érintetlenül. A nagyobb gazdasági beruházások hiányában fennmaradhatott az ember és táj közötti harmónia.

Úton a Barcsi Borókás felé 

Szulok elnevezésű településen keresztül könnyen megközelíthető a Barcsi Borókás. Érdemes megismerkedni ezzel a kis faluval, mert olyan népi építészeti emlékeket fedezhetünk fel itt, amelyek valóban egyedülállónak mondhatók.
A nemzeti park határán fekszik ez a kis sváb település, amelynek lakosai a mai napig beszélik a német nyelvet. A falukép tisztán tükrözi a hajdan betelepült elődök kultúráját, építészeti stílusát. Egyedülálló rendszerben építkeztek. A falu két oldalát tornácos házak szegélyezik, amelyekben a gazdag, "előkelő" parasztok éltek, míg az utca közepén szigetszerűen létesítettek egy harmadik házsort, ahol a cselédek laktak kisebb házakban. Több portát lelhetünk, amely még őrzi a falu múlt századi hangulatát. Gyümölcsfákkal, szőlőlugasokkal, virágokkal tarkított előkertek díszítik az oszlopos tornácos házak sorát (szomorú, hogy a házak felújításakor sajnos nem minden esetben tartják fontosnak az épületek eredeti jellegének megtartását).
Barcsi "ősborókás"
A köznyelvben ősborókásnak ismert terület megnevezésében félrevezető az "ős" megnevezés, mivel nem az ősi növényzet, hanem emberi tevékenység hatására alakult ki. Az eredeti cseres-kocsányos tölgyeseket megritkították és helyükön legeltetést folytattak. Így alakult ki a homoki gyepekkel tarkított nyíres-borókás táj.
A faluban működött a szomszédos megyékben is ismert, úgynevezett "legszebb" csárda. Gyönyörű épület lehetett, de mára már erőteljes felújításra szorul, amire sajnos pénzhiány miatt egyelőre nincs remény. Mindezek ellenére még mindig megmaradt eredeti jellege. Érdemes megnézni, állítólag szívesen jártak oda a betyárok (az épület hátsó kijárata az erdőre néz, ahol könnyen egérutat nyerhettek a pandúrok elől).
A falu végén kemping és egy hangulatos kis termálfürdő található, ahol soha sincs tömeg. 
A kevesek által ismert fürdőt néhány arra tévedt turista kivételével inkább csak a helybéliek látogatják.
A faluból kivezető úton haladva romos magtárak sorakoznak, régmúlt idők emlékeit idézve. Az itt-ott megszakadó égerlápok között fehér harangtorony magaslik ki a tájból, a bejárat előtt varázslatos technikával kereszt alakúra kötött csipkefüggöny libeg. A kis házi oltáron ott-jártunkkor tulipán illatozott. A torony kis kertjében sétálva egymásra helyezett farönk-szobrok, a kerítés mellett egymáshoz rögzített gallyas fák. A torony mögötti bokorban ráleltem egy kilencfokú létrára is -- mintha a sámánisztikus világkép szimbólumai sorakoznának fel az imahely kertjében. Nem szokványos látványosság, turisztikai kiadványokban sem szerepel, és valószínűleg minden látogatójának mást jelent majd.
Ha szeretnénk megismerkedni a Barcsi Borókás természeti értékeivel, akkor érdemes végigjárni a nemzeti park által kialakított tanösvényt. Az egyes állomásokon táblák mutatják be a terület jellegzetes növény- és állatfajait, pontos leírást és képeket mellékelve, amelyek segítségével megismerkedhetünk a látott fajokkal.
A borókásban jól megfigyelhetők a boróka bogyóival táplálkozó madárfajok. Ha csöndben és figyelmesen várakozunk, megpillanthatjuk a zöldikét és a kis poszátát -- szívesen építik fészküket a bokrok alsóbb ágai közé.

Dráva menti síkság

A Duna--Dráva Nemzeti Park területének jelentős része hosszan húzódik a Dráva mentén.
Ezt az ezüstösen csillogó, tiszta vizű folyót könnyen megközelíthetjük, ha Drávatamási után közvetlenül a falu végén ereszkedünk le partjára.
Megfigyelhetjük a "magaspartot", amely a magyarországi oldalon végigkíséri a folyót. Dús növényzet szegélyezi a partot, a ligeterdők aljnövényzete olyan sűrű, hogy néhol szinte áthatolhatatlan.
Csodás érzés gyönyörködni ebben a sebes vízjárású folyóban, amely erejével napjainkban is zátonyokat képez, holtágakat fűz le. Nyílt zátonyain tavasszal és a nyárelőn különböző vízimadarak őrzik tojásaikat, omló partfalainak üregeiben parti fecske neveli fiókáit.
Ha lehetőségük van rá, keressék fel Révfalut, amely a Dráva és egyik holtága szögletében bújik meg. Ez az apró település koros házaival, szinte érintetlen környezetével mesébe illő hangulatot áraszt. Ha átkelünk a holtág felett, s tovább megyünk az erdei úton, "tündérszigetet" pillanthatunk meg a víz túloldalán. Pár évvel ezelőtt ez a terület csak engedéllyel volt látogatható, mert fokozott határmenti ellenőrzés alatt állt. A szigorú szabályozásnak köszönhetően maradhatott meg a falucska eredeti szépségében.

Ormánság

Az Ormánságnak csak közvetlenül a Drávát érintő keskeny szegélye tartozik a nemzeti parkhoz, de gazdag néprajzi öröksége miatt érdemes felkeresni. A többé-kevésbé saját szeszélyeit követő folyó kanyarulatainak mentén mindenütt ott találhatók a homokból lerakódott dombláncok, régiesen urmák, ormányok. Ezeken a területeken építették fel egyutcás falvaikat az ormánságiak. Maga az Ormánság kifejezés is ősi nyelvemlék, de eredetéről megoszlanak a vélemények. Vannak, akik az erdő jelentésű török ormán szóból származtatják, mások viszont a finnugor eredetű or-ur, orom szóval hozzák kapcsolatba. 
Egyedülálló kezdeményezéssel ismerkedhetünk meg Drávafokon, ahol az Ormánság Alapítvány központja működik. Az alapítvány fontos feladatának tekinti a tájegység természeti és kulturális értékeinek "fönntartását és megújítását, a táj- és településvédelmet". 
A Fodor család egykori kúriájába rendszeresen szerveznek Ormánsági Szabadiskola tanfolyamokat (helytörténet, ártéri gazdálkodás, napkollektor házilagos készítése, helyi népművészet stb. témákban. Lásd Cédrus 2. próbaszám 23. oldal), gyermekeknek táborokat, tanárok számára továbbképzéseket. Az érdeklődők számára szállást és ellátást biztosítanak a felújított kúriában. Különleges élményt kínál az épület körül kialakított organikus művelésű kert és gazdaság gyógynövényeivel, veteményeseivel, a szántókkal és gyümölcsösökkel. A hagyományos gazdálkodási formák keretében magyar szürkeszarvasmarha gulya legel az üde réteken.
A drávaszabolcsi híd előtti sétahajó kikötőjéből bejelentett igények szerint, másfél órás program keretében lehajózhatunk egészen a Kormorán-szigetig. Egyéni út esetében fordulhatunk közvetlenül a hajó tulajdonosához is [Fórizs Sándor, (06-30) 959-3530. A jegy ára kb. 500 Ft]. Csoportos kirándulás esetén (minimum 20 fő) az IBUSZ Utazási Irodák Kft. harkányi kirendeltségéhez kell fordulni (így csoportos kedvezmény is jár).
A kovácshidai lelkészlakban az egyháztörténeti kiállítás mellett egy gazdag néprajzi magángyűjteményt is megcsodálhatunk. Többek között a jellegzetes ormánsági "szökrönyt", amelynek szépségétől csak nehezen lehet elszakadni. A tölgyfából készített sajátos bútorokat geometrikus hold-, nap-, csillagábrázolásokkal díszítették. Formájuk nagyon hasonlít az ókori szarkofágéhoz. [Látogatás a Református Lelkészi Hivatalnál történő előzetes bejelentkezéssel lehetséges Tel.: (06-72) 480-350].
Sellyén járva a Kiss Géza Ormánsági Múzeumba betérve megismerkedhetünk az ormánsági nép életének emlékeivel és népi építészeti örökségével, a talpasházzal (Nyitva: hétfő kivételével mindennap 10--16 óráig). 
Drávaszabolcsot elhagyva, a folyó alsóbb szakaszától nem messze találjuk a Mattyi Madár Emlékparkot. Kopjafái az elmúlt száz évben kipusztult hazai madárfajokra emlékeztetnek. Remélhetőleg egyre kevesebb emlékoszlop kerül a jövőben a madarak parkjába. 

Gemenc és Béda-Karapancsa

A nemzeti park Duna mellett elterülő, még ma is szinte háborítatlan vadvízországa is sok szépséget és értéket rejt.
Az erdő borította területet átszövő "fokok" a hajdani fokgazdálkodásról tanúskodnak, amelyek a Duna folyószabályozások előtti képének utolsó emlékeit őrzik.

Ezek a táplálékban gazdag ártéri erdők a legsűrűbben lakott rétisas- és feketególya-élőhelyek. 
Fokgazdálkodás
A folyó medrét az elsődleges fokok (vízkapuk, csatornák) kötötték össze a lefűződött holtágakkal, majd ezekből a másodlagos fokok vezették tovább az éltető vizet a további tómedrekbe és alacsonyabb fekvésű laposokba. Az évenkénti áradások során az így kialakított rendszer segítségével fokozatosan szétterítették a vizet az egész árterületen: a halászatra alkalmas tavakba, a rétekre, a gyümölcsösök aljába és a legelőkre. Apadás idején a vizet visszaengedték a folyómederbe. Ezzel a vízgazdálkodási móddal elérték, hogy az árvíz pusztítás helyett az ember javát szolgálja.
A Gemenci-erdő, amely egykor egy a Sió torkolatától nem messze álló házról kapta a nevét, kisvasúttal is bejárható. A kisvonatok menetrend szerint közlekednek, érdeklődni a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Rt.-nél lehet. Több helyen lelhetünk fekete galagonyára, amely botanikai ritkaságnak számít. Termése feketés, fiatal hajtása és levele sűrű szőrzetű. Populációi az élőhelyek átalakulása és az egybibés galagonyával történő kereszteződések miatt veszélyben vannak.
Útban Béda-Karapancsáról Gemenc felé érdemes Mohács környékén is szétnézni. Itt még élnek a különböző népi kismesterségek. Híres a mohácsi fekete korsó, amelyet sárral betapasztott kemencékben égetnek ki, így az edényeket a füst átjárja, amitől szürkés-feketés színt kapnak. A régi pásztorfaragás szokásait napjainkban a busó álarcok készítése őrzi.
Élő hagyomány Nagynyárádon a kékfestés, ahol elleshetők a csuhébaba-készítés, szövés és gyöngyfűzés fortélyai is [információ: Zsifkovics Józsefné, tel.: (06-69) 374-040].
Bólyon megtanulhatunk mézeskalácsot sütni és díszíteni. Megtudhatjuk, hogyan öntenek díszes gyertyákat a méhészkedésnél megmaradt viaszból [információ: Tourinform Iroda Bóly, tel.: (06-69) 368-100].
Pécsett a nemzeti park oktatási központja a legváltozatosabb programokkal (tantermi foglalkozásokkal, előadásokkal, táborokkal és terepgyakorlatokkal) várja az érdeklődőket óvodástól a felnőtt korig. Különböző túrákat kínálnak az érdeklődőknek, amelyekhez szakvezetést is biztosítanak. Vannak olyan túraútvonalak is, amelyek szabadon látogatható területen futnak végig, de szakvezetés ezekhez is kérhető. 
A szakvezetések díja csoportonként a program időtartamától függően 3000--5000 Ft-ig terjed. Nemcsak gyalogosan túrázhatunk, hanem egyes útvonalakat kerékpárral is bejárhatunk.
Az alábbi praktikus információk reméljük segítik kirándulásuk, táboraik, programjaik megszervezését.

Nemzeti Park Igazgatósága és Oktatási Központja,
7625 Pécs, Tettye tér 9. Postacím: 7601 Pécs Pf. 46 Tel.: (06-72) 213-263
Információ: Molnárné Lénárd Éva vagy Ötvös Károlyné

IBUSZ Utazási Irodák Kft. Harkányi kirendeltség
7815 Harkány, Kossuth u. 40. Tel.: (06-72) 480-425

Ormánság Alapítvány, Drávafok
Tel.: (06-73) 352-333 Szállás: 1600,-- Ft/fő/éjszaka
 

Szálláshelyek : 

(Szerencsésebb, ha viszünk magunkkal élelmet, vagy útközben a falvakban vásárolunk, mert éttermet nem nagyon találhatunk a vidéken.) 

Balogh Panzió 
8840 Csurgó, Boldiné u. 1. Tel.: (06-82) 471-511
Kétágyas szoba: 5000,-- Ft (reggelivel)

Draskovich-kastély (kollégium), 
Sellye Tel.: (06-73) 480-234 Információ: Pék Lászlóné
Szállás: 1200,-- Ft/fő/éjszaka

Gemenci Kiránduló és Szabadidő Központ,
7100 Bárányfok Trófea Étterem Tel.: (06-74) 312-552 májustól kínálnak szálláshelyet
A kétágyas szoba: 5000,-- Ft
Sátorozási lehetőség: 500,-- Ft/sátor + 400,-- Ft/fő