Bartók Györgyi

Gyönyörű táj

"Gyönyörű táj, úgy őrzöm arcodat,
Mint élő képet béna foglalat"
(Fodor András)
 
Ahhoz, hogy a "gyönyörű táj arcát" az utánunk következő nemzedék még hosszú évszázadokon keresztül őrizhesse, átgondolt stratégiákra van szükség a környezeti nevelésben. Ehhez kínál segítséget a szerény kivitelű, ám tartalmában annál gazdagabb kötet, mely gondosan válogatott "tanulmánygyűjtemény". A benne foglalt írások többsége az 1997 nyarán Kolozsváron megrendezett környezetvédelmi kerekasztal-beszélgetésen hangzott el. A romániai oktatási tapasztalatok "esszenciája" a szerkesztési munkák során kiegészült a hozzájuk kapcsolható forrásmunkákkal, így a rövid kis értekezések még inkább alkalmasak arra, hogy megismertessék a környezeti neveléssel foglalkozó nem kormányzati szervezeteket, valamint az oktatásban dolgozó tanárokat a nemzetközi törekvésekkel is. 
Tóth Mária jól szerkesztett, lényegre törő -- a munka "velejét" összefoglaló -- bevezető sorai pontosan eligazítják az olvasót a kötet tartalmáról, és céljáról. 
Az összeállító gondosan ügyelt arra, hogy minden fő- és résztémára kitérve, pontosan meghatározza azoknak a programoknak, projekteknek lényegi vonásait, melyek a környezeti nevelés során alkalmazhatók (Programok, projektek a környezeti nevelésben; A projekt módszer a környezeti nevelésben). Adela Andrei írása Az iskola környezetének védelmében címmel az V--VIII. osztályos korosztályt tanító pedagógusoknak kínál hat hónapos időtartamra szóló nevelési projektet. Mivel a gyermekek mindennapos "közege" az iskola, ezért ennek a "színtérnek" a formálása, átalakítása, szépítése az egyik fontos cél. A hulladékanyagok újrahasznosítása, az energiával, vízzel, villannyal való ésszerű takarékoskodás, az intézmény zöldterületeinek megóvása, parkosítása mind a gyermekek ötletei, javaslatai alapján történik. Nagyon fontos, hogy a pedagógus inkább csak a felmerülő javaslatok "kordában tartásával" foglalkozzék, és hagyja, hogy a gyermeki kreativitás nyomán a környezet megváltoztatására irányuló ötleteket maguk a tanulók valósítsák meg. Lukáts Mária munkájában (Művészet -- ablak a környezetünkre) a művészetek környezetünkre gyakorolt, közvetett hatását elemzi. Alapvetően fontos nevelési feladatnak tartja, hogy a pedagógus megismertesse a fiatalokkal az évszázadok során alkotott, páratlan művészeti értékeket, hiszen -- tapasztalata szerint -- ezek ismerete átalakítja, pozitív irányba formálja majd azoknak a tanulóknak a személyiségét is, akik addig, a művészeti ismeretek hiányában, szinte mindent "leszóltak, ócsároltak". Két iskolai tanóra témája, óravázlata és a megvalósításukhoz szükséges reprodukciók címeinek fölsorolása csatlakozik írásához, majd közzéteszi azokat a tanulói reflexiókat is, amelyeket a tanórán látottak és a hallottak a gyerekekben kiváltottak. Érdemes végigkísérni a tanulók gondolatmenetét, mely ékes bizonyítéka a szerző által felvázolt elképzelésnek, annak, hogy az értelmezett és megértett műalkotás hogyan nyitja rá a gyerekek szemét a világ szépségeire. 
Bajkó Ildikó a gyergyószentmiklósi AMŐBA ÖKO KÖZPONT 9-14 éves tanulók számára készült környezeti nevelési programját, annak célját, felépítését -- gyakorlati útmutatóval mellékelve -- írja le. Molnár Melinda ötödik osztályos tanulók számára javasolt környezeti nevelési programja az év három negyedévére rendszerezve sorolja föl a 10-10 témából álló tanítási egységeket, majd bővebben ki is fejti a különböző (Környezet és természet; Tavaszi megfigyelések; Vízszennyezés; Reklám bemutatása) témák vázlatát. Kolozsvár környéke, ahogyan azt középiskolás tanulóink látják címmel Dezső András összegzi a IX. és X. osztályos, líceumi tanulókkal készített felmérésből levont következtetéseit, melyek a tanulók városukkal és környezetükkel kapcsolatos ismereteire vonatkoztak. Megállapítja, mennyire fontos a család és az iskola szerepe abban a folyamatban, amely a gyermekek környezeti nevelésére irányul. Serényi Éva és Serényi János a környezetvédelem témakörében megrendezett vetélkedők tanulásban betöltött ösztönző szerepéről szól. A szerzők a vetélkedőn megadott kérdéscsoportokat is mellékelték írásunkhoz. 
A Cristina Dobrotá és Adriana Barna szerzőpáros a tanárt, mint a környezeti nevelés folyamatának irányítóját vizsgálja. Hitük szerint a tanárnak mindenben segítséget kell nyújtani -- akaratát soha nem a diákokra kényszerítve -- ahhoz, hogy a jövő nemzedéke már magától értetődőnek vegye, hogy komoly felelősséget kell érezni környezete iránt. 
A környezeti nevelés egyik fontos színtere a nyári táborozás. Vinczeffy Irén a Hargita megyei Varság övezetének festői tájait járta be egy hét alatt 12-16 éves tanulócsoporttal. A tábor célja az volt, hogy a terepgyakorlatokat motiváló "érzelmi elemek beépítésének segítségével" tanulják meg megfigyelni a résztvevők a természeti jelenségeket. A tábori napló, mely a pontos napirendet is megadja, a hét nap krónikája arról, miként lehet játékok és a kellemes, együtt töltött órák segítségével szinte észrevétlenül megtanítani a gyerekeket, hogy a jövőjükért felelősséget érző fiatalok, majdan felnőttek legyenek. Irina Pop érdekes írásában arról ad számot, hogyan tanulmányozhatók a zuzmók. A tanítás menetéhez kapcsolódó természetes környezetben tett megfigyelések, terepgyakorlatok minden, a környezeti neveléssel foglalkozó pedagógusnak mintaértékű útmutatásul szolgálhatnak. Az utca mint a környezeti nevelés egyik fontos színtere a témája Vinczeffy Irén dolgozatának. Az utcai környezet minőségét meghatározó tíz elemet sorol föl, majd ezeknek az elemeknek értékeléséhez, pontozásához ad -- egytől tízig terjedő ponthatárral -- táblázatokat. A folyófigyelő hálózat kialakítása Tóth Mária írásának a tárgya. Az 1993-ban létrejött "Szamosfigyelők" elnevezésű, általános és középiskolás tanulókból álló kis csapat munkáját írja le. A tantárgyi komplexitás élesen körvonalazódik ebben a tevékenységben, hiszen a diákok a fizika, kémia, biológia, földrajz, informatika, ökológiai ismeretek, rajz, anyanyelv tantárgyakban megfogalmazott tudásanyag együttes ismeretével képesek csak igazán hatékony munkát végezni. Hajdú Erzsébet érdekes szerepjátékot kínál ahhoz, hogy a 14-18 éves tanulók megismerjék a döntéshozatal fontosságát a környezeti problémáknál (Szerepjáték a környezeti nevelésben). A Számítógéppel támogatott környezeti nevelés egy formáját írja le Nyvelt Erik és végül, a Nemzetközi környezeti nevelési programokról (GLOBE; Science Across the World) hálózatokról szól Tóth Mária. 
A kötet írásai olyan sokszínűek, mint maga a természet, éppen ezért fontos lenne határon innen és túl is megismerkedni annak anyagával, minden, a rábízott tanulókért és környezetéért felelősséget érző tanárnak, hiszen az együttgondolkodás, a kerekasztal-beszélgetés tapasztalatainak átadása -- vélhetően -- jó néhány új és hasznos gondolat elindítója lesz majd.
Alternatív stratégiák a környezeti nevelésben. 
Összeállította és szerkesztette: Tóth Mária. 
Studium Könyvkiadó 1998. 112. p. 
(Egészséges környezetért regionális szervezet)
Mirtse Zsuzsa

A papírba zárt élet 

-- oktatófilm az újrahasznosításról --

Mintegy kétezer éve annak, hogy Kínában először készítettek papírt -- akkor még selyem- és vászonrongyokból. Nemezelt, merített papírt Európában a XII-XIII. században kezdtek gyártani -- azóta ez az anyag beburkolja az életünket. 

A papírból könyv készülhet -- a könyv a bölcsesség, a reveláció jelképe. A könyv lapjai a kozmikus fa levelei. Az írásbeliség elterjedésével egyre nagyobb szükség lett e matériára -- majd a csomagolókultusz betetőzte ezt a folyamatot. 
A modern ember a maga modern életérzésével gyűjtőhelye lett bizonyos rituális kényszertevékenységeknek -- a csomagolás kultikus cselekvéssé változott, a csomagolóanyagokhoz való vonzódás pedig a század emberének szenvedélybetegségévé vált. A papírból tehát csomagolóanyag is készül -- valamint rengeteg más dolog; szükséges éppúgy, mint felesleges. 
A papír alapanyaga -- ahogy ezt már mindenki tudja -- a cellulóz, amit legegyszerűbben fából állítanak elő -- minden darab papírba jó adag élet van tehát belepréselve. A természet lehetőségei viszont egyre szerényebbek, s az erdők többet érnek annál, hogysem a papírkosárban, majd a szemétégetőben végezzék. Az ember már felismerte ezt, s történtek kísérletek arra, hogy műanyaggal váltsák ki a szükséges papírmennyiség egy részét, de nyilvánvaló, hogy nem ez az üdvözítő megoldás. A műanyag előállítása bonyolult, költséges, energiaigénye meghaladja a papírét, nem túl környezetbarát, újrahasznosíthatósága is csekély. 
Enyhítést jelenthet viszont a gondra maga a papír, pontosabban a papírhulladék -- már amennyiben szétválogatva, gondosan gyűjtik, hogy visszaforgatható, újrahasználható legyen. 
A szelektív hulladékgyűjtés a világon számos helyen már napi gyakorlat -- nálunk még csak csírájában létezik. A háztartási papír gyűjtése az emberi közösségek összefogásával képzelhető csak el. Így válik természetessé a közösség minden tagja számára, hogy a papírhulladék nem szemét; hogy a papírdarabban az élő fát kell látni. A fák minden nép kollektív képzeletében az élet, a szent tudás gyűjtőhelyei. A fák látják el a Földünket oxigénnel, az erdők megnyugvást adnak a vándornak, és megannyi kis teremtmény természetes élőhelyei. Más szemmel nézi a szemétbe kerülő csomagolópapír-, reklámújság- és szórólapáradatot az, aki látta már földre zuhanni a méltóságteljes, szálegyenes fenyőóriásokat.
A "Papír -- papírból" című oktató videofilm elején éppen egy ilyen megrázó képsor látható. 
A Karinthy Frigyes Általános Művelődési Központ Homoktövis Környezetvédelmi Oktatóközpontja vállalkozott arra, hogy megmutassa, hogyan lehet minél többet megmenteni a papírba zárt életből. Az Óceán Televízió közreműködésével elkészített oktatófilmjük bemutatja azokat a környezetkímélő technikákat, amelyek környezetkímélővé tehetnek egy olyan, nagyrészt vegyi alapon működő iparágat, mint a papírgyártás, valamint azt is, hogy miként vehet részt a társadalom -- akár a gyerekek is! -- az újra felhasználható alapanyagok összegyűjtésében. 
Hogyan lesz a hulladékból újra papír? -- erre ad választ a film. Ha látjuk az utat, amit az anyag bejár, amíg a szent fából szemét lesz, talán jobban odafigyelünk. Ideje van már az átgondolásnak: jobban kell sáfárkodnunk a ránk bízott javakkal. Hiszen "aki papírt gyűjt, erdőt ment".


Papírból papír -- oktatófilm az újrahasznosításról
Az oktatófilm megrendelhető: 
Karinthy Frigyes ÁMK Homoktövis Környezetvédelmi Oktatóközpont
1046 Budapest, Hajló u. 2. Tel: 380-6188/13
Ár: 1600,- Ft + ÁFA + postaköltség