Csonka András
Train the Eco-trainer
Nemzetközi környezetinevelő-képzés -- magyar részvétellel

A környezeti nevelés az elmúlt néhány évben az egyik legdinamikusabban fejlődő területe volt az iskolai és az iskolán kívüli képzésnek -- egyre több tanár, népművelő, muzeológus, természetvédő munkájának vált részévé. Környezeti nevelőket azonban hivatalosan nem képeznek sehol, a környezeti neveléssel kapcsolatos ismeretek többnyire különböző szintű tanfolyamokon, továbbképzéseken sajátíthatók el. 

Ilyen képzések szervezésére azonban csak kevesen vállalkoznak, az igény nagyobb irántuk, mint a kínálat. Nemcsak hazánkban van ez így, hasonló a helyzet a régió többi országában is. Ezt felismerve kezdeményezte az egyik legismertebb osztrák környezetvédő szervezet, az ARGE egy nemzetközi öko-tréner-képző tanfolyam elindítását. 

A program tervezésébe először egy szlovák és egy magyar partnert vontak be -- a besztercebányai Matej Bel Egyetem Tájökológia Tanszékét és a budapesti Ökológiai Kultúra Fejlesztéséért Alapítványt. Az eredeti elképzelés szerint Ausztria, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia vett volna részt a projektben, de a programot támogató EU-Socrates előírásai szerint legalább három EU-tagállamot be kellett vonni. Így Csehország és Lengyelország helyére Németország és Spanyolország lépett. Ezzel a projekt közép-európai karaktere is átalakult, ami a szélesebb körű tapasztalatok megjelenítése vonatkozásában hasznára is vált. 
A "Train the Eco-trainer" névre keresztelt program hat ún. modulból áll, melyek egy-egy hetesek és a résztvevő országok mindegyike tart egyet -- a kezdeményező Ausztria kettőt. Minden ország 5-5 állandó résztvevővel képviselteti magát, akiket pályázat útján választottak ki a nemzeti koordinátorok. 
A program lényege, hogy olyan, a környezeti nevelés különböző területein már tapasztalatokkal rendelkező fejlesztőket, oktatókat képezzen tovább, akik eredményesen tudnak majd megszervezni és lebonyolítani tanfolyamokat, képzéseket, tréningeket a saját hazájukban. A résztvevők kiválasztásánál ezért az egyik elsődleges szempont az volt, hogy a jelentkezők rendelkezzenek működő NGO-háttérrel, a tanfolyam elvégzése után maguk is kezdeményezzenek és bevonhatók legyenek környezeti nevelési továbbképzések lebonyolításába, akár nemzetközi szinten is.
A Train the Eco-trainer program másik célkitűzése, hogy az egyes modulokon alkalmazott és tesztelt módszerekből összeállítson egy kézikönyvet, amely alapjául szolgálhat ilyen továbbképzések megvalósításának. Ez a kézikönyv mindegyik résztvevő ország saját nyelvén is megjelenik majd. 
A képzésben részt vevő magyar "öko-trénerek" a következők:
  • Bíró Mária -- Fővárosi Állat- és Növénykert
  • Dankó József -- Tokaji Ferenc Gimnázium, Tokaj
  • Fernengel András -- Kerekdomb Egyesület, Trefort Gimnázium
  • Majer József -- Pannon Ökológusok Klubja, JPTE Ökológia Tanszék, Pécs
  • Régheny Tamás -- Az Ökológiai Kultúra Fejlesztéséért Alapítvány
A magyar részvételt Csonka András koordinálja.
A programból eddig négy modul zajlott le. Az első alkalomnak az ARGE adott otthont Bécsben 1997 októberében. Itt a legfontosabb feladat a huszonöt, egymás számára többségében ismeretlen résztvevő csoporttá formálása volt, mindeközben a csoportdinamika, a kommunikációs játékok alapjainak átadása, valamint a környezeti nevelés nemzetközi gyakorlatának áttekintése. Az ismert osztrák tréner, Johannes Tschapka által vezetett, a résztvevőktől intenzív munkát követelő tréning igen sikeresnek bizonyult, a csapat összeállt, erős indíttatást kapott a folytatáshoz. 
A következő állomás Spanyolország Extremadura tartományában, Torrejon el Rubio városkában volt, nem messze a Monfragüe Nemzeti Parktól. A téma a talaj, az alternatív, illetve a táj adottságait figyelembe vevő fenntartható gazdálkodás volt. A résztvevőknek a spanyol partner által működtetett tereptanulmányi központ adott otthont, mifelénk erdei iskolának neveznénk ezt az intézményt. Igyekeztek olyan elemeket beilleszteni programunkba, melyeket a központba látogató diákok számára is megszerveznek, minden téma bemutatása élő példákhoz kötődött. A többség számára ismeretlen spanyol környezeti nevelés gyakorlata, és a csoport belső fejlődése is értékes tapasztalatokkal szolgált.
A harmadik modul helyszínének a Bajor- erdőben egy cseh határhoz közel eső kis falut, Arnschwangot választották, pontosabban a falu melletti "Öreg malmot", melyet a Német Madárvédelmi Egyesület (LBV) alakított át és működteti oktatóközpontként. A téma a projekt-menedzsment volt, melyet az LBV saját, sikeresnek bizonyuló példáin szemléltetett. A tréning során a résztvevők kis csoportokban saját projekteken is dolgoztak, melyeket az utolsó napon a Bajor Környezetvédelmi Minisztérium vezetője értékelt, a vártnál hűvösebben. 
A mélyökológiával, valamint a környezeti nevelés innovációjával foglalkozó negyedik modulnak Magyarország adott otthont. 
A résztvevők Tokajban, a Tokaji Ferenc Gimnáziumban találkoztak újra 1998 októberében. Ezt a programot az Ökológiai Kultúra Fejlesztéséért Alapítvány -- lényegében a Cédrus szerkesztősége -- szervezte. A mélyökológia gyakorlatának bemutatása és lényegének megértetése igen nehéz feladatnak bizonyult, a témát a résztvevők többsége fenntartásokkal közelítette -- ennek ellenére alighanem nyomot hagyott mindenkiben. A hazai innovációk bemutatását a résztvevők sikeresnek minősítették, a "Magyarország öröm- és bánattérképe", valamint a "Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia" méltán aratott elismerést. 
A Train the Eco-trainer program folytatására 1999 márciusában kerül sor, amikor a résztvevők Szlovákiában, Selmecbányán találkoznak újra egy hétre. Itt a tájökológia lesz a téma. A program zárása júniusban várható Ausztriában, ahol a tanultak összegzését végzik el. Addigra minden résztvevőnek el kell készítenie saját "vizsgamunkáját", amely egy környezeti nevelési projekt megszervezése és lebonyolítása. A magyar résztvevők által szervezendő programokról a Cédrusban hírt fogunk adni. 
A program honlapja -- egyelőre németül és angolul -- a következő címen érhető el az interneten:

http://www.umweltbildung.at/proj/ecotrainer 

 

Keszei Józsefné
"Szemfülesen" a természetért

Az alábbiakban egy olvasói levélből közlünk részleteket, melyet Keszei Józsefné gyógypedagógustól kaptunk Zalaszentgrótról. Reméljük, hogy mások is kedvet kapnak saját tapasztalataik, gondolataik, ötleteik leírására, hiszen a legkülönfélébb hasznos elgondolás lelhető fel a különböző műhelyek működésében. Ezek közzétételével egymást segítjük.

Tisztelt Szerkesztőség!

Az óvodában folyó környezeti nevelés tapasztalatairól megjelent írásokat olvasva arra gondoltam, hogy tájékoztatom Önöket az iskolánk által szervezett "Szemfüles" Környezet- és Természetvédelmi Tábor tevékenységéről.

Iskolánk értelmileg akadályozott gyermekek nevelését-oktatását látja el, műemlék kastélyban működik, természetvédelmi parkkal. Ez a természeti környezet jó lehetőséget biztosít arra, hogy a napi nevelő-oktató munkánkba beépítsük a természetszerető, természetvédő magatartás kialakítását.
A táborban 15 családi kapcsolattal nem rendelkező, gyermekvédelmi gondoskodásban lévő, értelmileg akadályozott gyermek vett részt. Célul tűztük ki, hogy a gyermekekben kialakítsuk a természet iránti szeretetet, tiszteletet, a természet védelmét, hogy nyitott szemmel járjanak a világban, pozitív szokásokat, viselkedési normákat képviseljenek az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetben. A jelképek (jelvény, zászló), a rendszeresség nagy segítséget nyújtottak ehhez. A tábornyitón mindenkit ünnepélyesen szemfülessé avattunk, a jelvény kitűzésével. Zászlónkon "szemfüles kutya" volt, kezében egy szívecskét tartva, jelszava: A természet gyönyörű. 
Elsőként saját környezetünket tettük rendbe, hogy példát tudjunk mutatni másoknak. A környezet csinosítása is fontos feladat volt, virágládákat szegeltünk össze, melyekbe virágpalántákat ültettünk, madárodúkat készítettünk. A túrák során szedett mezei virágokból virágszőnyeget szőttünk. A munkákból mindenki derekasan kivette a részét, öröm volt nézni, ahogy a lelkes csapat dolgozott, még a "legelesettebb" gyermek is megtalálta a helyét a különböző munkacsoportokban.
A tágabb környezetünkben is körülnéztünk. A rövidebb gyalogtúrák alkalmával gyógynövényeket gyűjtöttünk, és mezei virágokat szedtünk. Apró bogarakat, rovarokat is megfigyeltünk, szarvasbogarakat is találtunk. A gyerekek a kezdeti riadalom után megtanulták, hogy nem kell félni ezektől. Az egyik legnagyobb élmény az elemlámpás éjszakai túra volt, megfigyeltük a szentjánosbogarakat, a csillagos eget, láttuk a kivilágított várost. A "szellemjárás" különösen izgalmassá tette az estét. 
Naponta voltak kiscsoportos foglalkozások is. Az ügyesebbek bekapcsolódtak a reggeli- és vacsorakészítésbe, pogácsasütésbe.
A tábor zárásakor játékos vetélkedőt szerveztünk, melyen minden gyerek szívesen vett részt, itt megmutathatták mindazt, amit az egy hét során tanultak. A feladatokat nagy kedvvel oldották meg a gyerekek, fáradhatatlanok és kitartóak voltak. Az elismerő oklevelek és az ajándékok kiosztására a tábortűznél került sor, melyre meghívtuk azokat a helyi vállalkozókat és a város polgármesterét, akik támogatták programunkat. 
Úgy váltunk el, hogy jövőre ugyanitt találkozunk.
A tábor létrehozásában a Soros Alapítvány és a Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram Tanácsa volt segítségünkre.
 
Keszei Józsefné gyógypedagógus