FÖLDÖNJÁRÓ
Cornell
JÁTÉKOK
A Cédrus nyári magazin számában jelent
meg J. Cornell Örömmel a természetben című írása. Több olvasónk kérte,
közöljünk néhány konkrét játékot is a könyvből. Az alábbiakban ennek
a kívánságnak teszünk eleget.
TERMÉSZETI JELENSÉGEK
A csoport egy természeti jelenséget, folyamatot játszik el: pl. a szukcessziót,
a víz körfogását, egy táplálékláncot vagy akár a fotoszintézist vagy egy
jégkorszakot. A korábban tanultak ismétlésére,
felidézésére, elmélyítésére szolgáló játék.12-18 szereplő az ideális, nagyobb
csoportokat érdemes több kisebbre osztani, akik különböző folyamatokat
játszanak el. Felkészülési idő után a csoportok előadják egymásnak a "folyamatot".
Találgatni csak az előadás végén szabad!
Segédeszközöket minél kevesebbet használjanak, és ne is nagyon beszéljenek.
A végén elmondhatják, mit miért csináltak.
NÉMA ÖSVÉNY
A játékot abból a célból dolgozták ki, hogy nagylétszámú osztályok
minden tagja megtapasztalhassa a természetben
való egyedüllét élményét.
Elmeséljük a gyerekeknek, hogy az amerikai
indiánok gyermekei az ő korukban egyedül ki szoktak menni az erdőbe, hogy
a természet bölcsességét keressék, mert érzik, hogy a természet sokat elárul
magáról és őróluk is, ha nagy csöndben
és figyelemmel vagyunk.
Adunk a gyerekeknek távcsöveket, nagyítókat
és egyéb eszközöket is, hogy ezekkel tevékenykedve motiváltságuk hosszabb
életű legyen, de hangsúlyozzuk, hogy a lényeg az, hogy teljesen csendben,
tudatosan a környezetre figyelve kell
ülniük.
Nagyon fontos, hogy a gyerekeket úgy osszuk
el egyenletesen az ösvény mentén, hogy ne lássák egymást. Ezt a következőképpen
valósíthatjuk meg: útközben, ha megfelelő helyre érünk, emeld fel a kezed:
gyerekek, aki itt szeretne maradni,
jelentkezzen. Aki először némán felteszi a kezét, az maradhat.
Jó, ha van egy segítő, aki a gyerekeket 20--30
perc elteltével összeszedi. Kérjük meg őket, hogy a visszaúton se beszélgessenek.
A játék végén a csoport tagjai megfelelő hangulatban lesznek élményeik
kicserélésére, ezért menjünk olyan helyre, ahol kényelmesen le lehet ülni.
FÉNYKÉPEZŐGÉP
A fényképezőgép a könyv talán legvidámabb
és legnagyobb hatású játéka. Egyszerű, természetes módon megszünteti a
nyugtalanságot, szétszórt gondolatokat, és szabaddá teszi fejünket a természet
zavartalan megfigyelése számára.
Az egyik játékos lesz a fényképész, a másik
a fényképezőgép. A fényképész a csukott szemű fényképezőgépet elvezeti
egy szép látványhoz; a kiválasztott kép felé irányítja, majd lenyomja a
gombot (lásd később), hogy exponáljon.
Nagyon fontos, hogy a fényképezőgép szemei
két felvétel között csukva legyenek! így a megvilágítás 3--5 másodperce
megdöbbentő erővel hat. Sokan mesélték már nekem, hogy az így "lefényképezett"
képet még évek múlva is pontosan őrizték
emlékezetükben.
A fényképészek használják alkotóképességüket
a képek kiválasztásánál! Magyarázzuk el nekik, hogy klassz képeket csinálhatnak
szokatlan nézőpontokból, például egy fát alulról fényképezve, vagy egészen
közel hajolva valamihez.
A fényképezőgép-játékban nem szavakkal, hanem
valódi természeti élményekkel dolgozunk, ezért egészen kicsi gyerekek ugyanúgy
részt tudnak benne venni, mint a felnőttek. Megható látvány, mikor egy
ötéves gyerek szüleit vagy nagyszüleit fényképezőgépként "használja"
és velük együtt élvezi a természetet.
Az exponálás vállra koppantással történik:
az első koppantásra a fényképezőgép kinyitja a szemét, a másodikra becsukja.
Akár mondhatjuk: "Nyit-Zár".
Nagyobb gyerekeknél, felnőtteknél történhet
az exponálás a fül meghúzásával is;
kisebbeknél ez nem ajánlatos, mert gyakran nem tudnak ellenállni a kísértésnek,
hogy ujjukat a "fényképezőgép" fülébe dugják!A legnagyobb "exponálási idő"
három-öt másodperc. A túl sok fény -- mint a valódi fényképezésnél -- itt
is elrontja a képet!
A fényképész előkészítheti a "gépet" arra,
hogy milyen "objektívet" használjon, közeli vagy távoli képet szeretne-e
készíteni. A nyitott kamerát lassan mozgathatjuk is -- ilyenkor az exponálási
idő picit hosszabb is lehet.
Fordítson elegendő időt arra, hogy elbeszélgessenek
az alkotó fényképezés alapelveiről -- főleg kisebb gyerekek esetében. Fontos
az is, hogy megértsék: csak a legszükségesebb esetben beszélgessenek. A
csönd fontos eleme annak, hogy a fényképezőgép jobban összpontosítva "élesebb"
képet készítsen.
Időt igényel anak bemutatása is, hogy a csoportok
hogyan vezessék a csukott szemű fényképezőgépet.
A fényképezésre kb. tíz percet adjunk; utána
szerepcsere.
Miután mindenki mindkét szerepet eljátszotta,
osszunk ki rajzlapokat, és kérjük meg
a résztvevőket, hogy rajzolják le (hívják elő) a képet, amit fényképezőgépként
készítettek.
Készíthetünk fényképsorozatokat is egy-egy
témában; írhatunk a képekhez történetet.
|