Bartók Györgyi
"Ünnep, örömünnep
ez a mai nap..."
Bálint
Sándor az esztendő szakrális hagyományvilágáról szóló, háromkötetes
munkája hatalmas vállalkozás, mely a néprajzi humanizmus szellemében
tekinti át Jézus evangéliumi életének eseményeit és az ezekhez kötődő
családi, közösségi, társadalmi ünnepeket, hagyományokat. Az Előszó tanúsága
szerint jelen munka alapjául az 1938-ban kiadott Népünk ünnepei című
mű szolgált. Az Ünnepi kalendárium első kiadása
1977-ben látott nyomdafestéket, és a háromkötetes edíció jóval több
az 1938-as kiadásnál, hiszen "módszerében kiérleltebb és sokrétűbb,
dokumentációjában pedig sokkal gazdagabb" -- olvasható a Bevezetésben.
A szerző 1977-ben íródott, ajánló sorai szerint
az új kiadás nem csupán a magyar, illetve latin szertartású katolikus hitvilág
ünnepeinek bemutatására korlátozódik, hiszen az összeállítók szándéka ekként
fogalmazódik meg: "idézni, rendszerezni iparkodunk a többi magyar görög
katolikus és protestáns szakrális kultúrák
hagyományait is". Ennek szellemében a közöttünk és határaink mellett élő
népek, nemzetiségek ünnepi hagyományait is elősorolják a kötetek. Bálint
Sándornál a nép fogalma is tágabb értelmezést nyer, hiszen nem csupán a
parasztnépre mint a népművészet, a
hagyományvilág "letéteményesére", a vallási hagyományok kizárólagos hordozójára
korlátozódik, mert a vizsgálódás horizontja ennél szélesebb, "minden olyan
közösségre kiterjed, melyek szakrális hagyományokat őriznek". A szerző
hatalmas anyagot használt föl munkájához:
a magyar művészet-, településtörténet, honismeret, irodalom és néprajz
ismeretanyagát, és mindezt a szomszéd népek -- témába vágó -- szakmai kutatásainak
eredményeivel is kibővítette. A földrajzi nevek -- értelemszerűen -- a
nem
magyar államhoz tartozó tájak említésekor két nyelven (magyarul és az érintett
ország nyelvén) szerepelnek.
A háromkötetes mű felépítése az egyházi év
időszámítását követi, azaz nem január elsejétől, a polgári esztendő első
napjától kezdődően, hanem advent első
vasárnapjától, december elejétől veszi sorra az esztendő jeles napjait
és nagy ünnepeit. Az első kötet, az alcímben foglaltaknak megfelelően a
karácsonyi, húsvéti és pünkösdi ünnepkörök hagyományait (Adventtől Úrnapjáig)
-- kelti életre minden részletre kiterjedően.
A második és harmadik kötet A Mária-ünnepek és jelesebb napok a hazai és
közép-európai hagyományvilágból alcímmel hónapok szerinti tagolásban, december
elsejétől június harmincadikáig, majd július elsejétől november harmincadikáig,
ezen belül pedig a jeles napok szerinti
bontásban hozza az egyház híres, karizmatikus személyiségeinek (szenteknek)
életéről szóló történeteket, és a nevükhöz fűzödő ünnepi események sokszor
helyhez köthető hagyományait, a népi hitvilág talaján gyökeret eresztő,
több évszázados múltra visszatekintő szertartásait. A tizenkét hónap neve
mellett minden esetben ott olvasható a hónapok egyházi elnevezése is: December
/ Karácsony hava; Január / Boldogasszony hava; Február / Böjtelő hava;
Március / Böjtmás hava; Április / Szent György hava; Május
/ Pünkösd hva; Június / Szent István hava; Július / Szent Jakab hava; Augusztus
/ Kisasszony hava; Szeptember / Szent Mihály hava; Október / Mindszent
hava; November / Szent András hava. (A második kötet tartalomjegyzéke
-- vélhetően nyomdai hiba miatt -- tévesen
közli a hónapok neve mellé rendelhető népi elnevezéseket.)
A hatalmas néprajzi anyagot átfogó, kézikönyv
értékű, minden szempontból kiemelkedő mű egyként dicséri a szerző, és a
kiadó munkáját. Amellett, hogy segítségével
a vallásos érzületű és a nem hívő érdeklődők is minden -- az egyházi ünnepekhez
és jeles napokhoz kötődő -- kérdésükre választ kaphatnak, a munka széles
merítésű néprajzi hozadéka az, amely Orbán Balázshoz hasonlítja a szerzőt.
A kötetek mindegyikének végén hatalmas, és impozáns Jegyzetanyag
olvasható, míg a jeles személyek, nevek szerinti keresését a harmadik kötet
végén található Névmutató segíti. A kötetre kis túlzással azt is mondhatnók,
hogy nem hiányozhat egyetlen család könyvespolcáról sem, hiszen kultúrtörténeti,
néprajzi, művelődéstörténeti és vallási eligazításait minden embernek érdemes
és fontos lenne tudni. Rendkívül élvezetes előadásban olvashat az érdeklődő
azokról a vallási eredetű, népi hagyományokról, melyek megtartó ereje még
ma is elevenen hat a kisebb és nagyobb
közösségek életén belül, sőt vélhetően ez lesz az az összetartó, kohéziós
erő, mely képes még évszázadok múlva is életben tartani a magyarságot,
és eleven színekkel megrajzolni annak ünnepeit, jeles napjait.
Bálint Sándor: Ünnepi
kalendárium. Bp., Mandala K., 1997. 19 cm
1. köt.: Karácsony, húsvét, pünkösd. Nagy
ünnepeink a hazai és közép-európai hagyományvilágból. 536 p.
2. köt.: December elsejétől június harmincadikáig.
A Mária-ünnepek és jelesebb napok a hazai és közép-európai
hagyományvilágból.
627 p.
3. köt.: Július elsejétől november harmincadikáig.
A Mária-ünnepek és jelesebb napok a hazai és közép-európai hagyományvilágból.
654 p.10 |