Térbe varázsolva

Gyerekként az ember még a világ legalapvetőbb összefüggéseire csodálkozik rá: miért nem lehet a nagypapa fiatalabb mint én? És ha a világ olyan, mint egy lufi, akkor mi van azon kívül? Meg miért pont egy méteres az egy méter? 

Később, "komoly felnőtté" válva, a mindennapi élet(ben maradás) "nagy és lényeges" kérdései mellett mindezek a problémák lényegtelen időpocsékolásnak hatnak. Csak az olyan "szerencsés-komolytalan" emberek játszanak tovább, mint amilyen századunk egyik legizgalmasabb művésze, M. C. Escher volt.
Legtöbbünk már találkozott képeivel. Szabályos testekre és mozaikszerű ciklikusságra épülő, halakat, tengeri csillagokat, gyíkokat, ördögöket és angyalokat ábrázoló szimmetria-bravúrjaival, hihetetlen sokdimenziós világaival.
Escher fantasztikus képeinek felhasználásával született meg a két matematikus szerző kaleidociklusok című könyve, ahol a szerzőpár Escher rajzait háromdimenziós testekké formálta. A magyar nyelvű magyarázatokkal most megjelent "kivágós könyv" előre színezett ábráinak hajtogatásába feledkezve részesévé válhatunk a szimmetriának, átélhetővé válik a tér, a felület és a szimmetria bonyolultan szép kapcsolata. Az aktív térformálás a gyerekben megerősíti gyakorlatias, lényeglátó kapcsolatát az őt beburkoló térrel, a felnőttet pedig visszavezeti abba a korba, amikor még az embert lenyűgözte a geometria -- a görögök szent tudománya --, és elvarázsolta a szabályos testek sokat sejtető szimmetriája.
Végül -- észrevétlen áttűnéssel -- a világ legmélyebb dolgainak közelébe juthatunk a játék révén. Olyan mélyre, ahova volt idő, amikor csak Bolyai látott...
D. Schattschneider -- W. Walker: M. C. Escher Kaleidociklusok 
Kulturtrade Kft. Budapest, 1998
 
 R.T.