Kiss Székely Zoltán
A helyi cselekvés értéke a földi teljesség mércéjével  

Magyarország egyik kistáján egy kis közösség a -- magyarul amúgy nagyon rosszul hangzó -- "gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan" elvét próbálja megvalósítani. Ez önmagában még nem érdem, s ha az eredménye azzá is válik, talán még mindig nem példaértékű. Az alább bemutatott kiadványt viszonylagos elképzelésbeli és szerkesztési újdonsága teszi -- reményem szerint -- mások számára is érdekessé, tehát megismerésre érdemessé. A cselekvés e helyi példája csak úgy válhat mások, kívülállók számára értékké, hogy ha nem is földi teljességű, de nagytáji -- Duna-Tisza-közi?, Kárpát-medencei? -- mércével mérhető. Remélem, így igaz.
"Tanítsátok meg gyermekeiteknek, ahogy mi megtanítottuk a mieinknek, hogy a föld a mi édesanyánk. Mindaz, ami a földdel történik, az történik meg a föld gyermekeivel is. Mi jól tudunk egy dolgot -- a föld nem az emberé, hanem az ember a földé. Minden mindennel össze van kötve, mint ahogy a vérség nemzetségeket köt össze."
Ez az 1854-ben kelt üzenet merül fel emlékezetemből, amikor a Perbáli tájvédelmi olvasókönyv lapjait forgatom.
A kiadványt a Zsámbéki Medence Tájvédelmi Egyesület állította össze a Soros Alapítvány anyagi támogatásának igénybevételével, a Perbáli Általános Iskola számára 1997-ben. A könyv azonban nem kizárólagosan a perbáliaknak szól. Hiszen, mintegy bevezetőként, a szerkesztőgárda bemutatja a Zsámbéki Medence egészét: annak földtörténeti és vízföldrajzi, éghajlati, növényföldrajzi vázlatán túl az emberi beavatkozások eredményeként kialakult florisztikai változásokat és a táji értékeken keresztül a terület tájszerkezeti vázlatát és e kistáj tágabb természet- és humánföldrajzi kapcsolatait környezetével. Felsejlik itt a szerkesztők azon elképzelése, hogy a kiadványt haszonnal forgathassák az egész környéken.
Ennél nagyobb értéke a kiadványnak, hogy példaként szolgálhat majd, gondolatokat ébreszthet más kistájakon működő hasonló beállítottságú csoportok tagjaiban.
A NAT, előtérbe helyezvén -- a műveltségi területek fogalomrendszerének bevezetésével -- egyrészt a több szakterületet közösen érintő ismeretek "kötegelt" átadását (interdiszciplinaritás elvét), másrészt a határozott(abb)an jelentkező környezetszemléletű megközelítéseket, szélesebb mozgás- és hatásmezőt biztosít a környezettani (ökologikus) szemléletű oktatás kialakítása felé törekvőknek. Nos e könyv éppen ebben az irányban próbál nyitni: nem csupán a tanítók-tanárok kezébe ad olvasókönyvet (nekik szól a kötet elsősorban), de minden érdeklődőnek, beleértve a felsős általános iskolás diákot is.
Ez a kötet nem az egyetlen ilyen próbálkozás az utóbbi időben, hiszen hasonló jellegű -- akár az Interneten is hozzáférhető -- tájszintézisekkel, sőt ennél előrehaladottabb állapotban levő vállalásokkal-vállalkozásokkal is találkozhatott már a környezeti nevelésben kicsit is jártas érdeklődő. Mindezek ismeretében is mondom: érdemes beletekinteni ebbe a könyvbe. Érdemes.
Maga a törzsanyag négy fejezetre oszlik. 
Az első fejezet történelemi áttekintés (Perbál településtörténete), amely településtörténettel és 
-szerkezet-fejlődéssel (A település története és a településszerkezet alakulása), valamint népességföldrajzzal (A népesség alakulása) foglalkozik, történelmi szemszögből tárgyalva az egyedi tájértékeket.
A második fejezet kultúrtörténeti áttekintést nyújt: taglalja a régészeti lelőhelyeket, a műemlékeket és műemlék jellegű építményeket.
A harmadik fejezet a környezeti elemek állapotával ismertet meg: a talajadottságokkal, a levegő minőségével. Külön alfejezet foglalkozik az élővilág állapotával és védelmével, külön tárgyalva az erdők szerepét, a vadgazdálkodást, a forrásvizek, valamint a gyepek és legelők állapotát.
A szerkesztők külön fejezetet szenteltek a táj- és természetvédelem egységes elvű megismertetésére s a munkát mintegy kiegészítőként egy "Tájhasználati javaslatok" című alpont zárja.
Nem hagyományos könyv alakú kiadványról van szó, hanem úgymond kapcsos könyvről. No nem a késő középkor kapcsos-láncos könyveire utalok az elnevezéssel. Egyszerűen csak célszerű kiadvány-szerkesztési elvről van szó: olyan szerkezetről, ahol a lapok közé bármikor újabbakat lehet beilleszteni-befűzni, annak megfelelően, hogy milyen új információkat sikerült összegyűjteni s azok hogyan és hova kapcsolódnak.
A kiadvány mellékleteire -- gazdag térképészeti anyag (történelmi, régészeti, ókori és középkori település-földrajzi és úthálózati, általános természetföldrajzi, kőzettani, talajhidrológiai és éghajlati, agrotopográfiai, biodiverzitás és növényföldrajzi térképek), botanikai felmérés, mellékelt szakvélemények (erdőmérnök, ökológus, botanikus, talajtani szakértő, hidrogeológus, humánökológus, erdőmérnök, környezeti nevelő, tájrendező kertépítő mérnök, agrármérnök működött közre a könyv megírásában), a jó értelemben vett profizmus jellemző. A szerkesztők nem feledkeztek meg a felhasznált irodalom megadásáról, amely alátámasztja a szakszerű munkát.
Másként nem is érdemes, s nem szabad hozzáfogni egy ilyen munkához: csak a természetet értőn szerető emberek tudják megérteni e sorok indításaként idézett seattle indián törzsfőnököt; csak ők tudják lelkiismerettel továbbmondani és újrafogalmazni az 1854-ben kelt üzenetet:
"Őrizzétek meg e föld emlékét olyannak, amilyen akkor volt, amikor megkaptátok. És őrizzétek meg gyermekeiteknek, teljes erőtökből, tiszta szívetekből szeressétek."

 
* * *
 
A Perbáli tájvédelmi olvasókönyv
a Zsámbéki Medence Tájvédelmi Egyesület címén
-- ZsMTE 2072 -- Zsámbék Pf. 19. -- 
utánvéttel rendelhető meg.
 
 
A Cédrus 3. próbaszámában két szerzőnk adatait is tévesen adtuk meg. Helyesen:
Gellén Zsolt az ELTE Bölcsészettudományi Kar Közép- és Koraújkori Magyar Történeti Tanszék PhD. ösztöndíjasa.
Zelnik József etnográfus, egyetemi docens, a Magyar Iparművészeti Egyetem tanára
(Ahogy mondani szokták: minden más stimmelt) Elnézést kérünk az érdekeltektől és Olvasóinktól!