Havas Péter
A Körlánc 
 
Magyarországon a hetvenes-nyolcvanas években már kimutatható néhány tantervben, tankönyvben és a felnőttnevelési programokban a természetvédelemre irányuló pedagógiai szándék. Elsősorban a természettudományos szakos pedagógusok körében volt tapasztalható (nem általános) a természet megszerettetésére és megóvására irányuló oktatás, amelyet jól kiegészítettek az akkori évtizedek nyári kisdobos- és úttörőtáborainak programjai. Ugyanakkor a központi tanterv, az egységesen kijelölt és engedélyezett tankönyvekből történő közoktatás inkább eltakarta, mint kifejezte a valóságot azáltal, hogy a hivatalos pártállami ideológia nyomására elhallgatta a súlyos környezeti problémákat, az állampolgárokat és gyerekeiket inkább a behódoló engedelmességre, mintsem közéleti aktivitásra nevelve.
A rendszerváltozással mély átalakulás játszódik le a társadalomban, egyebek között a helyi közösségek öntudatra ébredése saját környezetük és erőforrásaik, jelenük és jövőjük útkijelölése terén. Felértékelődik a helyi politika súlya, az önkormányzatok, a civil szféra szerepe.
A kilencvenes években megjelenő soktankönyvűség, az iskolák és óvodák világában jelentkező sokféle tanterv, program lehetőséget nyújtott a pluralisztikus társadalomban a helyi közösségek igényeihez, szükségleteihez és értékrendjéhez igazodó helyi nevelési-közoktatási intézmények működtetésére.
A KÖRLÁNC létrejöttét egy USA - magyar kormányközi megállapodásnak köszönheti, amely 1992-ben létrehozott egy közös projektet a magyarországi környezeti nevelés elősegítéséért. A KÖRLÁNC a neve kiválasztásában is kijelölte küldetését: ez a magyar szó annak a helyi és közösségi összefogásnak a jelképe, amely kifejezi közös környezetünkben való összezártságunkat, egymásrautaltságunkat és kapcsolataink szükségességét. A KÖRLÁNC hatodik évébe lépő, széleskörűen ismert program, amelynek célja a helyi közösségek környezettudatosságának elősegítése a pedagógia eszközeivel. Munkánk kezdettől (még jóval a Nemzeti Alaptanterv megjelenése előtt, de kidolgozásának folyamatával szorosan integrálódva) a helyi programok és tantervek kidolgozására, megvalósítására és értékelésére irányul. Törekszünk a külföldi, elsősorban az európai országok és az USA környezeti nevelési követelményeinek és metódusainak a hazai adaptálására, a magyarországi hasonló hagyományokkal való ötvözésére. A témakör kutatását, fejlesztését is szolgáljuk, miközben kiépítettük országos hálózatunkat. Több, mint háromszáz óvoda, négyszáz iskola, kollégiumok, múzeumok, állatkertek, művelődési központok, főiskolák és egyetemek, valamint környezetvédő szervezetek kapják havonta megjelenő Hírmondónkat, amelyet hatodik éve küldünk meg díjmentesen, azoknak, akik belépnek a KÖRLÁNC-ba. Évente több regionális, országos és nemzetközi konferenciát rendezünk, amelyek témakijelöléseit az országos hálózaton belül létrejött koordináció segíti. Folyamatosan vizsgáljuk és értékeljük, hogy milyen szükségletek vannak a környezeti nevelés iránt az óvodákban, iskolákban, a pedagógusképzésben. E feltáró munkához kapcsolódik az a szolgáltató tevékenységünk, amelyet hét regionális munkacsoportunkban és az országos központban végzünk. Elősegítjük a hazai közoktatás modernizációját mindenekelőtt a tananyag tartalmi korszerűsítése, a hatékony pedagógiai módszerek kidolgozása és terjesztése által.
A környezeti nevelésben kezdettől azt az irányzatot képviseljük, amely a helyi közösségek, a helyi civil szféra, az önkormányzat és a családok bevonását célozza és szorgalmazza saját pedagógiai-nevelési folyamataik meghatározásába és megvalósításába. Serkentjük és fejlesztjük az óvodák, iskolák nyitását a helyi társadalom felé. Törekvéseinket és eredményeinket exportáljuk is: a KÖRLÁNC jól ismert Erdélyben, Bulgáriában, Lengyelországban, Ukrajnában és más kelet-európai országban, ahol hasonló múlt szorításából szabadulnak ki közösségek és hasonló változások játszódnak le a társadalmi demokratizálódásában.
A KÖRLÁNC könyvsorozatban eddig hét könyv látott napvilágot, valamennyi pedagógusoknak szól, elősegítve a környezeti nevelés terén való tájékozódásukat, fejlesztve nevelési eszközeiket. Évente összesen több ezer pedagógus vesz részt környezeti nevelési továbbképzéseinken, amelyek során együttműködünk főiskolákkal és egyetemekkel.
Törekvéseink között szerepel a pedagógusképzés terén való előbbre lépés szorgalmazása, szükségesnek tartjuk azt, hogy minden pedagógusjelölt készüljön fel a környezeti nevelési feladataira. Siettetjük a kognitív, a pedagógiai-pszichológiai és a társadalomtudományi kutatásokat, amelyek elősegíthetik a környezeti nevelés hatékonyságának fokozását. A KÖRLÁNC jövőképe egy professzionalizálódó szervezet, amely közvetítő szerepet vállal a helyi közösségek környezeti nevelési igényei és szükségletei valamint a modern pedagógiai - oktatási, képzési lehetőségek és eszközök között. 
Szolgáltató jellegű funkciónk körében változatlanul a pedagógus-továbbképzések, az oktatócsomagok kidolgozása és értékelése, a külföldi kapcsolatokban az európai környezeti nevelési követelményekhez való felzárkózás elősegítése állnak. Jövőképünkben megjelenik a hamarosan megvalósuló INTERNET szolgáltatásunk, a KÖRLÁNC honlapja, amelyet az Országos Közoktatási Intézet honlapjáról is elérhetővé teszünk, ezáltal az ország valamennyi pedagógiai intézetében, közoktatási szolgáltató központjában tudjuk segíteni az óvónőket, tanítókat, tanárokat, pályatársainkat.

 
 
Ebben a félévben az ELTE nem tudja elindítani a környezetpedagógus továbbképzést. Ez a hír nem kell, hogy különösebben megrázzon bárkit is, hiszen a kollégák nagyon sok, s bizonyára rengeteg jó továbbképzés között válogathatnak. Igaz, hogy az ELTE által szervezett, s Havas Péter, Pavlics Károlyné, Victor András és Nahalka István nevével fémjelzett továbbképzést már negyedik alkalommal rendeztük meg az 1996/97-es tanévben, s mindig sikeres volt - ezt a közel másfélszáz nagyszerű záródolgozat és sok szakszerű helyi tanterv, felmérés, vizsgálat bizonyítja. Korábbi hallgatóink sok publikációja, pedagógiai sikerei bizonyítják, hogy továbbképzésünk a gyakorlatban is megállja a helyét. Egy legutóbbi hallgatói csoportunk írásban kérte, hogy az egy év leteltével folytassuk tovább - ha tetszik önköltségesen - a megkezdett munkát.
Természetesen felfigyelünk a szakmai érdeklődésre, a pedagógustársaink megtisztelő felkéréseire. Az 1997-es naptári évben a továbbképzések áradatában talán elsikkadt a szerény környezetpedagógia  kurzus, ezért úgynevezett keresztféléves szervezést kívánunk kialakítani, vagyis 1998-ban, a naptári évben tartjuk meg a továbbképzést.
Arra kérjük az érdeklődőket, fontolják meg, hogy 1998 naptári év folyamán szívesen részt vennének-e az ELTE által szervezendő környezet-pedagógus  továbbképzésen.  Ha igen, akkor kérjük, hogy levélben, faxon vagy e-mailen jelezzék szándékukat, nevüket, címüket, végzettségüket, szakjukat, jelenlegi foglalkozásukat és munkahelyüket. Ezt a jelzést 1997 november 20-ig kérjük eljuttatni hozzánk az alábbi megjelölt helyekre. Az összegyűlt jelentkezések alapján postán juttatjuk el a továbbképzésre felvetteknek a hivatalos  jelentkezési lapot.
A döntés segítése érdekében szeretnénk még néhány információval szolgálni. A környezetpedagógus továbbképzés  négyszer egyhetes elfoglaltságot igényel, a keresztféléves megoldásban 1998 februárban, májusban lesz két alkalom amikor találkozunk, majd 1998/99 - es tanév első félévében szeptemberben és november elején. A hallgatóknak záródolgozatot kell készíteniük, ezt 1999. február végéig kell leadniuk és egy záróvizsgán 1999. márciusában kell majd megvédeniük. A képzésnek (a 120 órán belül) része egy általában kétnaposra tervezett terepgyakorlat is, ennek költsége a továbbképzésre fizetendő összegben (44 000 Ft) benne van.
A képzést eddigi szokásoknak megfelelően a következő tantárgyakból állítjuk össze: Környezettudomány (40 óra - Pavlics Károlyné), A környezeti nevelés pszichológiai kérdései (20 óra - dr. Havas Péter), Környezeti esettanulmányok (20 óra - Victor András), A környezeti nevelés tantervi és módszertani kérdései (40 óra - Nahalka István). A hallgatók a képzés elején kapnak egy képzési útmutatót, amelyben további információkkal látjuk el őket (tematikák, feladatok, bibliográfiák). A jelen állapotban a képzés végeredményeként ELTE tanúsítványt lehet kapni, függetlenül attól, hogy korábban milyen pedagógusi oklevelet szerzett.
 Őszintén reméljük, hogy a nem általunk okozott szervezési nehézségek ellenére is lesz kellő számú jelentkező a továbbképzésre. A következő "kapcsolódási pontokon" várjuk az előzetes jelentkezést: Nahalka István, ELTE BTK Neveléstudományi tanszék, 1146 Bp. Ajtósi Dürer sor 19 - 21. Fax: 343 - 4454. E-mail: nah@isis.elte.hu. KÖRLÁNC Programiroda, 1035 Bp. Miklós tér 1. Tel./fax.: 250-0420 /39 mellék. E-mail: havas@okfa.hu.